178755. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szálak előállítására üvegből
3 178755 4 mányához is a legközelebb fekvő íves szakaszai több kiáramlónyílással rendelkeznek. Mivel mindig egy, résben megosztott gázáram előállításához csak egyetlen lapos, radiátorszerű elosztócső van előirányozva, és a gáz legforróbb alkotórészei felfelé haladni, a hidegebb alkotórészei pedig leszállni igyekeznek, a csövekben olyan eloszlás alakul ki, amely szerint a gáz leghidegebb részei egészében alul, a gyakorlatilag már felbomlott alkotórészek pedig az elosztóréseknél helyezkedik el. Ez hátrányos, mert nincs kizárva, hogy a cső alsó részében gőzzé nem (el nem párolgóit) vált gáz gyűlik össze, azaz, amely nem folyamatosan használódik el, és mert a csöveknek a fonózóna amúgyis legforróbb tartományához a legközelebb elhelyezkedő tartománya, amely a gáz legforróbb részét is vezeti, a hőhatás miatt idő előtti tönkremenetel veszélyének van kitéve. A szétválás veszélye is fennáll. Ezenkívül az ismert eljárásoknál elosztási problémák is jelentkeznek. Minél közelebb van ugyanis a réseken feláramló gázköd az üveghez előirányzott kiáramlónyílásokhoz, tehát az itt esetleg még nem teljesen megkeményedett szálakhoz, annál kevesebb ideje és helye van a gázködnek ahhoz, hogy oldalirányban eloszolva kiterjedjen. Emellett figyelembe kell venni azt is, hogy a folyamatosan nagy sebességgel lehúzott üvegszálak állandó, a lehúzás irányával azonos irányú levegőáramot keltenek, amely a ködöt, mihelyt a tartományába kerül, magával ragadja. A találmány feladata, hogy olyan eljárást szolgáltasson, amelynél a meglevő hőmennyiséget a lehető legjobban ki lehet használni, és — annak ellenére, hogy a hőátvezetéshez előirányzott, a fonótér sugárzással leadott hőjének tartományában fekszik a berendezés - messzemenően meg lehet óvni, és amely eljárással a létrehozott gázködnek az egész fonótérre kiterjedő elosztását lehet biztosítani. A találmány feladata továbbá, hogy az eljárás foganatosítására alkalmas berendezést szolgáltasson. A találmány értelmében e feladatot olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amelynek során szálakat állítunk elő folyékony üveg levegőn keményedő áramaiból, amelyeket kihúzunk és szálakként lehúzunk, mimellett a nyersüveg folyósítására szolgáló szerkezet sugárzással leadott hője hatásának kitett fonótérbe egy csőrendszerben a szállehúzást előidéző^ és/vagy a keletkező szálakat kezelő gázt vagy gázkeveréket vezetünk, a sugárzással leadott hő segítségével felhevítjük, és a felhevítés után kiáramoltatjuk, és amelynek az a lényege, hogy levegőt, vagy valamely hordozógázt nyomás alatt, valamint annak pályájára juttatott folyadékot hordozógáz-folyadék-keverék formájában úgy vezetünk egy elosztószerkezetre, és ebből úgy fúvatjuk ki, hogy a keverék növekvő felmelegedéssel a fonótérből növekedve távozzék el. Az eljárás egy előnyös foganatoshási módja szerint az előállított keverék-ködöt elosztófelületre fúvatjuk. A találmány szerinti berendezésnek hőálló burkolattal körülvett, folyékony üveg felvételére szolgáló tartálya van, amelynek a fenékrészében üvegszálak lehúzásához előirányzott nyílások vannak, és e berendezésre az jellemző, hogy legalább két csövet tartalmazó hőcserélője van, amelyek közül az egyik cső, mint keverőcső sűrítettlevegő-forrással és kezelőfolyadéknak a bejuttatására szolgáló betáplálócsővel a fonótérhez közelebb fekszik, mint a másik, nyílásokkal ellátott leadócső, amelynek nyílástartományában elosztó fal van elrendezve. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés két kiviteli példáját tartalmazzák. A rajzokon Az 1. ábra találmány szerinti berendezés egy kiviteli példáját vázlatos függőleges rész-metszetben mutatja, a 2. ábra a találmány szerinti berendezés egy másik kiviteli példáját az 1. ábra szerintinek megfelelő vázlatos függőleges metszetben, de kisebb méretarányban tünteti fel, a 3. ábra a 2. ábra szerinti berendezésnek egy fontos szerkezetrészét a 2. ábrán bejelölt III nyű irányából tekintett nézetben szemlélteti. A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezésnek — önmagában ismert módon — egy részletesen nem ábrázolt profilkerettel összefogott, tűzálló anyagból készült 1 köpenye van, amely platinából, vagy platinaötvözetből álló, felül nyitott, úgynevezett 2 fúvókavezetékkel rendelkezik. E fúvókavezeték tehát felülről nyersüveggel szakaszosan vagy folyamatosan táplálható (utántölthető), abban a mértékben, ahogy a szállehúzási művelethez az anyag fogy. Az utántöltés például a 23 26 975. számú NSZK szabadalmi leírásban foglaltak szerint történhet. A fúvókavezeték fenékrészében átömlőnyílások vannak kiképezve, a jelen kiviteli példa esetében úgynevezett 3 fonórózsa-szemölcsökként, amelyeken mindig 4 fonókúp képződik, amelyekből az 5 szálakat folyamatosan lehúzzuk. Mivel a fúvókavezetékben 1000—1250 °C közötti hőmérséklet uralkodik, és a 6 fúvókavezeték-feneket természetesen a például samottból álló 1 köpeny nem fedheti le, a nyílások vagy 3 fonórózsa-szemölcsök alatti térben, az úgynevezett 7 fonótérben viszonylag magas, a sugárzással leadott hő által keltett hőmérséklet uralkodik. Annak érdekében, hogy ezt a 7 fonóteret az egyes szálakat — mégpedig a szál-oszlop belsejében húzódó szálakat is — körülvevő köddel töltsük ki, az egészében 8 hivatkozási számmal jelölt hőcserélőt irányoztuk elő, amelyhez — nem ábrázolt sűrítettlevegő-forrásból — sűrített levegőt vezetünk. A „köd”-fogalom itt felfelé irányuló áramlásba hozott gáz vagy gázkeverék általános megjelölésére szolgál, amely például kenőolaj, antisztatikum, vagy egyszerűen víz, illetőleg valamilyen keverék is lehet. Ezzel a lefutó szálakon lebocsátkozó köddel e szálak kenhetők, és/vagy elektrosztatikus feltöltődésük meggátolható. A 8 hőcserélő az 1. ábra szerinti kiviteli példánál a 2 fúvókavezeték mellett részben áz 1 köpeny alsó oldalába van besüllyesztve, és legalább egy 9 keverőcsőből és egy 10 leadócsőből áll. A két csövet 11 könyökidom (ívdarab) kapcsolja össze egymással. A 9 keverőcsőbe előbb mintegy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
