178864. lajstromszámú szabadalom • Lemezsáv moduláris szerelőlap készlethez és a lemezsávval kialakított moduláris szerelőlap-készlet
3 178864 4 A találmány alapja az a felismerés, hogy a moduláris elv következetesebben érvényesíthető, ha szakítunk a nyílások és falak geometriájának teljes uniformitásávaL A találmány szerint a nyílások hosszméretei és hossztengely menti válaszfalai továbbra is uniformisak, a szélességi osÍtásköz viszont nem egy nyílás szélességi méretének és szélesség menti egy falméretének eredője, hanem két szomszédos nyílás szélességi méreteinek és két szomszédos szélességi falméreteinek eredője, mimellett legalább a szomszédos falméretek, de előnyösen a szomszédos nyílások szélességi méretei is egymástól eltérők, célszerűen a szomszédos falméretek közül a nagyobb falméret a kisebb falméretnek kétszerese. Így a lemezsávot szélesség irányban a két szomszédos nyílás és fal adta osztásköz szerint vagy annak többszöröse szerint úgy darabolhatjuk, hogy a mindenkori szélesebb fal hossztengelyirányú felezővonalánál vágjuk el, s hulladék nélkül kapjuk a különböző szélességű keskenyebb lemezsávokat, melyek szélső osztásközeiben hajthatjuk végre a felhaj lítást. A találmány szerinti lemezsáv tehát soronként párosszámú nyílással van kialakítva, valamennyi nyílás hosszmérete egyező, míg az egy sorban elrendezett nyílások közötti falak szélességi mérete váltakozó oly módon, hogy a páros sorrendű falak szélesebbek, mint a páratlan sorrendű falak, célszerűen a szélességük aránya 2:1. Legelőnyösebb az a kivitel, melynél a soronkénti két szélső nyílást kívülről határoló falak szélességi mérete is a szélesebb fal szélességi méretének fele. Ha most a moduláris szerelőlap készletet ilyen lemezsávval alakítjuk ki, s alkalmasan választjuk meg a rögzítőszerv furatainak átmérőjét és a két furat középvonalai közötti távolságot, akkor a találmány szerinti moduláris szerelőlap készlet felhasználásával készült szerelőlapokon a szerelvények elhelyezése tekintetében nincs korlátozás. Találmányunkat részletesebben ábrák kapcsán magyarázzuk. Az 1. ábra a találmány szerinti lemezsávból készült szerelőlap példakénti kiviteli alakját mutatja, a 3. ábra az ilyen szerelőlap készítéséhez alkalmazható találmány szerinti lemezsávot, a 2. ábra pedig a hagyományos lemezsávot. A 4. ábra és a 6. ábra a nyílások geometriai jellemzői közötti összefüggést szemléltetik, figyelembe véve a 7. és 8. ábrán mutatott rögzítőszerv furatainak átmérőjét, az 5. ábra pedig azt mutatja, hogy a találmány szerinti lemezsávokból készített szerelőlapok egymás mellett is a moduláris alapméret szerint rendezhetők el. Az 1. ábrán mutatott szerelőlap a találmány szerinti lemezsávból készült, mely lemezsávból két osztásköznyi, tehát egy sorban összesen négy nyílást tartalmazó részt szabtunk le. A kétoldali, páratlan fal mellett a szélső nyílásokat magukban foglaló részeket felhajlítottuk, ezek alkotják a szerelőlap lábait. így a vízszintes (függőleges szerelés esetén függőleges) szerelőlaprészen két páratlan sorrendű fal között két nyílás és egy páros sorrendű fal helyezkedik el. A páros sorrendű falat közrefogó két nyílás szélességi méretei eltérők. A 2. ábrán látjuk a technika állása szerinti lemezsávot. Ez többnyire páratlanszámú nyílást tartalmaz soronként (e példánknál tizenegy nyílást), de a soronkénti nyílások számától függetlenül közös jellemzőjük, hogy a nyílásméretek és falméretek uniformisak. Ha ebből a lemezsávból keskenyebb részt kívánunk szerelőlap készítéséhez felhasználni, a leszabást két vonal mentén kell végeznünk, hogy mindkét maradék lap szerelőlapként felhasználható legyen és a két vonal közötti — a nyílásokat hossztengely mentén elválasztó — falrészek H hulladékot képeznek. A 3. ábrán látható, hogy a soronkénti nyílások párosszámnak, a nyílások közötti falak szélessége váltakozó, sőt e példakénti kivitelnél a nyílások szélessége is váltakozó (ami előnyös, de nem szükséges). Bármely szélesebb fai mentén hulladék nélkül, egyetlen vonal mentén elvághatjuk a lemezsávot, a baloldalt jelölt szétvágásokkal három darab olyan 1, 2, 3 lemezsávrészt kapunk, melyekből az 1. ábrán mutatott szerelőlap készíthető, a jobboldalt jelölt szétvágásokkal két darab 1, 2 lemezsávrészt kapunk, melyeknél nem két, hanem három osztásköz a kiterített méret, s így a vízszintes részen soronként nem két, hanem négy nyílás lesz és a köztük levő falak közül kettő páros sorrendű. Ha most a 4. ábrán látható jelöléseket alkalmazzuk, miszerint a nyílások uniformis hosszmérete hn, a szélesebb, illetve keskenyebb nyílás szélességi méretei m,, illetve m2, a páratlan, illetve páros sorrendű falak szélességi méretei megfelelően dj, illetve d2, s feltételezzük, hogy előnyösen ajánlott kivitelünk szerint a szélső nyílásokat kívülről határoló Mák szélessége d3=d2/2, előnyösen d3 = d,, akkor az 5. ábrán jól láthatjuk, hogy az így készített szerelőlapok egymás mellett úgy rendezhetők el, hogy a vízszintes szomszédos lapok közötti nyílásköz is lehet a moduláris nyílásméret. A mutatott példánál a szerelőlap szélességirányú osztásköze 2.b, ahol b a hagyományos szerelőlap egynyílásos alapméretének felel meg, így a találmány szerinti szerelőlap a hagyományos szerelőlapon alapuló szabványméretekkel is kompatibilis lehet, minden egyes nyílás a hozzárendelt fallal együtt b szélességű, csakhogy a páratlan sorrendű fal a mellette levő szélesebb nyílással, a páros sorrendű fal a mellette levő keskenyebb nyílással együtt alkotja a hagyományos b alapméretet. Ha pl. a keskenyebb nyílás szélességi mérete ni! =16 mm, akkor a felállítást olyan hossztengelyek mentén végezzük, hogy a páratlan sorrendű fal és felállított rész külső felülete közötti távolság 5,5 mm, a két szomszédos szerelőlapot pedig egymástól 5 mm-nyi távolságra szereljük, s így a két szomszédos szerelőlap szélső falai, közötti távolság éppen az mj méret. Példánknál a szerelt modulrendszert lezáró külső falnál a felállítást kissé eltérően végezzük, a páratlan sorrendű fal és a felállított rész külső felülete közötti távolság 8,5 mm. Az egyébként önmagában ismert módon készíthető rögzítőszerv a találmány szerinti lemezsávval akkor alkot optimálisan variábilis készletet, ha a rögzítőszervben kialakított furatok df átmérője és a két furat középvonalai közötti 1 távolság is alkalmazkodik az illesztett méretrendszerhez. A 7. és 8. ábrákon látjuk, hogy a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
