178909. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenil-glioxilonitril-2- oxim- (ciano-metil)-éter előállítására, és ezt a vegyületet tartalmazó, klóracetenilid herbicidek kultúrnüvényeket károsító hatása elleni szerek
5 178909 6 N-(2’-metotó-etil)-2-metil-6-klór-klór--acetanilid Az itt felsorolt és ilyen típusú további klór-acetanilidek, valamint ezek előállítása az előzőekben megadott NSZK-beli nyilvánosságrahozatali iratban vannak leírva. Az alkalmazott ellenszer mennyisége 0,01 súlyrész és 15 súlyrész között mozog 1 súlyrész halogén-acetanilidre vonatkoztatva. Az alkalmazott klór-acetanilidtől függően esetenként határozzuk meg a legkedvezőbb hatás eléréséhez szükséges viszonyt az egyes kultúrnövényeknél. Ugyancsak a találmány tárgya olyan herbicid készítmény, mely herbicid hatóanyagként N-[3’-metoxi-propil-(2’)]-2-metil-6-etil-klór-acetanilidet, és antidotumként az (I) képletű hatóanyagot tartalmazza, az előzőekben említett hordozóanyagok mellett. A készítmény legalább 5 súly% hordozót tartalmaz, és az antidotum : klór-acetanilid arány 0,01—15 : 1. Ahogy az előzőekben már említettük, az (I) képletű vegyületet tartalmazó szernek a klór-acetanilid herbidddel együtt történő alkalmazására a legkülönbözőbb módszerek és megoldások jönnek számításba. Ilyen módszerek például a következők: 1. Magcsávázás a) A magvakat permetezőporként elkészített ellenszerrel együtt rázzuk mindaddig, ameddig a csávázó por egyenletesen el nem oszlik a magvak felületén (szárazcsávázás). Az összerázást bármely alkalmas edényben végezhetjük. Erre a célra körülbelül 10—500 g ellenszert (40 g—2 kg permetezőpor) használunk 100 kg vetőmagra számítva. b) A magvakat az elllenszer emulgeálható koncentrátumával csávázzuk az a) pontban megadott módszer szerint és az ott megadott mennyiségeket használjuk fel (nedvescsávázás). c) A vetőmagvakat 50—3200 ppm koncentrációjú, ellenszeres lében 1-20 óra hosszat áztatjuk és ily módon csávázzuk. A magvakat ezután megszárítjuk (bemerítéses csávázás). 2. Alkalmazás tartálykeverékből Az ellenszer és herbicid szer folyékony elegyét készítjük el (kölcsönös mennyiségi arány 10:1 és 1:10 között változik) és hektáronként 0,1—10 kg herbicid hatóanyagot használunk. Az így elkészített anyagot előnyösen kikelés előtt (elvetés előtt vagy ez után) alkalmazzuk vagy 5-10 an mélyen bedolgozzuk a talajba még elvetés előtt. 3. Alkalmazás a barázdába történő bevitel útján Az ellenszert emulgeálható koncentrátumként, permetezőporként vagy granulátumként bevisszük a nyitott, bevetett barázdába és ezután a barázda betakarása után a herbicid szert szokásos módon tókelés előtt használjuk. Az ellenszert tehát a herbicid szer alkalmazása előtt, utóbbival együtt vagy a herbicid szer alkalmazása után alkalmazhatjuk és vagy a magvakra vagy a talajra visszük rá a vetés előtt vagy után kikelés előtt, vagy bizonyos esetekben a magvak kikelése után használjuk. Amennyiben az ellenszert a herbidddel együtt alkalmazzuk, ez olyan szerben történhet, amely az (I) képletű oxim-étert és a (III) általános képletű klór-acetanilidet adalékanyagokkal, így vivőanyagokkal és/vagy eloszlató szerekkel együtt tartalmazza. Gyomnövényeknek haszonnövényekben, különösen a cirok-félékhez tartozó kölesben, valamint a rizsben történő szelektív irtására az jellemző, hogy a bevetésre szánt talaj vagy a bevetett vagy már kikelt növényeket tartalmazó megművelt felületet egyidejűleg vagy egymást követően tetszés szerinti sorrendben és megfelelő időközben egyrészt (I) képletű fenil-glioxilunitril-2-oxim- dano-metil-éter védőanyagot tartalmazó szerrel, 1—100 g védőanyag/ha mennyiségben, másrészt 0,1—10kg/ha mennyiségű (III) általános képletű klór-acetanilidet tartalmazó szerrel kezeljük. A kultúrnövények magvait az ellenszert 5—90% mennyiségben tartalmazó szerrel kezeljük. Az alkalmazásra kerülő szerek, amelyek az említett herbicidet, illetve ellenszert egymagában vagy együtt tartalmazzák, minden szokásos megfelelő formában készíthetők. Ezek a szerek önmagában ismert módon a hatóanyag, illetve hatóanyagok (ideszámítva az ellenszert is) megfelelő vivőanyagokkal és/vagy eloszlató szerekkel (oldószerekkel) való alapos összekeverése és összeőrlése, adott esetben diszpergálószerek hozzáadása közben történő elegyítése útján állíthatók elő. Az ilyen szerek szokásos formái vagy szilárdak, így porozószerek, szórószerek és granulátumok, vagy folyékonyak, így oldatok és vizes diszperziók, de lehetnek vízben diszpergálható hatóanyagkoncentrátumok, így permetezőporok, emulgeálható koncentrátumok vagy paszták is. Az (I) képletnek megfelelő találmány szerinti-vegyület úgynevezett „Safener”-hatás mellett bizonyos antagonizáló hatást is tanúsít füvek növekedését gátló és szabályozó szerek növekedésgátló hatására annak esetleges túladagolása esetén. Az (I) képletű vegyület ezenkívül egymagában alkalmazva csírázásnövelő hatást is mutat bizonyos magok, így cirok, rizs és hasonlók esetében. A klór-acetanilid sor nagyhatású herbicid képviselőjének egymagában és az (I) képletű találmány szerinti ellenszerrel együtti szelektív hatásának a meghatározására a következő kísérleteket végeztük: Herbicid hatóanyagként N-[3’-metoxi-propil)-(2’)]-2-metil- 6-etfl-klór-acetanilid szolgált, amely a (H) képlettel ábrázolható. 1. Kikelés előtti alkalmazás tartályban készített keverékből a) vetés után A herbicid hatóanyagból (H képletű anyag) és a találmány szerinti (I) képletű ellenszerből (S anyag) készített permetezőporból vizes permetleveket (szuszpenziókat) készítettünk és ezeket egy magukban, valamint megadott koncentrációkban és keverési arányokban különböző haszonköles fajták, amelyek a Sorghum hybridum fajtákhoz tartoztak („Funk”, 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
