178754. lajstromszámú szabadalom • Huzalvezető csőnélküli gyorssodrógépek rotorjai számára
5 178754 6 erő elfogadható határokon belül esik. Amint a fordulatszám növekszik és a vezetett sodrott anyagra ható röperő nagyobb lesz, a sodrott anyag leemelkedik a vezetőgörgőről és a sodrott anyagban föllépő erőnek megfelelő röppálya szerint helyez- 5 kedik el. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, ahol: Az 1. ábra a találmány szerinti csőnélküli gyors- 10 sodrógép példakénti kiviteli alakjának össznézeti képe. A 2. ábra rotorszakasz és a sodrott anyag belső vezetéke látható metszetben. A 3. ábra a rotorszakaszt kombinált vezetőelem-15 mel együtt metszetben tünteti föl. A 4. ábra a vezető szerkezet homlokoldali nézete. Amint a rajz 1. ábráján látható, a találmány 20 szerinti csőnélküli gyorssodrógép rotorja 1 csapágyállványokban ágyazott 2 rotorszakaszokból, valamint az egyes 2 rotorszakaszok között ágyazott 3 lefejtő csévékből áll. Az 1 csapágyállványokban továbbá 4 közlőműtengely van ágyazva, amely az 25 egyes 2 rotorszakaszokat szinkron hajtja. A 4 közlőműtengelyt 5 elektromotor hajtja, a 4 közlőműtengely pedig a hajtást 6 lehúzó készülékre viszi át. Az eredményvonalak a sodrott anyagnak a rotor tengelyének mentén követett pályáját jelzik. 30 Itt jegyezzük meg, hogy a továbbiakban sodrott anyag helyett egyszerűség és rövidség végett huzalt mondunk, ezt azonban csak példaként említjük. A 2. ábra szerint a belső huzalvezeték a 2 rotorszakasz közepéből rézsútosan kifelé vezető 8 35 furatban elrendezett 9 rúd, amelyben hosszúkás 10 rés van. Ennek 11 fenekét nagy görbületi sugarú ívelt felület határolja. A külső huzalvezetékek (3. és 4. ábra) a 2 rotorszakaszok egy-egy 12 karimát alkotó végeiben vannak elrendezve és 7 huzalon- 40 ként egy-egy 13 vezetőnippliből állnak. Ebben hosszirányú 14 furat van, amelynek átmérője a középtől kiindulva a 13 vezetőnippli mindkét homlokoldala felé növekszik. A hosszirányú 14 furatba a 2 rotorszakasz 12 karimáiban a rotor közepe felé 45 könnyen forgathatóan ágyazott 15 vezetőgörgő nyúl, amely a 13 vezetőnippli belső falának egy részét alkotja. A 14 hosszirányú furatnak a 15 vezetőgörgővel szembenlevő falrészében a kivezető nyílás felé ék alakban szűkülő 16 vezetőhorony 50 van, amely a hosszirányú 14 furat közepén kezdődik és amely a kivezető nyílás irányában egyre roélyül. A belső és külső vezetés geometriája úgy van kialakítva, hogy az eszményi röppálya eléréseor a huzal a belső huzalvezetéken minimális 55 súrlódásos ellenállás mellett, a külső huzalvezetéken Pedig súrlódás, vagyis érintkezés nélkül stacioner pzemi állapotban halad át. A rotor találmány szerinti kivitelének és huzalvezetékeinek működésmódja indításkor, valamint a stacioner üzemi állapotban a 60 következő: Indításkor még nem lép föl számottevő centrigális erő, és az azonnal hatásos feszítő erő vetkeztében még nem alakul ki röppálya. A 7 U2“ ekkor viszonylag rövid szakaszon a 9 rúd 65 hosszirányú 10 résének 11 fenekén fekszik meg és a 12 karimában pedig csak a 15 vezetőgörgő kerületének felületével érintkezik. Minthogy a súrlódási ellenállás különösen a 15 vezetőgörgő gördülési ellenállása folytán meglehetősen csekély, indításkor ezeken az irányváltó helyeken a huzalban a feszitő erő csak igen kis mértékben változik, így viszonylag csökken a huzalszakadások száma. A találmány szerinti rotorral felszerelt gyorssodrógep stacioner üzemében, vagyis amikor a 7 huzal a centrifugális erő hatása alatt röppálya mentén helyezkedik el, a huzalban fellépő túl nagy erők, vagyis az eszményi röppálya alakjától befelé való eltérés esetén a 15 vezetőgörgő szerepe újból előtérbe lép. Kis súrlódási ellenállásával , megakadályozza, hogy a huzalban föllépő feszítő erő vezetési ponttól vezetési pontig túlságosan megnövekedjék és ezzel a huzal szakadását okozza. Túlságosan kis huzalfeszültség, vagyis az eszményi röppályától kifelé való eltérés esetén a huzal a 13 vezetőnipplin fekszik meg. Ha a röppálya még jobban kidagad, a 7 huzal az ék alakú 16 horonyba lép. Ennek következtében a súrlódó hatás megnövekszik, ami a huzal feszítésének növekedése folytán a röppálya kifelé tartó további vándorlását megakadályozza. Az ékfelületeken föllépő súrlódó erő, a huzalban eredetileg föllépő feszítő erő és a centrifugális erő egymással egyensúlyba jutnak, ami lehetővé teszi stabil üzem fenntartását. A 16 vezető horony ékszögének változtatásával az átmérő, a rotorfordulatszám, a súrlódási tényező és egyéb paraméterek függvényében a huzal feszítésének maximális szabályozását biztosíthatjuk. A találmány szerinti megoldás lehetővé teszi az eszményi értéktől lefelé vagy fölfelé eltérő huzalfeszítés problémájának megoldását, továbbá a rotor indításakor föllépő viszonyok olyan pozitív befolyásolását, amellyel gyakorlatilag elképzelhető vagy megoldott csévefékrendszereket alkalmazva mind a sodrott anyag igénybevételének, mind pedig a huzalszakadások gyakoriságának vonatkozásában stabil sodró üzem biztosítható. Szabadalmi igénypontok: 1. Huzalvezető csőnélküli gyorssodró gépek rotorja számára, ahol csévékről lefejtett huzalok a gépen szinuszgörbe alakban mennek át és a rotor egyes szakaszai között szabad röppályán haladnak, a rotorszakaszok mindegyik végénél egy-egy belső, a huzalt a rotor közepétől kivezető és külső, a huzalt a cséve körül körbevezető huzalvezeték van elrendezve, azzal jellemezve, hogy a belső, a rotortengely körül ferdén kifelé haladó huzalvezeték önmagában ismert, hosszanti réssel (10) ellátott rúdként (9) van kialakítva, a rés (10) feneke folyamatos konvexgörbe alakú, a görbe és a rúdnak (9) a rés (10) nyílásával átmérősen ellentett alkotójának metszéspontjai a rúd (9) hosszán kivül vannak, a külső, a rotorszakaszok (2) karima alakú végeiben (12) elrendezett huzalvezeték önmagában ismert vezetőnippliből (13) és ezen elhelyezett vezetőgörgőből (15) áll, a vezetőgörgő (15) köpenyfelülete belelóg a vezetőnippli (13) hosszanti fura-3
