178754. lajstromszámú szabadalom • Huzalvezető csőnélküli gyorssodrógépek rotorjai számára
3 178754 4 tyű a cséve fékszerkezetével van csatolva, a sodrott anyag feszítése a csévefék növekvő vagy csökkenő súrlódási erejéből adódik. A sodrott anyag feszítésvezérlésének ilyen módja azonban csak a lefejtő csévéktől származó zavaró hatásokat befolyásolja, például a lefejtés szögét és a tekercsátmérőt, a sodrott anyag vezetése során később föllépő valamennyi egyéb zavaró hatást azonban érintetlenül hagyja. A rotor mentén megközelítően egyenletes feszítő erőt, amely ideális röppálya létesítéséhez elengedhetetlen, csak közelítően lehet elérni. A fékbeállítást gyakran helyesbíteni kell. Másrészt az is ismeretes, hogy az ilyen jellegű fékszerkezetek még optimális ldalakítás esetén is a beállított értéktől legjobb esetben is ± 10 százalékkal eltérnek. Az indítás folyamatát ez a megoldás kedvező értelemben egyáltalán nem befolyásolja. Ezért a sodrógép feszítésre kevéssé igénybe vehető sodrott anyag, például réz esetén nem is indítható. A gyors sodrógépek másik megoldása az AP D 07 b/182 782 alapszámú DL—PS 115 169 számú szabadalmi leírásból vált ismeretessé. Itt megkísérelték, hogy a röppálya túlságos kidagadását úgynevezett vezetőgyűrű alkalmazásával akadályozzák meg. A vezetőgyűrű a rotorszakaszok gallérszerű végein úgy van kialakítva, hogy túlságosan kidagadó röppálya esetén a gyűrűn föllépő súrlódás növekedésével önszabályozó hatást, vagyis stabilizálást biztosít. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell említenünk, hogy a gyűrű belső felületén a kis áthurkolódás következtében a sodrott anyagra ható erő csak igen kis mértékben változik. Ezért kielégítő önszabályozáshoz további intézkedésekre volna szükség. Ezen túlmenően a másik veszélyes határeset, vagyis a sodrott anyag túlságos feszítése, valamint az indítás kritikus állapota sem kedvezőbb. Ezeknél az ismert megoldásoknál az irányváltás helyei a centrifugális erő egyelőre hiányzó hatása miatt még fékként érvényesülhetnek, amelyek a sodrott anyagban föllépő feszítő erőt a rotor hosszirányában a megengedett mértéken túl fokozzák. A követelmény a sodrott anyag szakadása, ami a sodrógép teljesítményét hátrányosan befolyásolja és az üzemi fordulatszám elérését egyáltalán kizárja. Szabadröppályás gyorssodró gépeket gyárt a Diósgyőri Gépgyár. Ezeknek a termékeknek az a tulajdonsága, hogy a huzalvezetéseknél alkalmazott célszerű alakú fenékkel ellátott betétdarabokba a vezetőgörgő belefér. Ezeket a gépeket is terhelik azonban a fent említett hátrányok, különösképpen az, hogy a szinuszgörbe szerű röpülési pálya kialakításába nem lehet szabályozó módon beleavatkozni a vezetőfurat, illetve a betétdarabok segítségével. A sodrás során sem egyenletes a huzalfeszültség, időnként károsan magas szintre emelkedik. A gyorssodró gépeknél használatos átvezető- és sodrónipplik alakjára ad meg összefüggést az 1 111 687 számú NSZK szabadalmi leírás. Itt minden lehetséges görbe alak meg van említve, amelyikei a tengelyközépben elhelyezett forgásszimmetrikus vezetőtest rendelkezhet. Az itt javasolt összefüggésnek a legnagyobb hátránya abban van, hogy nem forgásszimmetrikus test esetében nem alkalmazható. Belső huzalvezetés esetében pedig ilyen nem forgásszimmetrikus testről van szó. Az ebben a szabadalmi leírásban javasolt átvezető- és sodrónipplikkel ellátott berendezést ezért viszonylag nagyra és bonyolultra kell készíteni. Ennek pedig a forgórészekkel kapcsolatos kritikus csapágyazási követelmények a következménye. A korábban említett nehézségek kiküszöbölésének másik iránya lehetne abban, ha nem ragaszkodunk a szabad röppályához. Erre mutat példát az 1 285 270 számú angol szabadalmi leírás. Ez az anterioritás azonban egyúttal jól mutatja ennek a másik módnak a hátrányait is. Ezek közül legfőképpen a szerkezet bonyolultságát kell kiemelnünk, valamint azt, hogy a kényszerbett, nem szabadröppályával előállított huzalok, kábelek minősége csak csökkentett lehet a szabadröppályásokkal szemben. Ráadásul itt a huzalvezető elemek határozzák meg a huzal pályáját, úgyhogy ezekkel az elemekkel szemben, anyagjukra, kopásállóságukra stb. tekintettel sokkal magasabb követelmények vannak. Ezeknek a követelményeknek a kielégítése drága, bonyolult berendezést kíván. A találmánnyal célunk a sodrott anyag röppályájának stabilizálásával és a sodrott anyagban föllépő szélsőséges húzóigénybevételek megakadályozásával a szakadások gyakoriságának csökkentése és a sodrógép állásidejének megrövidítése. A találmányunk ezért csőnélküli gyorssodró gépek rotorjában alkalmazható olyan huzalvezetőkre vonatkozik, amelyeknél csévékről lefejtett huzalok a gépen szinuszgörbe alakban mennek át és a rotor egyes szakaszai között szabad röppályán haladnak, a rotorszakaszok mindegyik végénél egy-egy belső, a huzalt a rotor közepétől kivezető és külső, a huzalt a cséve körül körbevezető huzalvezeték van elrendezve. A találmánnyal ezt a feladatot azzal oldjuk meg, hogy a belső, a rotortengely körül ferdén kifelé haladó huzalvezeték önmagában ismert, hosszanti réssel ellátott rúdként van kialakítva, a rés feneke folyamatos konvexgörbe alakú, a görbe és a rúdnak a rés nyílásával átmérősen ellentett alkotójának metszéspontja a rúd hosszán kívül vannak, a külső a rotorszakaszok karima alakú végeiben elrendezett huzalvezeték önmagában ismert vezetőnippliből és ezen elhelyezett vezetőgörgőből áll, a vezetőgörgő köpenyfelülete belelóg a vezetőin ppli hosszanti furatába és a hosszanti furat a rotor külső oldalának irányában olyan horonyban végződik, amely a rotor külső oldala és a horony feneke felé keskenyedik. A találmány értelmében célszerű, ha a belső huzalvezeték rúdja a rotorszakaszok közepéből rézsútosan kifelé haladó furatban van elhelyezve. Az egyes lefejtő csévékről érkező sodrott anyag a rotor közepén a rúd hosszirányú résén, valamint ennek elnyújtott ívén át a sodrott anyagot vezető kombinált elembe jut. Indításkor a sodrott anyag az azonnal hatásosan föllépő lefejtő erő hatása alatt és a még hiányzó centrifugális erőhatás híjján a vezetőgörgőn fekszik meg. így tehát csak a görgős súrlódásból származó csekély erő hat. A terelő helyeken föllépő ellenállás viszont kicsiny marad, úgyhogy a sodrott anyagban föllépő feszítő 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
