178771. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ívelt alakú üveglapok előállítására
11 178771 12 A 38, 39 és 51 csavarok lazítása révén a 32 felfüggesztési pont helyzete pontosan meghatározható. Ez a felfüggesztési pont olyan pontnak tekinthető, amelynél a 72 tartógolyó beleül a 70 nyílás szájnyílásába. Az állítást a 43 függesztő tömbnek 40 és 41 tömbön való csúsztatásával, a 47 csúszótömbnek 46 horonyban való csúsztatásával, és — ha szükséges az 50 keresztrúd résznek 51 csavar körüli elfordításával végezzük. Ha a 32 felfüggesztési pont a fogórúdhoz viszonyítva a kívánt helyzetben van, meghúzzuk a 38, 39 és 51 csavarokat. A harmadik, negyedik és hatodik fogófüggesztő szerkezetek 34, 35 és 37 felfüggesztési pontjai azonosak a 4. és 5. ábrákkal kapcsolatban ismertetett fogófüggesztő szerkezet felfüggesztési pontjaival, illetve ezek kialakításai egyformák. A 63 emelő elfordulásának határait a 67 beállító lapnak az éltámaszt tartó áthidaló idom szárain levő 59, 61 vagy 58, 60 oldalperemekhez ütközése határozza meg. A 33 és 36 felfüggesztési pontok azonban rögzítettek, a 63 emelő felfüggesztési pontot hordozó karjának korlátozott elforduló mozgásával. A rögzítő szerkezetrésznek egy fordított U alakú, eltávolítható 90 kengyele van, amely az 5. ábrán pont-vonalas vonalakkal van föltüntetve. Ez a kengyel az emelőnek a fölött a karja fölött van elhelyezve, amely a 33 vagy 36 felfüggesztési pontot tartja és az 55 csavarokhoz van erősítve, amelyek az 54 alátámasztó idomot helyzetében rögzitik. A 90 kengyel fölső keresztidomának alsó felületén 91 késéi van, amely ütközőként szolgálva akadályozza az emelő felfüggesztési pontot hordozó karjának fölfelé való elforduló mozgását. A 76 ellensúly az emelő karját a 91 késéihez ütköző állapotban tartja, és így rögzíti a 33, illetve 36 felfüggesztési pont helyzetét. A fogókhoz tartozó 71 kábel és 74 horogtest hossza az üveglap fölső szélének alakjához alkalmazkodva szükségszerűen változik, amint a 2. és 6. ábra mutatja. A 3. ábrán látható, hogy az első és hatodik fogófüggesztő szerkezetek úgy vannak a fogórúdhoz erősítve, hogy a 32 és 37 felfüggesztési pontjaik a 6 üveglap előtt vannak — ha a 2. ábrán látható képet elölnézetnek tekintjük -, és a 76 ellensúlyok a 6 üveglap mögött vannak. A harmadik és negyedik fogófüggesztő szerkezet úgy van a fogórúdra erősítve, hogy 34 és 35 felfüggesztési pontjaik a 6 üveglap mögött, 76 ellensúlyaik pedig az üveglap előtt vannak. A rögzitett fogófüggesztő szerkezetek, azaz a második és ötödik fogófüggesztő szerkezet úgy van beállítva, hogy 33 és 36 felfüggesztési pontjaik közvetlenül a 6 üveglap mögött, ellensúlyaik pedig az üveglap előtt vannak. A sík üveglapra a 11-16. fogáspontok mindegyikén alkalmazott egyedi erő nagyságát és irányát a függőrészek és fogók súlya, a 32-37 felfüggesztési pontok 11-16 fogáspontokhoz viszonyított helyzete és azoknak a fogófüggesztő szerkezeteknek ellensúly-tömege határozza meg, amelyek nincsenek rögzítve. A fogófüggesztő szerkezetek ellensúlyának tömege határozza meg azt a függőleges erőkomponenst, amely a fogófüggesztő szerkezethez tartozó fogásponton föllép. Amikor a szabadon Mfüggesztett, hevített üveglap fölveszi az előre meghatározott ívelt alakot, a fogáspontoknak felfüggesztési pontokhoz viszonyított helyzetei változnak és az üveglap alakjának változása folyamán változik az üveglapra a fogáspontokon átvitt erők nagysága és iránya is. Ez azt jelenti, hogy az üveglapra ható egész erőrendszer üveglapra való befolyása az üveglap alakjának változása folyamán csökken akkor, amikor az üveglap alakja közeledik az előre meghatározott ívelt alakhoz. Ha a 7 fogórúd egy függőleges síkban kismértékben elfordul vagy elgörbül, akkor ez a 8 fogófüggesztő szerkezetek bizonyos mértékű függőleges helyzetváltoztatását okozhatja. Ekkor a 32, 34,35 és 37 felfüggesztési pontok kiegyenlítő függőleges mozgást végeznek a kiegyensúlyozott emelő elfordulása következtében, amely emelő ezeket a felfüggesztési pontokat hordozza, úgyhogy gyakorlatilag továbbra is ugyanaz az erő hat az üveglapra mindegyik fogáspontnál. így az üveglap fölfüggesztésére a fogórúdnak nincs befolyása, a fogórúd elfordulása vagy alakváltozása a fölfüggesztésben nem tud zavart kelteni. Mivel a fogófüggesztő szerkezetek mindegyikében a felfüggesztési pont, például az első fogófüggesztő szerkezetben a 32 felfüggesztési pont, az 56 és 57 éltámasz és az a pont, ahol a 76 ellensúly föl van függesztve az emelő másik karjára, valamennyien egy egyenes vonalon vannak, az üveglappal egy semleges egyensúlyi állapot áll fenn. Ez azt jelenti, hogy ha a 63 emelő szöge változik, ami a fogórúd görbülés vagy hajlás következtében létrejövő mozgása, vagy az üveglap sík alakról ívelt alakra való hajlítása folyamán az üveglap mozgása következtében állhat elő, a fogáspontokon az üveglapra átvitt függőleges erőkomponens nem változik. A 11—16 fogáspontoknak 32—37 felfüggesztési pontokhoz viszonyított helyei, illetve helyzetei meghatározhatók a 3. ábrán föltüntetett, egymásra derékszögű, víszintes x és y irányú távolságokkal is. Amikor egy adott alakú üveglap előállításához a gyártási tervet elkészítjük, a felfüggesztési pontok és fogáspontok helyeit, illetve helyzeteit ismétlődő fokozatos közelítési módszerrel határozzuk meg. Ennek folyamán először a 11—16 fogáspontok helyeit választjuk meg úgy, hogy a sík üveglapot egyenlő súlyú területekre osztjuk és mindegyik területet egy 10 fogó révén fogjuk meg. A 10 fogók mindegyekét úgy helyezzük el, hogy a fogáspontok közvetlenül az üveglap adott területének súlypontja fölött legyenek. Ezután megválasztjuk az ellensúlyokat úgy, hogy az üveglap súlya egyenletesen oszoljon el a fogófüggesztő szerkezetek között. A fogófüggesztő szerkezetek fogórúdon való helyzeteit ezután úgy állítjuk be, hogy a 32—37 felfüggesztési pontok megközelitően a hajlított üveglap fölső szélének elérni kívánt 6’ ívelt alakja fölött legyenek, és hogy a felfüggesztési pontok mindegyikére függesztett függőrész és fogó az üveglap síkjára merőleges függőleges síkban legyenek. E beállítása után az üveglapot alakítási hőmérsékletre hevítjük, ami ennél a kiviteli alaknál a gyártásban használni kívánt hajlítási hőmérséklet. Például egy 2,3 mm vastag üveglap hajlításához és szilárdításához, merevítéséhez a hajlítási hőmérséklet 550 °C és 650 °C között lehet. Egy 2,3 mm vastag üveghez egy tipikus hajlítási hőmérséklet a 600 C. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
