178741. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új alkánsav-származékok előállítására
17 178741 18 (4-morfolino-fenil)-trifluor-etanol-nátrium-sót, kitermelés: 91%, majd etil 2-[ 1 -(4-morfolino-fenil)-2-trifluor-etoxij-butirátot, kitermelés: 44%, majd dl-2-[ 1 -(4-morfolino-fenil)-2-trifluoretoxi]-vajsavat kitermelés: 64%, (diasztereomerek elegye) és ennek hidrokloridját állítjuk elő. A cím szerinti vegyület hidrokloridja színtelen szilárd anyag, éterből történő átkristályosítás után, olvadáspontja: 100—110 °C. Vízben oldódik. Elemanalízis a következő összegképletre: Ci 6 H20F3NO4 = 383,80 Számított: C =50,07%, H=5,51%, N = 3,65%, Cl =9,24%, Kapott: C = 49,69%, H = 5,86%, N = 3,81%, a =8,93%. 16. példa dl-2-( 1 -Fenil-2-trifluor-etoxi)-hexánsav Fenil-a,a,a-trifluor-etanolból és etil-2-bróm-hexanoátból kiindulva a következő vegyületeket nyerjük: etil-2-[( 1 -fenil-2-trifluor-etoxi)]-hexanoát (folyadék) forráspontja: 95—100 °C/0,1 Hgmm, Kitermelés: 41% dl-2-( 1 -fenil-2-trifluor-e toxi)hexánsav (diasztereomerek elegye)- folyadék -forráspontja: 130 °C/0,05 Hgmm Kitermelés: 88% Elemanalízis a következő összegképletre: Cl4H17F303 =290,28 Számított: C = 57,92%, H = 5,90%, Kapott: C = 58,02%, H = 5,88% 17. példa dl-2-(l-Fenil-2-trifluor-etoxi)-fenil-ecetsav Fenil-(trifluor-etanol)-nátrium sójából és etil-2- -bróm-fenil-acetátból kiindulva a következő vegyületeket kapjuk: Etil-2-( 1 -fenil-2-trifluor-etoxi)-fenilacetát, mely folyadék, forráspontja: 135-139 °C/0,05 Hgmm. Kitermelés: 33,5% Elemanalízis a következő összegképletre: Ci8H,7F303 = 338,14 Számított: C = 63,91%, H = 5,0%, Kapott: C =63,91%, H =4,94%. Dl- 2-(l -fenil-2-trifluor-etoxi)-fenil-ecetsav, mely folyadék, forráspontja 155 °C/0,05 Hgmm. Ezen vegyület híg nátriumhidroxid oldatban oldódik. Kitermelés: 71%, Elem nalízis a következő összegképletre: C,6H13F303 =310,27 Számított: C =61,93%, H =4,22%, Kapott: C =61,89% H =4,32%. 18. példa dl-2-[ 1 -(Tienil-2)-2,2,2-trifluor-etoxi]-vajsav Tiofénből és trifluor-ecetsav-anhidridből kiindulva (tienil-2)-trifluor-metil-ketont állítunk elő, mely színtelen folyadék, forráspontja: 67—70 °C/20 Hgmm. A kapott anyagot nátrium-bórhidriddel redukáljuk és így (tienil-2)-trifluor-etanolt kapunk, melynek forráspontja 85-87 °C/20 Hgmm. A (tienil-2)-trifluor-etanolt nátrium-sóvá alakítjuk és a sót az 1. példában leírtakkal analóg módon reagáltatjuk etil-2- -bróm-butiráttal. A kapott etil-[(tienil-2)-trifluor-etoxij-bitirát elszappanosításával [(tienil-2)-trifluor-etoxij-vajsavat állítunk elő (diasztereomerek elegye), A vegyület forráspontja: 173 °C/I0 Hgmm. A vegyület híg nátriumhidroxid-oldatban oldódik. Kitermelés: 31,8%. Elemanalízis a következő összegképletre: C,0HnF3O3S= 268,26 Számított: C =44,77%, H =4,14%, S =11,95%, Kapott: C = 44,62%, H = 4,26%, S =11,87%. 19. példa 2-(l-Fenil-2-trifluor-etoxi)-vajsav RR és RS enantiomeije 13 g D-kamfanátból (J. Jurczak Synthesis 1977. 258. old.) elszappanosítással előállított R [aD]=12,2° (c = 1% benzol) konfigurációjú 1-fenil-trifluor-etanolból és 12,4 g etil-2-bróm-butirátból etil-2-[(R)l-fenil-2-trifluor-etoxi]-butirátot állítunk elő. Alkálifémhidroxid-oldattal történő elszappanosítás után 2-[(R)l-fenil-2-trifluor-etoxi]-vajsavat kapunk. A kapott savat tienil-kloriddal reagáltatjuk, majd az így kapott savkloridot 1-mentol piridines oldatával reagáltatjuk, így az 1-mentil-észtereket kapjuk. Az enantiomer észtereket szilícium-dioxid-oszlopon (Waters készüléken) végzett kromatográfiával választjuk szét, az eluáló elegy összetétele ciklohexán és benzol (70/30). A frakciókat összegyűjtjük és bepároljuk. A bepárlás során az egyik epimer kristályosodik. Ezt az epimert elválasztjuk és újból átkristályosítjuk. A tiszta epimer olvadáspontja: 79 °C. Á főpárlatokból lényegében tiszta állapotban kapjuk meg a másik epimert. A két 1-mentil-észtert szappanosítjuk és így kapjuk az RR és RS konfigurációjú epimer savakat. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9
