178864. lajstromszámú szabadalom • Lemezsáv moduláris szerelőlap készlethez és a lemezsávval kialakított moduláris szerelőlap-készlet

5 178864 6 rögzitőszervet alsó és felső — hr hosszúságú, mr szélességű - ívelt rész alkotja, melyeket középen olyan szár köt össze, melynek S hossza a lemezsáv laza illeszkedésű befogadására alkalmas rés mérete. Az íveltség folytán azonban az ívelt részek hossz­menti végein a rés ennél kisebb Sí hosszra szűkül, ez a méret kisebb, mint a lemezsáv anyagvastagsága és így biztosítjuk a rögzítő megszorulását a nyílá­­sokbam A találmány szerinti moduláris készlet előnyös kiviteli alakja szerint a rögzítőszervben kialakított két furat középvonalai közötti távolság nagyobb, mint a páratlan sorrendű fal szélességi d, méreté­nek és a furat df átmérőjének összege. Vizsgáljuk most az így kialakított rendszer adta lehetőségeket. Mindenekelőtt ez a rendszer lehetővé teszi olyan szabványosított rendszer elterjedését, mely eltérő egyéb feltételekkel egyaránt kompatibilis, tömeggyár­tásban készíthető, hulladék nélkül variálható modu­láris szerelőlapok alkalmazását teszi lehetővé, aminek technológiai és gazdasági kihatása nyilvánvaló. A sávok szélességének változtatása különösen azért fontos, mert a sávok lehajtott oldalai jelentő­sen megnövelik a megengedhető igénybevételt. így a várható igénybevételnek megfelelően választjuk meg a modulelemnek szélességét és minthogy ezek az elemek tetszőleges számban úgy rendezhetők el egymás mellé, hogy együttesen is kielégítik a mo­duláris uniformités feltételeit (lásd az 5. ábrát) az igénybevétel és a terjedelem közötti tetszőleges egyezés választható. Ezen túlmenően arra is van lehetőség, hogy pl. 25 mm osztással, célszerű sávszélességekkel pl. függőlegesen szerelt tetszőleges magasságú szerelőfelület kialakítható legyen. Ha pl. a találmány szerinti modulrendszernél választható a 70, 120 és 270 mm sávszélesség, s a köztük levő (5. ábrán mutatott) 5 mm-es hézagok­kal így 75. 125, 275 szélességű méretek adódnak, akkor ebből következik, hogy ezen méretek mellett a b = 25 mm, 2.b = 50 mm azok a kiinduló alapmé­retek, illetve osztásközök, melyek multiplikálásával bármely kiterjesztés elvégezhető. Természetesen ettől eltérő osztásméretekkel is megvalósítható a találmány. Ha ezen méretek alapul vételével 300 mm széles lemezsávokat készítünk, s a lehajtott rész 15—15 mm magas, akkor hulladék nélkül három sávrészre vághatjuk szét a lemezsávot 70 mm-es szerelőlapszélességhez, két részre vághatjuk 120mm­­es szerelőlapszélességhez, s teljes egészében alkal­mazhatjuk 270 mm-es szerelőlap szélességhez. A sávok közötti hézagok biztosítják, hogy a hossztartóra két-két csavarral történjen egy-egy sáv felerősítése, mimellett a rendszeren belüli első sávnál még további két csavart kell alkalmazni. A lehajlítás nem a nyílás tengelyvonalában történik, s így a szomszédos szerelőlapok között is a nyílás megegyezhet valamelyik nyílás szélességi mi, m2 méretével. A rögzítőszervek két furata közül mindenkor elegendő egy furatot alkalmazni a felerősítéshez, így nagyobb nyílások esetén is kisebb lehet a szükséges mozgatás. A rögzítő hr hosszmérete is megfelelően kisebb lehet, így az egymás felett elrendezett rögzítők nem zavarják egymást. Ha most a fentiek figyelembevételével újra meg­tekintjük a 4. ábrát, azt látjuk, hogy a két fel­erősítő furat középvonalai közötti legkisebb 1 tá­volságnak meg kell haladnia a páratlan sorrendű szélességi d, méret és a furat df átmérője összegét. Ahhoz, hogy a tetszőleges lyuktávolságokkal kiala­kított készülékek vagy egyéb szerelvényelemek fel­­erősíthetők legyenek, a falak, illetve nyílások szé­lességi di, d2, mi, m2, méretei és a rögzítőszerv furatainak df átmérője között a következő legyen az összefüggés: di + m2 + d2^mi + di + m2-df. Ha pedig egy soron belül csak a falak szélessége váltakozó, vagyis mi = m2 = m, akkor ez az össze­függés egyszerűsödik: di + m + d2^i 2 • m + d, —df. A 6. ábrán az így kialakított modulok mellett a szerelőlapon elhelyezkedő rögzítőszerv lyukhelyzete látható. A rögzítőszervek elmozdulása szélességi irányban m,—5 mm, illetve m2— 5 mm lehet, ha az ívelt részek közötti összekötő szár átmérője 5 mm, mert a lyukak közül az egyik a falak alá csúsztat­ható. így a nyílásokban bárhol lehet készüléket rögzítő csavar anélkül, hogy a keskenyebb nyílás szélességi m, méretének felénél lényegesen jobban kellene elmozdítani azt a szerelőlap fala mentén. Szabadalmi igénypontok: 1. Lemezsáv moduláris szerelőlap készlethez, a hossztengelyére merőleges sorokban elrendezett — célszerűen gyakorlatilag négyszög alakú — perfo­­rációs nyílásokkal, mely nyílásokba a moduláris szerelőlap készlet részét alkotó rögzítőszerv(ek) il­­leszthető(k), azzal jellemezve, hogy soronként pá­rosszámú nyílás van kialakítva, valamennyi nyílás hosszmérete (hn) egyező, míg az egy sorban elren­dezett nyílások közötti falak szélességi mérete (d| illetve d2) váltakozó oly módon, hogy d2>di, célszerűen d2 = 2 • dl5 ahol dt a mindenkori párat­lan sorrendű (1., 3.,...) fal szélességi mérete és d2 a mindenkori páros sorrendű (2., 4.,... ) fal szélességi mérete. 2. Az 1. igénypont szerinti lemezsáv kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egy sorban elren­dezett nyílások szélességi mérete (mi illetve m2) is váltakozó oly módon, hogy a mindenkori páros sorrendű falat közrefogó két nyílás eltérő széles­ségű és a kétféle nyílás szélességi méretei (mi, illetve m2) közötti különbség megegyezik a párat­lan sorrendű fal szélességi méretével (d, ), azaz m2— mi = ds. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti lemezsáv •kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a soronkénti két szélső nyílást kívülről határoló falak szélességi mérete (d3) a páros sorrendű fal szélességi méreté­nek (d2) a fele, célszerűen a szélső nyílásokat kívülről határoló falak szélességi mérete (d3) meg-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom