178811. lajstromszámú szabadalom • Eljárás di-n-propil-ecetsav előállítására

7 178811 8 és az alkálifém-n-propilátot, míg ugyanakkor Tsai és munkatársai módszere esetében az alkoholátot és a halogenidet három különböző szakaszban adagolják. Az alkilezési és elszappanosítási műveletek idő­tartama is jelentős az ismert eljárások esetében, Tsai és munkatársai módszere esetében az alkilezéshez legalább 8 órára, míg az elszappanosításhoz legalább 26 órára van szükség. Ezzel ellentétben a találmány szerinti eljárás le­hetővé teszi az alkilezési és elszappanosítási műve­letek jóval rövidebb időn belül való végrehajtását, mint a technika állása szerint ismert módszerek ese­tében. Ami az elszappanosítási műveletet illeti, az e művelet végrehajtásához szükséges időt előnyösen le­csökkenti a kvaterner ammóniumsó, például a tri­­metil-cetil-ammónium-bromid használata. A kvater­ner ammóniumsó használatának további előnye az, hogy csökkenti a di-n-propil-ciánecetsavészter nitril­­csoportja hidrolizálódásának veszélyét. Továbbá az ismert eljárások dekarboxilezési műveletei szükségessé teszik a találmány szerinti de­­karboxilezésnél magasabb hőmérsékletek, valamint járulékos anyagok, így kálium-hidroxid vagy rézpor alkalmazását. A találmány szerinti dekarboxilezés vi­szont a di-n-propil-cián-ecetsav egyszerű hevítése útján végrehajtható. Végül megjegyezzük, hogy a Sarel és munkatársai által kidolgozott eljárás esetében a di-n-propil-aceto­­nitril hidrolízisét két lépésben hajtják végre, a két lépésben eltérő koncentrációjú kénsavoldatot hasz­nálva, illetve a közbenső termékként képződő acet­­amidot elkülönítve. A találmány szerinti eljárás ese­tében nincs szükség eltérő koncentrációjú kénsavol­­datok használatára, illetve közbenső elkülönítésre. A technika állása szerint ismert eljárások, és eze­ken belül az alkilezési művelet egy további jelentős hátránya az, hogy nehézségekbe ütközik a felhasz­nált oldószer, a reakcióba nem lépett kiindulási anyagok és a reakció során képződő melléktermékek elkülönítése. Ez az elkülönítési művelet — amely meglehetősen nehéz nátrium-etilát - etanol vagy nátrium-metilát — metanol kombinációkat használva — a nátrium-n­­-propilát — n-propanol kombináció használatával je­lentősen könnyebb lesz azáltal, hogy a reagálatlan n-propil-halogenid, a reakció során melléktermék­ként képződő éter, valamint a ciánecetsavészter n-propanollal való átésztereződése következtében felszabaduló alkohol desztilláció útján eltávolítható. A technika állása szerint ismert eljárások végre­hajtásakor jelentkező hátrányok növelik a felhasz­nálandó kiindulási anyagok mennyiségét, a munka­erőszükségletet és az energiafogyasztást, miáltal a termelési költségek nőnek. A technika állása szerint ismert eljárások hátrányai közül talán az egyik legjelentősebb az, hogy a különböző műveletek során különböző káros melléktermékek képződnek. Ezek a melléktermékek vagy szennyeződések jelentésen megnehezítik ezen eljárások végrehajtását. így gyakran szükségessé válik eltávolításuk azon műveleti lépés után, amelyben képződtek. Ez viszont számos közbenső elválasztási, illetve tisztítási művelet végrehajtását teszi szüksé­gessé. Közismert módon azonban az ilyen műveletek ipari méretekben való végrehajtása jelentős költsé­gekkel jár. így például a technika állása szerint ismert eljárá­sok végrehajtása során az alkilezési lépést követően a monoalkilezett mellékterméket 10%-os kálium-hidr­­oxid-oldattal végzett kezelés útján eltávolítják. A találmány értelmében végzett alkilezési köve­tően elhagyható a di-n-propil-ciánecetsavészter közbenső tisztítása, azaz az észter nyers formában tovább reagáltatható. Valóban megfigyeltük, hogy a találmány értel­mében végzett alkilezéskor, vagyis amikor valamely II általános képletű ciánecetsavészterből és n-propil­­-halogenidből álló reakcióközeghez adjuk hozzá a nátrium-n-propilát n-propanolos oldatát, az a különleges előny jelentkezik, hogy a mono­­propil-dánecetsavészter képződése maximális mértékben visszaszorul. Ezen vegyület képződése viszont jóval nagyobb mértékű, ha a cián­ecetsavészter és a nátrium-n-propilát keverékéhez adjuk hozzá az n-propil-halogenidet. Ez a monopro­­pil-ciánecetsavészter ugyanis a későbbiekben valero­­nitrillé fog átalakulni, az utóbbi vegyület viszont valeriánsawá, ami rendkívül hátrányos tekintettel az utóbbi vegyület igen rossz szagára. így tehát feltét­lenül meg kell gátolni, hogy a gyógyszerként felhasz­nált di-n-propil-ecetsavban ez az utóbbi vegyület benne legyen. A találmány értelmében végzett alkilezés lehetővé teszi a valeronitril mennyiségének igen jelentős mértékű csökkenését, éspedig a technika állása sze­rint ismert eljárásoknál jelentkező mintegy 3,6%-os mennyiség mindössze 0,3%-ra csökkentését. Továbbá jóval előnyösebbnek találtuk a talál­mány szerinti nátrium-n-propilát - n-propanol kombináció használatát a technika állása szerint ismert eljárásoknál javasolt nátrium-etilát — etanol, illetve nátrium - metilát - metanol kombinációk hasz­nálatánál az alábbi okok miatt. Megállapítottuk, hogy a nyers di-n-propil-cián­­ecetsavészterben a monopropil-ciánecetsavészter (amelyből később a valeronitril és a valériánsav képző­dik) mennyisége nő és akár 2-5%-ot is elérhet, ha az alkilezésnél a reakdóelegy fonáspontjának hőmérséklete nem eléggé magas, ami viszont fennáll a metanol és az etanol használata esetében. Azt is megállapítottuk, hogy a nátrium-etilát - etanol kombinádó használatakor , nem éppen jelentéktelen mennyiségű monopropil-dánecetsav-etilészter képződik az alkilezési művelet során, éspedig mint­egy 1% mennyiségben. Továbbá a nyers di-n-propil-dánecetsavésztemek a technika állása szerint ismert eljárások értelmében végzett hidrolizáláskor, azaz 35%-os kálium-hidroxid­­-oldattal 16—26 órán át végzett kezelésekor olyan nyers di-n-propil-ciánecetsav képződik, amely mint­egy 18—34% mennyiségű szennyeződést tartalmaz, és ez az utóbbi anyag feltételezhetően di-n-propil­­-formamido-ecetsavészter. Ez az utóbbi vegyület vi­szont a dekarboxilezéskor nem di-n-propil-acetonit­­rillé, hanem di-n-propil-ace tanúddá alakul. Tekin­tettel arra, hogy a találmány értelmében a dekarb­oxilezéskor képződő di-n-propil-acetonitrilt közvet­lenül desztillálással különítjük el, az. említett di-n-5 10 15 20 23 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom