178955. lajstromszámú szabadalom • Csúszószárnyas ajtó járművekhez
11 178955 12 kialakított üregeken át a 100 szerelvény a 109 főnyíláshoz csatlakozik, de csatlakozik a 110 segédnyíláshoz is. Mindkét nyílás a henger belsejébe vezet (lásd a 17. ábrát). A 108 szerelvényt a 109 és 110 nyílásokkal összekötő üregekben 111 és 112 5 állítócsavarok találhatók, amelyeket kívülről könnyű elérni és állítani. A 105 szár, amely a 106 dugattyúval szilárd egységet képez, belül üres és ezen üreges részben a 113 rugó hatásának kitett, tengelyirányban elmozdítható 10 114 csap helyezkedik el, amelynek kiálló szabad vége arra szolgál, hogy lezárja a 109 főnyüást (lásd a 15. ábrát). A 114 csap 115 válla érintkezésbe hozható a 105 szár belső 116 peremével, amikor ezen szár balra tolódik el (amint a 15. ábra mutatja), úgy, hogy 15 a 105 szárnak balra való továbbmozgatásával együtt most már a 114 csap is elmozdul és a 113 rugót összenyomja. A 116 perem ily módon behatárolja a 114 csapnak a 105 szárból való maximális kitolódását. 20 A 105 száron 117 karmantyú van rögzítve, amely részben körülveszi a 118 rugót. Utóbbi a 117 karmantyú fenékfalához van erősítve, míg másik végén a 119 tárcsa helyezkedik el, amely a 105 szár hosszában elmozdulhat. 25 A 103 hüvely egyik falrésze, amelyet i20-szal jelöltünk, s amely merőleges a 101 henger tengelyére, az említett henger másik fedélrészét képezi. Ezen fedélrésznek megfelelően, a 121 peremtest van felszerelve, amely tengelyirányú 122 átmenőfuratokkal 30 van ellátva, s a 123 rugó tartja. Ezen rugó a 120 fenékfalra hat és a 124 Seeger-gyűrűnek támaszkodik. A 121 peremtesten tömített módon halad keresztül a 105 szár és a 120 fallal szemben elhelyezkedő felületén 125 tömítőgyűrű található, amely tömítést 35 biztosít a 120 fallal együttműködve, ha a peremtest a 123 rugó nyomása ellenében a 119 tárcsa hatására eltolódik, ami a 106 dugattyú és a 105 szár balfelé való elmozdulásának eredményeképpen adódik. A 103 hüvely ugyancsak rendelkezik egy 126 sze- 40 relvénnyel (fitting), amely a nem ábrázolt csővezetékeken és szelepeken keresztül akár egy sűrítettlevegő-forrással, akár pedig egy kivezetéssel hozható felváltva összeköttetésbe. Megjegyezzük, hogy a szelep együttműködik ér- 45 telemszerűen azzal, amely a 108 szerelvényhez csatlakozik, éspedig olyan módon, hogy amikor az egyik szerelvény a sűrítettlevegő-forráshoz van kapcsolva, akkor a másik szerelvény a kivezetéssel áll kapcsolatban, és megfordítva. 50 A szerelvény a 103 hüvelyen keresztül kialakított üregek útján összeköttetésben van a 127 főnyílással és a 128 segédnyílással, melyeknek mindegyike a henger belsejébe vezet, éspedig a 121 peremtesttel összhangban (lásd a 16. ábrát is). 55 A 129 és 130 állítócsavarok nyúlnak bele azon átvezetésekbe, amelyek összekötik a 126 szerelvényt a 127, illetve 128 nyílással. Ezek a csavarok is könnyen és egymástól függetlenül állíthatók kívülről. 50 Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a 124 Seeger-gyűrü tulajdonképpen végütközőként szolgál a 106 dugattyú és a 105 szár balratolódásának behatárolására, mivel azon feltámaszkodik a 117 karmantyú, mely a 105 szárral szilárdan össze van erősítve. 65 A leírt készülék a következőképpen működik: Ahhoz, hogy a 106 dugattyút balra toljuk (lásd a 15. ábrát) és, hogy a 105 szár kitolódjék a 101 hengerből, a 108 szerelvényt a sűrítettlevegő-forrássai kell összekapcsolni, míg a 126 szerelvény egyidejűleg a kivezetéssel áll összeköttetésben. A sűrített levegő a 110 segédnyfláson keresztül (ekkor a 109 főnyílást a 114 csap vége lezárja) belép a hengerbe és elkezdi balra tolni a 106 dugattyút, a vele összeépített 105 szárral együtt. Az elmozdulás kezdeti szakaszában a 105 szár elmozdul a 114 csaphoz viszonyítva (a 113 rugó megnyúlik) mindaddig, amíg a 116 perem felütközik a 115 vállon. Ezen időponttól fogva a 105 szár és a 114 csap egy egységként, együtt mozog tovább. A mozgás sebességét lényegében meghatározza a 111 állítócsavar beállítási helyzete, amely a 109 főnyílás beáramlási irányával szemben helyezkedik el, miután a 114 csap csúcsa szabad utat engedett a levegőnek a 109 nyíláson át. A másik hengerkamrában levő levegő szabadon kiáramlik a 127 és 128 nyíláson, valamint a 126 szerelvényen keresztül, a szabadba. A 105 szárral szilárdan összekötött 117 karmantyú, a 118 rugó és a 119 tárcsa is balra tolódik el. Amikor a tárcsa nekiütközik a 121 peremtestnek, és a 118 rugó ereje legyőzi a 123 rugó ellenállását, a 121 peremtest is eltolódik a 120 fenékfal felé és a 125 tömítőgyűrű segítségével légmentes tömítés jön létre. így azután a levegőáramlás a 127 főnyíláson át megszűnik, miközben a 128 segédnyílás nyitva marad. Amilyen mértékben a 130 állítócsavar útján le van fojtva a viszonylagos áthaladási út, úgy fog a mozgó szerelvények mozgása lefékeződni, a löketűk vége felé. A 119 tárcsa és a 118 rugó újból belép a 117 karmantyúba és amikor utóbbi felütközik a 124 gyűrűn, a löket befejeződik. Annak érdekében, hogy a 105 szár újból visszajárjon a 101 hengerbe, a 108 és 126 szerelvények csatlakozásait felcseréljük, amennyiben az előbbit a kiáramlással, utóbbit pedig a levegőforrással kötjük össze. Ekkor a mozgó szerelvény jobbfelé mozog el (amint ezt a 15. ábrán láthatjuk), annak levegőnyomásnak a hatására, amely a 127 és 128 nyílásokon át lép be, míg a kezdetben a másik hengerkamra a bejutott levegő a 109 és 110 nyíláson át távozik. A mozgás sebessége lényegileg a 129 állítócsavar beállításától függ, illetve azzal határozható meg. Amint a 105 szár és a 114 csap, amely a rugó hatására teljesen kiáll, jobb felé nrozdul e, első alkatrész, amely a 101 henger 102 fenékr sz érintkezésbe kerül, a 114 csap hegye lesz, amely > módon elzárja a 109 főnyüást. Ezen idopon va a levegő csak a 110 segédnyíláson és a állítócsavarral beszabályozott átjárón kérész iáramlani, így azután a szerkezet mozgása 6* ïen lefékeződik, míg csak neki nem ütközne Az előzőekből nyflvánvaló, hogy milyen egy*»^ s kényelmes a mozgási sebesség beállítása,v # z utolsó szakasz fékezőerejének szabályo nozgás mindkét irányában azon beállitóeszkozox 6
