178858. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olajos magvakból, főként csillagfürt magvaiból készült dara, vagy liszt tulajdonságainak javítására
178858 fenti kezelés után magas protein-tartalmú. Különösen alkalmas magvak a csillagfürt magvak (I) általános képletű oldószerként alkoholok, így metanol, etanol, n-propanöl és izopropanol jönnek számításba. Előnyös a metanol és az etanol, különösen előnyös a metanol. Az alkoholokon kívül (I) általános képletű glikolok és monoétereik, így például a glikol és a mono-metil-glikol is alkalmasak a találmány céljára. Az ammónia gáz alakban, vagy koncentrált vizes oldat - ammónium-hidroxid - formájában adható az oldószerhez. A választás a dara vagy liszt víztartalmától és a felhasznált oldószer víztartalmától függ. Az ammónium-hidroxidot kis nedvességtartalmú (0-5%) lisztek esetében, míg ammónia gázt nagy (10-30%) nedvességtartalmú nyersanyagok kezeléséhez használhatunk előnyösen. A lipoid vegyületek és alkaloidok eltávolítása függ a teljes víztartalomtól, amelyet a felhasznált oldószermennyiségre számítva súly%-ban adunk meg és az ammónia koncentrációtól, amelyet szintén a felhasznált oldószerrel számítva súly%-ban fejezünk ki. Különösen jó kísérleti eredményeket kaptunk, ha oldószerként metanolt vagy etanolt használtunk és a dara illetve liszt - és az oldószer súlyaránya 1 :3-l : 10 volt. Hasonlóan, igen jó eredményeket kaptunk propanol, glikol és mono-glikol-éter felhasználásával 1 : 8—1 : 15 dara illetve liszt/oldószer súlyarányok mellett. Az oldószerre számított ammónia koncentráció 1 — 15 súly%, előnyösen 5-12súly%, különösen előnyösen 6-9 súly%. A sajtmasszából, oldószerből és adott esetben a vizes ammónia-oldatból származó teljes vízmennyiség a felhasznált oldószer mennyiségére számítva 0—30 súly%, előnyösen 0—20 súly%, különösen 0— 10súly%. Az alkaloidokat és zsírokat úgy oldjuk ki az őrölt vagy darált magokból, hogy a lisztet oldószerben szuszpendáljuk, majd a szuszpenzióba ammónia gázt vezetünk vagy a szuszpenzióhoz vizes ammónium-hidroxid oldatot adunk. Célszerűen keveréssel átforgatjuk a szuszpenziót. A kezelés hőmérséklete általában —20 °C és + 60 °C között van. Az előnyös hőmérséklet-tartomány + 5 °C— —+ 50 °C, a különösen előnyös pedig + 10°C— —+ 30 °C. A kezelés ideje 5—180 perc, előnyösen 35 —60 perc. A kezelést általában normál nyomáson végezzük. Az oldószeres , — ammóniás kezelés befejezése után a zsírtalanított és keserű anyagokból megszabadított maradékot ismert módszerekkel, így centrifugálással, szűréssel és ülepítéssel választjuk el az oldószertől. ' Az elválasztási műveletek közül előnyös a szűrés. A kapott szilárd maradékot a zsírok és alkaloidok lehetőség szerint teljes eltávolítása céljából ismételten kezelhetjük egy (I) általános képletű szerves oldószerrel. A maradékot az ammónia- és oldószermaradványok eltávolítása céljából száríthatjuk, Célszerűen a szárítást csökkentett nyomáson, előnyösen 80-150 torr nyomáson és emtít, előnyösen 40—50 °C hőmérsékleten végezzük. A fenti eljárás során a szilárd maradéktól elválasztott folyadékfázis ammónia és oldószer mellett .1 lipoid vegyületeket és a keserű alkaloidok 95-98%-át tartalmazza. Az így kezelt csillagfürt magvak szagtalanok, csaknem fehérek és csaknem mentesek a keserű íztől. A felhasznált oldószer és ammónia vákuumdesztillációval távolítható el, és az oldott természetes anyagok elkülönítve dolgozhatók fel tovább. Az így kezelt magok protein tartalmának további növelése vagy az oldható protein-frakciók elkülönítése érdekében a zsírmentesített és adott esetben szárított lisztet felvesszük vízben. Előnyösen a darára illetve lisztre számítva 1 :1—1 : 30, különösen 1 : 5—1 :15 súlyarányban használjuk a vizet. A vizet minimálisan olyan mennyiségben kell használhi, hogy lehetőség legyen a szuszpenzió keverésére. A vizes kezelés folyamán a pH-értéknek az 5.0— 10,0, előnyösen 6,0—9,0 tartományban kell lennie. Kívánt esetben sav illetve lúg hozzáadásával állítjuk be a pH-t ebbe a tartományba. Erre különösen akkor van szükség, ha az első extrakciós lépésből származó nem vagy nem teljesen szárított lisztet használjuk, amely még tartalmazhat ammónia nyomokat, és így a kívántnál erősebben lúgos pH-értékű lehet. A vizes extrakciós lépés célja az oldható proteinek extrahálása és a szintén oldott, de nem kívánatos anyagok, így például glikozidok, keserű peptidek vagy ásványi sók kicsapása és elválasztása. Az extrahálást általában 30 °C és 95 °C között, normál nyomáson hajtjuk végre. Előnyös a 40 °C—70 °C hőmérséklet-tartomány, különösen előnyös pedig az 50—60 °C tartomány. Az extrakció időtartama függ a hőmérséklettől és a víz mennyiségétől, és általában 5—210 perc, de már 25— —45 perc extrakcióval is jó eredmények érthetők el. A szilárd és folyékony anyagok elválasztása céljából a szuszpenziót, előnyösen 10—30 C hőmérsékleten szűrjük. Az elválasztásra alkalmas eljárás még az ülepítés és a centrifugálás is. A szilárd maradék, amely vízoldhatatlan proteineket és szénhidrátokat tartalmaz, ismert eljárásokkal, így fagyasztásos, vákuum-, vagy porlasztásos szárítással megszabadítható a folyadéknyomoktól. Az extraktumot szervetlen savakkal, így sósavval, kénsavval vagy foszforsavval vagy szerves savakkal, például ecetsavval 3,5—5, előnyösen 4.0— 4,5 pH-értékig savanyítjuk. A savanyítás következtében a protein kicsapódik és például szűréssel vagy centrifugálással elkülöníthető. Az ezután kapott szilárd maradékot szervetlen lúgokkal, például nátronlúggal, artimónium-hidroxiddal vagy kálium-hidroxiddal semlegesítjük, majd ismert módon, például fagyasztással, vákuumban vagy porlasztással szárítjuk. A kapott termék íze és szaga kellemes, vízmegkötőképessége rendkívül magas, színe fehér. A találmány szerinti eljárással kezelt termékek különösen kevés lipoid-vegyületet (0,1-0,6 súly%) és keserű alkaloidot (az eredeti mennyiség 2—5%-a) tartalmaznak; ezért különösen alkalmasak takarmányozási és táplálkozási célra. ' ' A találmány: szerinti eljárás kiküszöböli az ismert oldószer-exírakdös eljárások hátrányait, így a nggy oldószermennyiségek felhasználásának 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
