178771. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ívelt alakú üveglapok előállítására
13 178771 14 A 18 hajlítószerszámot a 19 hajlítókamrában ezen a hajlítási hőmérsékleten tartjuk, és miután a forró üveglapot a hajlítószerszám részei között meghajlítottuk, a hajlítószerszámot nyitjuk és a fogókra függesztett forró hajlított üveglapot a fokozó 23 fűtőkamrán keresztül lefelé, a 26 tartályban levő fluidizált ágyas hűtőközegbe süllyesztjük. A fokozó 23 fűtőkamrában a forró hajlított üveglapot hajlítási hőmérsékletéről egy hűtési hőmérsékletre hevítjük, ami 620 °C és 720 °C között lehet. Egy 600 °C hajlítási hőmérsékleten hajlított 2,3 mm vastag üveglapot a fokozó 23 fűtőkamrába való lefelé haladása folyamán mintegy 650 °C hűtési hőmérsékletre melegítünk. A hűtési hőmérséklet annak a feszültségnek nagyságától függ, amit kelteni kívánunk az üveglapban. Amikor a hajlított és szilárdítás céljából a fluidizált ágyba függesztett üveglapot eléggé lehűtöttük ahhoz, hogy kezelni lehessen, ezt eltávolítjuk a fluidizált ágyból és ennek alakját egy ellenőrző készülékkel ellenőrizzük olyan szempontból, hogy az üveglap fölső széle túlhajlott-e vagy nem eléggé hajlott-e. Ha a fölső szél túlhajlott, akkor a 32-37 felfüggesztési pontokat y irányban kissé közelebb mozgatjuk a fogórúdhoz. Ha a fölső szél nem hajlott meg eléggé, a 32—37 felfüggesztési pontokat y irányban úgy állítjuk, hogy kissé távolabb kerüljenek a fogórúdtól. Ha az üveglapok ismételt kezelése és az ismertetett állítás ismételt elvégzése után a beállítás megfelel az üveglap fölső széle megközelítően pontos alakjának eléréséhez, ellenőrizzük az alsó szél alakját. Ha az alsó szélen túlhajlást tapasztalunk, a 11-16 fogáspontokat és 32-37 felfüggesztési pontokat x irányban mozgathatjuk el az üveglap oldalai felé, és/vagy állíthatók az ellensúlyok is a fogók révén a 34 és 35 felfüggesztési pontokon felfüggesztett üveglap súlyának csökkentése céljából, valamint a külső fogók révén hordott súlymennyiség növelése céljából, amely súlymennyiségek a 32 és 37 felfüggesztési pontokon vannak fölfüggesztve. Ha az üveglap alsó széle nincs kellő mértékben hajlítva, a fogáspontok és felfüggesztési pontok x irányban közelebb mozgathatók az üveglap közepe felé, vagy a súlyeloszlás változtatható az ellensúlyok olyan állítása révén, hogy a 34 és 35 felfüggesztési pontokon függő fogók révén hordozott súly nőjjön, és a többi fogó révén hordott súly csökkenjen. Ezek a lépések mindaddig ismételhetők, míg az alsó szél alakja megközelítően pontossá nem válik. Ezután a fölső szél alakját újból ellenőrizzük és további kis állításokat végzünk azáltal, hogy a 32—37 felfüggesztési pontokat vagy ezek egy részét y irányban a fogórúd felé mozgatjuk vagy ettől távolítjuk, és így a talált eltéréseket kiküszöböljük. Ezeket a lépéseket egymás után kezelt üveglapokon addig ismételjük, míg egy olyan beállítást nem kapunk, amely biztosítja a hajlított üveglap fölső és alsó szélének pontos alakját. Ezután az üveglapot abból a szempontból is megvizsgáljuk, hogy az üveglap fölső széle nem hajlamos-e a fogáspontok közötti kidomborodásra vagy kiegyenesedésre. Ilyen hibák az üveglapnak 1 merevítő kályhában való hevítése folyamán fordulhatnak elő és ezek a hibák a hajlitószerszámban végzett hajlítás révén nem küszöbölhetők ki. A hajlított üveglap fölső szélén fellépő esetleges kidomborodásokat a fogáspontoknak és felfüggesztési pontoknak, illetve ezek helyzeteinek ugyanolyan állításával lehet megszüntetni, amelyeket az alsó szél nem kellő hajlása esetén végzünk és amelyeket az előzőkben ismertettünk. Ha azonban az alsó szél elégtelen hajlása esetén szükséges állításokat már elvégeztük, megfelelőbb a fölső szélen levő kidomborodásoknak olyan módon való kiküszöbölése, amelynél a fogóknak és függőrészeknek függőlegeshez viszonyított, a 2. ábrán elölről nézve látható hajtását állítjuk. Ez a módszer az üveglap fölső szélében megfelelő módon nöyeli a feszültséget. A fölső szél kiegyenesedése ugyanolyan állítás révén küszöbölhető ki, mint amilyet az alsó szél nem kellő hajlása esetén az előzőkben ismertetett módon alkalmazunk. Ha a fogáspontoknak és felfüggesztési pontoknak az üveglap közepe irányában való ilyen állítása vagy a súlyeloszlás állítása nem ad kielégítő eredményt, akkor a függőrészek és fogók függőlegeshez viszonyított, 2. ábrán elölről nézve látható hajtásait állítjuk úgy, hogy az üveglap fölső szélében a feszültség megfelelő mértékben csökkenjen, illetve húzófeszültség helyett nyomófeszültség jöjjön létre. Ilyen módon eljárva a hajlítószerszám az üveglapot előre meghatározott ívelt alakra hozza, és a hajlított üveglapot tovább kezelve, azaz tovább hevítve és lehűtve ez a környezeti hőmérsékletre való lehűlés folyamán fölveszi az elérni kívánt végső alakját. A hajlított üveglap különösen sérülékeny olyan erőkkel szemben, amelyek akkor hatnak rá, amikor az üveglapot a hajlítási hőmérsékleténél magasabb lehűtési hőmérsékletére hevítjük. így például az üveglapra mindenképpen hat gravitációs erő, amely az üveglap hajlításkor nyert alakját meg akarja változtatni. Ezért a fogáspontokban ható, üveglapban visszamaradó erőknek olyanoknak kell lenni, hogy ezek meg tudják akadályozni a hajlított üveglap létrehozott alakjának gravitációs erők által való megváltoztatását. A fogáspontoknak felfüggesztési pontokhoz viszonyított kezdeti beállításánál számításba vesszük azt is, hogy a fogáspontokban a hajlított üveglapban fellépő érintőleges és merőleges, vízszintes erőkomponensek ellene dolgoznak annak, hogy a gravitációs erők a fölfüggesztett üveglap alakját megváltoztassák. A fogáspontokban üveglapra ható visszamaradó erők ezért olyan módon adódnak hozzá a hajlítás után az üveglapra ható teljes erőrendszerhez, hogy biztosítja annak bekövetkezését, hogy a hajlított üveglap hirtelen lehűtés, illetve környezeti hőmérsékletre való lehűlés során végül fölveszi az elérni kívánt, végleges alakját. Amikor a fogáspontok és felfüggesztési pontok fogórúdhoz viszonyított kívánt állítását elértük, a felfüggesztési pontoknak a hajlékony összeköttetést képező függőrészekkel és fogókkal hozzájuk kapcsolt fogáspontokhoz viszonyított helyzete olyan, hogy a sík 6 üveglap fölső szélén a 11—16 fogáspontokon alkalmazott, a 7. ábrán látható módon a 7 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
