178755. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szálak előállítására üvegből
5 178755 6 0 5 bar-os sűrített levegőt, majd a kezelőfolyadékot, például kenőolajat vezetünk. Ez a két komponens viszonylag hideg közegként kerül a 7 fonótér forróbb részéhez a legközelebb eső 9 keverőcsőbe, ebben felmelegszenek, levegő-folyadék-keverékként gőzzé alakulnak, majd a hőcserélőnek a fonótértől távolabb eső hidegebb tartományába jutnak, és itt a 12 fúvókanyílásokon vagy hasonlókon át lépnek ki. Ily módon a szállehúzást előidéző és/vagy a keletkező szálak kezelésére szolgáló gázkeverék előállításához előirányzott közegek közötti hőmérsékletkülönbséget a hőcserélőnek a fonótér forróbb részéhez közelebb eső részének hűtéséhez használjuk ki. A kilépő köd elosztófelületnek ütközik, amelyet itt a 13 szitafal alkot, és ezen a cső hosszában, azaz a fúvókavezeték szélességében eloszlik, a szitalyukakon keresztülhalad, és a ködöt az elosztófelület hátoldalán a szállehúzással keltett 14 levegőáram elragadja, így a köd az egyes 5 szálakat körülveszi, mintegy beburkolja. A sűrített levegő és a folyadék már a 9 keverőcsőbe lépésüket megelőzően összekeverhetők. A 2. és 3. ábra szerinti kiviteli példánál egy egészében 15 hivatkozási számmal jelölt hőcserélőt alkalmaztunk, amelynek először - nem ábrázolt sűrítettlevegő-forrásból — a 16 vezetéken keresztül sűrített levegőt juttatunk. A hideg levegő a 17 bevezetőcsövön átáramlik, majd a 18 keverőcsőbe jut, amelybe a kezelőfolyadékot a 19 betáplálócsövön keresztül vezetjük be. A keverőcsőből a felhevített és elgőzölögtetett keverék a 20 közcsövön vagy betétcsövön át kerül a 21 leadócsőbe, amelynek 21’ nyílásain át (3. ábra) a köd kilép. A csőelrendezés ennél a kiviteli példánál is azt az elvet követi, amely szerint a sűrített gáz a belépéstől a ködnek a fonótérhői való kiáramlásig távolodóan van vezetve, és így érvényesül a sugárzással leadott hőjének hatása is, ehhez a 17, 18 és 20 csövek a 23 lemez-szögidom ferdén lefelé álló 22 szárának külső oldalán vannak rögzítve. Ezen túlmenően ennél a kiviteli példánál a 15 hőcserélő kicserélhető egységként van kialakítva, úgyhogy a 23 lemez-szögidom 24 vízszintes szárával a gépvázon rögzített 25 szögvasak által alkotott 26 síneken olyan messzire betolható, amíg elér egy ütközőt, például 27 oldalfal-homlokfelületével a 29 fúvókavezeték hőálló 28 burkolata külső falának ütközik. A fonótér legforróbb tartományától függőlegesen vízszintesen a legtávolabb fekvő 21 leadócső a 4 vízszintes szár alsó oldalán elhelyezkedő 30 ölekben van felfüggesztve. Bár a sűrített levegő a 16 vezetékbe való beiéit® a 21 leadócsőig megtett útja a felmelegedés matt, nyomásának egy részét elveszti, ahhoz elegendő nyomása marad, hogy a keveréket a hőcsef 0 cs°vein keresztülnyomja, és a 21’ nyílásokon «resztül kilökje. A kilépő ködöt az egészében 31 hivatkozási számmal jelölt elosztószerkezetre fúvatjuk. A jelen kiviteli példa esetében (2. ábra) ezt az osztószerkezetet a fúvókavezeték irányához képest ferdén felfelé húzódó 32 lemez alkotja. Azáltal, hogy a ködöt a 32 lemez által alkotott falnak fúvatjuk, a köd a fal szélességében eloszlik. Amennyiben a nyílások vagy 33 fonórózsa-szemölcsök csoportosan vannak elrendezve, például oly módon, hogy mindig az összesen például tizenkét sor egy sorának öt, hat vagy több fonórózsa-szemölcse után egy vagy több fúvóka szélességének megfelelő távköz van, a 32 lemezre a ködöt e csoportokhoz vezető 34 bordák állíthatók. Éppen úgy, ahogyan az 1. ábra szemlélteti, a 2. és 3. ábrák szerinti kiviteli példánál is a nyíl irányában felfelé áramló ködöt a lehúzott szálak által keltett levegőáram magával ragadja. A 31 elosztószerkezet is cserélhető egységként alakítható ki, és ehhez a gépvázon rögzített 35 konfolokon feltolható. Noha rendszerint elegendő a ködöt a fonótér egyik vagy mindkét oldaláról bevezetni, járulékosan további leadócsövek helyezhetők el a találmány szerinti módon a középső zónában, a fúvókavezeték alatt, amennyiben a fúvókavezetéknek a fonórózsa-szemölcs sorok nagy száma miatt adódó szélessége miatt a köd elosztását kívülről a közbenső szálsorokig már nem lehetne biztosítani. A kiömlőlyukak ekkor eltoltan mindkét oldal felé irányulhatnak, és a például a 2. ábra szerinti 32 lemeznek megfelelő vezetőszerkezetet V-alakú lemez alkothatja, amely az előállított ködöt két oldalra osztja el. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szálak előállítására folyékony üveg levegőn keményedő áramaiból, amelyeket kihúzunk és szálakként lehúzunk, mimellett a nyersüveg folyósítására szolgáló szerkezet sugárzással leadott hője hatásának kitett fonótérbe egy csőrendszerben a szállehúzást előidéző, és/vagy a keletkező gázt vagy gázkeveréket vezetünk, a sugárzással leadott hő segítségével felhevítjük, és a felhevítés után kiáramoltatjuk, azzal jellemezve, hogy levegőt, vagy valamely hordozógázt nyomás alatt, valamint annak pályájára juttatott folyadékot hordozógáz-folyadék-keverék formájában vezetjük egy elosztószerkezetre, ahonnan a keveréket növekvő felmelegedéssel a fonótértől távolodó irányban fúvatjuk ki. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az előállított keverék-ködöt elosztófelületre fúvatjuk. 3. Berendezés az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, amelynek hőálló burkolattal körülvett, folyékony üveg felvételére szolgáló tartálya van, amelynek a fenékrészében üvegszálak lehúzásához előirányzott nyílások vannak, azzal jellemezve, hogy legalább két csövet tartalmazó hőcserélője (8, 15) van, amelyek közül az egyik cső, mint keverőcső (9, 18) sűrítettlevegő-forrással és kezelőfolyadéknak a bejuttatására szolgáló betáplál ócsővel (19) a fonó térhez (7) közelebb fekszik, mint a másik, nyílásokkal (12, 21 ) ellátott leadócső (10, 21), amelynek nyílástartományában elosztófal (13, 32) van elrendezve. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a keverőcső (18) a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
