178912. lajstromszámú szabadalom • Beállítható vágószerkezet arató-cséplőgépekhez

5 178912 6 előre nyúlik. A 34 ívelt rész hátsó végénél, a pado­zatnak az aratóasztal függőleges 39 hátfalával való csatlakozásánál egy 38 terményleszedő van a szállítócsiga hátsó oldala mellett elhelyezve. A 24 és 26 oldalfalak között, a 30 padozat elülső széle előtt az aratóasztal szélességén végig­nyúló, keresztirányú 40 vágógerenda szerelvény van. A vágógerenda szerelvény hajlékony vagy sza­­badmozgásos típusú, amelynél a vágógerenda függőleges irányban korlátozott mértékben szaba­don meg tud hajolni, úgyhogy követni tudja a talajfelszín alakjának változásait. Ilyen hajlékony vágógerendák ismertek és ezeket a kombájnok ara­tóasztalain akkor használják, ha a talaj közelében levő terményeket, például szójababot vagy hasonlót takarítanak be. Egy tipikus hajlékony vágógerendát ismertet a 2 795 922 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás. A 40 vágógerenda szerelvénynek keresztirányú 42 rúdja van, amely lap alakú, az aratóasztal teljes szélességén végig­nyúlik és függőleges irányban szabadon hajlik, a haladási irányban való hajlítással szemben azonban lényegében merev. A 42 rúdra több 44 kaszavédő van ismert módon egymás mellé szerelve és a kaszavédőkben keresztirányú, ide-oda mozgást végző 46 kaszapengés rúd van — szintén ismert módon — elhelyezve. A vágógerenda 42 rúdjának bal oldali végére, a bal oldali 26 oldalfal külső oldala mellett a hajtást fölerősítő 48 tartókar van fölerősítve. A 42 rúd az oldalfalban kialakított nyíláson nyúlik keresztül és az oldalfal külső oldala mellett levő 48 tartókarra egy támolygó típusú 50 hajtás van erősítve. A támolygó típusú hajtások ismertek és ezek a be­táplált forgó mozgást ide-oda való, egyenesvonalú mozgássá alakítják át. A rajzokon a hajtásnak csak a külső háza van föltüntetve. Az 50 hajtásnak forgatható bemeneti 51 szíjtárcsája van, amely egy keresztirányú tengely körül forog, valamint egy ide-oda mozgást végző kimeneti 52 karja, amely keresztirányban egy függőleges tengely körül végzi mozgását és a vágógerenda 46 kaszapengés rúdjával van összekapcsolva. A 44 kaszavédők alsó oldalán keresztirányban egymástól térközzel elválasztott több 54 csúszótalp van a vágógerenda 42 rúdjához kapcsolva, amely csúszótalpak az aratóasztal szélessége mentén meg­közelítőleg 90 cm-re vannak egymástól. így egy körülbelül 4,5 m széles aratóasztalnál hat csúszó­talpat alkalmazunk úgy, hogy az aratóasztal mind­egyik oldalsó szélén egy-egy csúszótalp van el­helyezve. A 40 vágógerenda szerelvényt több 56 fölerősítő szerelvény kapcsolja a 18 kerethez. A fölerősítő szerelvények ugyanolyan térközökkel vannak egymástól elválasztva, mint a csúszótalpak. Amikor a megfelelő csúszótalpak követik a talaj felszínét, a fölerősítő szerelvények lehetővé teszik a vágógerenda szerelvény különböző részeinek egy­mástól független, függőleges irányú beállását. így — az 1. ábrán látható módon — az egyik csúszó­talp át tud haladni a talaj kiemelkedő része fölött, ugyanekkor a szomszédos csúszótalp a talajnak egy mélyedésében haladhat, úgyhogy egy szerelvényen belül a vágógerenda egy része föl tud emelkedni, miközben a vágógerenda szomszédos része le tud süllyedni, minek eredményeként a vágógerenda az 1. ábrán látható ívelt vagy szinusz vonalú alakot vesz föl. Természetesen a fölerősítő szerelvények legfölső és legalsó helyzeteit ütközők határozzák meg, ame­lyek a vágógerenda szerelvény hajlását olyan mértékre korlátozzák, amelynél a vágószerkezet még zavar nélkül dolgozik. A hajlás mértékét a vágóge­renda 42 rúdjának hajlékonysága is korlátozza. Mivel az 56 fölerősítő szerelvények azonos szer­kezeti kialakításúak, elegendő egyetlen fölerősítő szerelvényt részletesen ismertetni. Mindegyik föl­erősítő szerelvénynek lefelé nyitott, haladási irány­ban elnyúló, közös alakú 58 tartóidoma van, amelynek alsó, nyitott oldalán befelé nyúló 59 szárak vannak kiképezve, amint legjobban a 3. ábrán látható. A csatorna alakú tartó idom a pado­zat sík 36 elülső részének alsó felületéhez fekszik és a padozathoz mereven van erősítve. A fölerősítő szerelvénynek haladási irányban el­nyúló 60 ütközőkaija van, amelynek hátsó vége a csatorna alakú 58 tartóidomban van elhelyezve. A 60 ütközőkar hátsó végén Z alakú 62 nyúlványok vannak, amelyek az ütközőkar szemben levő oldalai­ból nyúlnak ki és a tartóidom teteje, valamint a tartóidom szárai között vannak elhelyezve. Az ütközőkar hátsó végét a nyúlványok tartják a csatorna alakú tartóidomban úgy, hogy lehetővé teszik az ütközőkarnak tartóidomhoz viszonyított, haladási irányú csúszó mozgását. Az ütközőkar is csatorna alakú, ez is alul nyitott és alsó oldalán, ennek mentén egy pár kifelé nyúló 64 perem van, amely peremek a tartóidom 59 száraihoz fekszenek akkor, amikor az ütközőkar a tartóidommal párhu­zamos, legfölső helyzetében van. A Z alakú nyúlványoknak fölső 66 szárai és alsó 68 szárai vannak, amelyek párhuzamosak és az ütközőkar tetejéhez viszonyítva lefelé és hátrafelé hajlanak. A fölső 66 szár teteje és az alsó 68 szár alja a tartóidom tetejével és a tartóidom száraival kap­csolódnak akkor, amikor az ütközőkar hátsó vége körül lefelé fordul el és így korlátozza az ütközőkar lefelé mozgását. Az ütközőkar legalsó helyzetében a 4. ábrán látható. A Z alakú nyúlványok fölső és alsó szárai kapcsolódnak a tartóidom megfelelő részeivel. A 60 ütközőkar elülső vége a vágógerenda sze­relvényhez keresztirányú 70 csap révén van erő­sítve, amelyet egy az 54 csúszótalptól fölfelé nyúló, függőleges 72 tartó tart. Az 56 fölerősítő szerelvénynek egy lényegében haladási irányú 74 toló kötőrúdja is van, amely a 60 ütközőkarral lényegében párhuzamosan és ettől hátrafelé nyú­lóan, ez alá van szerelve. A toló kötőrúd U alakú keresztmetszettel van kialakítva és beleilleszthető a csatorna alakú 60 ütközőkar mélyedésébe akkor, ami­kor a vágógerenda szerelvény a 2. ábrán látható leg­fölső helyzetében van. A 74 toló kötőrúd hátsó vége egy keresztirányú hátsó 76 csap segítségével csukló­sán csatlakozik az 58 tartóidom hátsó végéhez. Elülső vége szintén csuklósán csatlakozik a vágó­gerenda szerelvényhez egy olyan keresztirányú 78 csap segítségével, amelyet az ütközőkar 70 csapja mögött a függőleges 72 tartó tart. Az ütközőkar és a toló kötőrúd egy párhuzamos rudakból álló csuklós kapcsolószerkezetet képez, amely lehetővé 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom