178926. lajstromszámú szabadalom • Lőporüzemű belövőkészülék teljesítmény szabályozással
3 178926 4 A találmány elé tűzött célt úgy érjük el, hogy az ütközőszeg a dugattyúvezetéssel szemben tengelyirányban szabadon eltolható, és az ütközőszeg számára a záróidommal összeköttetésben álló megtámasztó rész van elhelyezve. A hajtódugattyús belövőkészülékeknél szükséges, hogy a hajtódugattyú sikeres belövési folyamat után a dugattyúvezetésben az elülső helyzetéből ismét visszatérjen a hátúlsó helyzetébe. Ez legtöbbször z dugattyúvezetés előrehúzásával történik a készülékházban, aminek során a házoldali állító a hajtódugattyú mögé nyúlik, és így létrehozza a hajtódugattyú relatív eltolódását a dugattyúvezetéshez viszonyítva. Az ütközőszeg szabad eltolhatósága következtében a dugattyúvezetéshez viszonyítva a hajtódugattyú e közben felveheti a dugattyúvezetésben a hátulsó helyzetét. Amikor a dugattyúvezetés ismét a záróidomhoz kerül, az ütközőszeg a megtámasztó rész megtámasztásával a dugattyúvezetés eltolási folyamatának végszakaszában a hajtódugattyúval szemben eltolódik oly módon, hogy a hajtódugattyú előre helyezésével a dugattyúvezetésben meghatározza a kezdeti égőtér nagyságát. Az ütközőszeg gyakorlatilag minden belövési folyamat során eltolódik a dugattyúvezetéssel szemben, és így a lőpormaradványok nem tudnak megszilárdulni az ütközőszeg és a dugattyúvezetés között. Az ütközőszeg állandó oda-vissza tolásával gyakorlatilag öntisztítás érhető el. Ugyanígy végez öntisztítást a dugattyúvezetés furatának a kezdeti égőtérben fekvő szakasza minden belövési folyamat alatt, a lőpormaradványokkal szemben, mivel a hajtódugattyú az ütközőszeg szabad, tengelyirányú eltolhatósága következtében a csőben történő előrehúzáskor mindig hátulsó helyzetébe kerül, és e közben kitolja a lőpormaradványokat. Mivel az ütközőszeg a hajtódugattyú dugattyúvezetésének a visszatolódásakor csak az utolsó szakaszban tolódik el a hátulsó helyzetéből a gyújtás-készenléti helyzetbe, további előny, hogy egyrészről az ütközőszeg rendkívül kismértékű mechanikai igénybevétele lép fel, és másrészről kizárt a hajtódugattyú visszapattanása egy nem meghatározott helyzetbe. Alapvetően lehetséges az ütközőszeg helyett hasonló ütközőszerv, mint például retesz alkalmazása. A találmány javaslata szerint a megtámasztó rész egy darabból lehet kialakítva a záróidomban. Ekkor célszerű a záróidom dugattyúvezetés felé forduló homlokfelületének egyben megtámasztó részként történő kialakítása. Az eltérő teljesítményfokozatok beállítására például eltérő hosszúságú ütközőszegek használhatók fel, amelyek különösen olyan készülékeknél felelnek meg, amelyek ritkán változó felhasználási körülmények következtében csak ritkán igényelnek teljesítményváltoztatást. A megtámasztó rész lehet továbbá lépcsősen vagy lineárisan kialakított perem a záróidom dugattyúvezetés felé forduló homlokfelületén. Amennyiben ez a perem körgyűrű-alakú pályán halad, akkor a záróidom elforgatásával beállítható az ütközőszeg ütközősíkja. A megtámasztó rész a záróidommal szemben célszerűen elállíthatóan lehet elhelyezve. A megtámasztó rész helyzetének változtatásával változtatható az ütközőszeg ütközési síkja anélkül, hogy a záróidomtól is hasonló helyzetváltoztatást igényelne. Egyszerűnek és hatásosnak bizonyult a találmány további javaslata alapján a megtámasztó rész menetes csapként történő kialakítását. Az ütközőszeg ütközősíkjának ezáltal nagy folyamatos elállítási tartománya érhető el. Ezen kívül a menetes csap a készülékházból hátul túlnyúlhat, és így lehetővé teheti a készülék teljesítményének kívülről történő, akadálymentes beállítását. A menetes csap és az ütközőszeg két különböző részből állhat, célszerű azonban az ütközőszeget vagy a dugattyúvezetésben, vagy a záróidomban behatároltan eltolhatóan rögzíteni. A menetes csap az ütközőszeggel előnyösen egy darabból van kialakítva, és a záróidomban van rögzítve, és az ütközőszeg a záróidomon a hajtódugattyú irányában túlnyúlik. Az ütközőszeg áthalad ekkor a dugattyúvezetésen, amikor az a hátulsó, vagyis gyújtás-készenléti helyzetében van. Amikor a dugattyúvezetés előretolódik, az ütközőszeg együtthalad a dugattyúvezetéssel a befogás nélkül. A menetes csap és az ütközőszeg egy darabból való kialakítása különösen hibamentesnek bizonyult. Amennyiben a belövőkészülék lehető legrövidebb építési hosszára törekszünk, akkor előnyös oldalirányban túlnyúló és kezelhető megtámasztó rész felhasználása az ütközőszeg tengelyirányában egymástól eltolt ütközési tartományokkal az ütközőszeghez. Az ütközési tartomány lehet lépcsőzetes vagy fokozatmentesen kialakított perem, amelyből a megtámasztó rész például állítókerékként vagy tolókaként van kialakítva. Az ütközőszeg öntisztító hatásának erősítésére a találmány további javaslata alapján körbehaladó keresztmetszet-csökkentésekkel rendelkezik. Ezek a keresztmetszet csökkentések célszerűen a dugattyúvezetésen áthaladó tartományban vannak elhelyezve. Előnyösnek és hatásosnak bizonyult ezen kívül a keresztmetszet csökkentések átmeneténél a köpenyfelületre az ütközőszeg éles peremű kialakítása. A találmányt a következőkben a rajzokon látható kiviteli példák alapján írjuk le, ahol az 1. ábra a tűzkészültségben levő belövőkészüléket részben metszetben szemlélteti, a 2. ábra az 1. ábra szerinti II—II sík mentén vett metszet, a 3. ábra az 1. ábra szerinti belövőkészüléket nyugalmi helyzetben töltettel, szeg nélkül mutatja, a 4. ábra az 1. ábra szerintihez hasonló, de eltérő teljesítményszabályozással ellátott belövőkészüléket szemléltet, az 5. ábra a 4. ábra szerinti V—V sík mentén vett metszet, a 6. ábra az 1. ábrához hasonló, de eltérő teljesítményszabályozással ellátott belövőkészüléket mutat, a 7. ábra a 6. ábra ütközőszegének nagyított képét mutatja nézetben. Az 1. ábrán látható belövőkészülék lényegében az 1 házból, a házba nem eltolhatóan de forgathatóan szerelt 2 záróidomból, az 1 házban a záróidomtól 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
