178888. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alaktestek öntésére kationosan polimerizálható szerves anyagokból
178888 4 értünk, amely képes a diaril-jodónium-sóban a heteroatom töltésének a csökkentésére. Ilyen redukálószerek például a kövekezők: aszkorbinsav és származékai, így az aszkorboil-palmitát, aszkorboil-oleát, aszkorboil-acetát stb., ón(II>vegyületek, így az ón(II)-karbonsav-sók, például az ón(II)-oktoát, ón(II)-sztearát, ón(II)-laurát, ón(II)-citrát, ón(II)•oxalát, ón(II)-benzoát stb. A szerves vegyületek közül megemlítjük az a-hidroxi-vegyületeket, így a ketonokat, például az adloinokat és a benzoinokat, valamint a II, III, IV, V, VI és VII képletű vegyületeket. Megemlítjük továbbá a vas(II>vegyületeket, ilyen például a ferrocén, FeBr2, FeCl2, stb., a redukáló cukrokat, ilyen a glükóz, a fruktóz, a galaktóz stb., a fenolok, ilyen például a tiofenol, a szilánokat, például a Si(H)c(R^)d vegyületek, ahol R2 jelentése a fenti, c értéke 1,2,3 vagy 4, d értéke pedig 0, 1, 2 vagy 3, és ahol c + d = 4, és a SiH-et tartalmazó szerves sziloxánokat. A fent definiált rézsókkal az aszkorbinsavon és az a-hidroxi-ketonokon kívül még más aktivált a-hidroxi-vcgyületek is felhasználhatók. Ezek a vegyületek a OH R3-C-X 1 H képlettel jellemezhetők, amelyben R3 Cj_2o alkilcsoportot vagy C6_2o arilcsoportot jelent, míg X egy egyvegyértékű csoportot képvisel, amely lehet halogén, szulfoncsoport, C02R4, cianocsoport, -CR4, -C=NR4, —CC13 vagy CHC12 csoport, ahol Il I O R4 R4 jelentése hidrogénatom vagy megegyezik R3 jelentésével. Az I általános képletű diaril-jodónium-sókkal és előállításukkal kapcsolatban utalunk a feltaláló (Crivello) 3 981 897 számú szabadalmára (amely szintén a General Electric Company-ra lett átruházva). További eljárásokat a diaril-jodónium-sók előállítására az alábbi szakirodalmi helyeken találhatunk: F. M. Beringer, R. A. Falk, M. Karmai, J. Lillien, G. Masullo, M. Mausner, E. Sommers, J. Am. Chem. Soc., 81, 342 (1958), I. Mason, Nature, 139, 150 (1937), és I. Mason és E. Race, J. Am. Chem. Soc., 1718 (1937). A találmány szerinti térhálósítható készítményekben alkalmazható kationosan polimerizálható anyagok megemlítjük például az epoxigyantákat, amelyek magukba foglalják mindazokat a monomer, dimer, oligomer vagy polimer epoxi-vegyületeket, amelyek egy vagy több epoxi funkcionális csoportot tartalmaznak. így például azok a gyanták, amelyek biszfenol-A-(4,4’-izopropilidén-difenol) és epiklórhidrin reakciójából vagy Ids molekulasúlyú fenol-formaldehid gyanták (Novolak gyanták) és epiklórhidrin reakciójából származnak, felhasználhatók önmagukban is, de kombinálhatok egy reaktív hígítószerként szolgáló epoxitartalmú vegyülettel is. Az olyan hígítószerek, mint például a fenil-gficidil-éter, 4-vinil-ciklohexén-dioxid, limonén-dioxid, 1,2-ciklohexén.1-oxid, glicidil-akrilát, glicidil-metakrilát, sztirol-oxid és az allil-glicidil-éter, viszkozitást módosító szerekként használhatók fel. Ezen túlmenően, a szóban forgó vegyületek köre kiterjeszthető azokra a polimer anyagokra is, amelyek terminális vagy láncközi epoxicsoportokat tartalmaznak. Ilyen vegyületek például azok a vinil-kopolimerek, amelyek a komonomerek egyikeként akrilátot vagy metakrilátot tartalmaznak. A fenti katalizátorok használatával térhálósítható epoxitartalmú vegyületek további csoportját az epoxi-sziloxán gyanták, az epoxi-poliuretánok és az epoxi-poliészterek képezik. Az ilyen polimerek általában láncvégeken elhelyezkedő epoxi funkcionális, csoportokat tartalmaznak. Az epoxi-sziloxán gyanták és előállításuk részletesen megtalálható a következő szakirodalmi helyen: E. P. Plueddemann és G. Fänger, J. Am. Chem. Soc., 81, 2632-5 (1959). A szakirodalomból is ismert, hogy az epoxigyanták számos standard eljárással — például aminokkal, karbonsavakkal, tiolokkal, fenolokkal, alkoholokkal stb. reagáltatva — módosíthatók (lásd 2 935 488, 3 235 620, 3 369 055, 3 379 653, 3 398 211, 3 403 199, 3 563 850, 3 567 797 és 3 677 995 számú szabadalmi leírások). A felhasználható epoxigyantákra további példák találhatók a következő szakirodalmi helyen: Encyclopedia of Polymer Science and Technology, 6, Interscience Publishers, New York (1967), 209—271. old. További példák a kationosan polimerizálható anyagokra: vinil szerves monomerek, vinil szerves előpolimerek, ciklusos szerves éterek ciklusos szerves észterek, ciklusos szerves szulfidok, ciklikus szerves szilikonok stb. Ezek például a sztirol, vinil-acetamid, metil-sztirol, izobutil-viniléter, n-oktil-viniléter, akrolein, 1,1-difenil-etilén, a-pinén, vinil-arének, például 4-vinil-bifenil-, 1-vinil-pirén, 2-finil-fluorén, acenaftalén, 9-vinil-karbazol, vinil-pirrolidon, 1- és 2-vinil-butén, vinil-cikloalifás-vegyületek, például vinil-ciklohexán, vinil-ciklopropán, 1-fenil-vinil-ciklopropán, diének, például izobutilén, izoprén, butadién, 1,4-pentadién stb. A találmány szerinti polimerizálható készítmények előállítására felhasználható szerves vinil előpolimerek például a CH2=CH—O—(CH2 —CH2 0)m —CH=CH2 képletű vegyületek, ahol m pozitív egész szám, amelynek értéke kb. 1000-ig terjed, de lehet annál nagyobb is, a multifunkcionális viniléterek, például az 1,2,3-propán-trivinil-éter, a trimetilol-propán-trivinil-éter, a VIII általános képletű előpolimerek és a kis mdekulasúlyú 200—10 000 centipoise viszkozitású (25 °C-on) polibutadién stb. Az ilyen készítmények térhálósításával előállított termékek felhasználhatók mint öntőgyanták, térhálós bevonatok, nyomdafestékek, illetve mint a hőrekeményedő vagy térhálós gyanták szokásos egyéb termékei. \ A polimerizálható készítmények előállítására felhasználható szerves anyagok további csoportját azok a gyűrűs éterek alkotják, amelyek átalakíthatók hőrelágyuló anyagokká. Ilyen gyűrűs éterek például az oxetánok, így a 3,3-bisz(klór-metil)-oxetán, az alkoxi-oxetánok (lásd 3 673 216 számú szabadalmi leírás), az oxolánok, így a tetrahidrofurán, oxetá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
