178738. lajstromszámú szabadalom • Szállítóber fekvőbetegek szállítására és átfektetésére különösen kórházi betegszállítás céljára

25 178738 26 súrlódási együtthatója kicsi és az az előnye, hogy a röntgensugarakat átereszti, úgyhogy a szállítóberen­dezés egyidejűleg röntgenasztalként is alkalmazható. Különösen olyan, a találmány szerinti megoldásnak megfelelő szállítóberendezést lehet helyhezrögzített vezetőelemekkel — függőleges irányú állítható­sággal — felépíteni, amely háromdimenzióban be­állítható röntgenasztalként használható. A 21. ábrán egy olyan vezérlőberendezés elvi kapcsolási vázlatát látjuk, amely elsősorban a 7. és 8. ábrákon bemutatott szállítóberendezés vezérlésére alkalmas. Ez a vezérlőberendezés úgy van felépítve, hogy rajta minden további nélkül olyan módosítások hajthatók végre, amelyek segítségével a vezérlőberen­dezés a többi kiviteli példának megfelelő, találmá­nyunk szerinti szállítóberendezés vezérlésére lehet alkalmas. Bevezetőben csupán arra kívánunk rámu­tatni, hogy a vezérlőberendezéshez egy, a rajzon nem ábrázolt olyan rész is tartozik, amelyben a főkapcsoló van. A főkapcsoló kulccsal zárható és ezért illetéktelen személyek által hozzáférhetetlen. Van továbbá egy cserélhető biztosítóaljzata, amelyre a tápáramot szolgáltató vezetékek csatlakoznak, s végül van egy vész-kikapcsolója is. Mindezek a szerkezeti elemek önmagában ismertek és ezért a rajzon nincsenek ábrázolva. A vezérlőberendezésben kézzel működtethető 226-235 érintkezők vannak. A 226-229 érintkezők arra szolgálnak, hogy az „A” üzemi helyzetben a 35 fektetőszintet - adott esetben a rajta levő beteggel együtt — elmozgassák, míg az egyik hajtórendszer mind az alsó és felső 40, 41 szalagok, mind pedig a 37, 38 lemezek meghajtását végzi. A 226 érintkező működtetése révén a 35 fektetőszintet a kezelősze­mély helyzetéből nézve nagy sebességgel el lehet mozgatni, ha pedig a 227 érintkezőt zárjuk, akkor ezen iránnyal szemben, de kisebb sebességgel lehet mozgatni. Hasonló módon, az „A” üzemi helyzet­ben a 228 érintkező működtetése jobb oldali irány­ban történő elmozdulást tesz lehetővé, ha pedig a 229 érintkezőt zárjuk, akkor a fektetőszint ugyan­ezen irányban, nagyobb sebességgel mozog. A függőleges irányú beállításhoz a 230 érintkező (be­állítás felfelé) és a 231 érintkező (beállítás lefelé) szolgál. A 232, 233 érintkezők zárása esetén a 35 fektetőszint a felső és alsó 40, 41 szalagok egyidejű meghajtása nélkül mozdul el, s ezzel a mozgással a beteget vagy a fektetőszintre lehet helyezni, vagy arról le lehet az ágyra fektetni. Ebben az esetben biztonsági okokból a 35 fektetőszintet csak viszony­lag lassú mozgással lehet mozgatni. Ugyanez érvényes a 234, 235 érintkezők működtetésével végrehajtható „C” üzemállapot biztosítására is, melynél a 35 fektetőszint nyugalmi helyzetben van, míg a felső és alsó 40, 41 szalagok jobbra, illetve balra haladó mozgást végeznek, annak érdekében, hogy vagy a 35 fektetőszinten fekvő beteg helyzetét a fektetőszinthez viszonyítva e mozgással korrigál­ják, vagy azért, hogy a két 41, 40 szalagot a fertőtlenítés érdekében meghajtsák. A vezérlőberendezés kapcsolási sémáján látjuk még az egyik végállásban működtethető 236 érint­kezőt, amely a 191 végálláskapcsolóhoz (lásd a 12. és 13. ábrákat) tartozik, továbbá a másik végállásban működtethető, a megfelelő kapcsolóhoz tartozó 237 érintkezőt. Amikor a fektetőszint az ágyra vagy hordágyra felfekszik, a 194 kapcsológomb révén (lásd a 13. ábrát) a 238 érintkező zár. A 12. ábrán látható 186 mérőberendezés olyan mérőjelet ad ki, amelynek impulzusfrekvenciája a 40 szalagnak a felső 37 lemezhez viszonyított relatív sebességével arányos impulzus alakja van. Ezt a jelet egy bekap­csolt 239 D/A átalakító segítségével a relatív sebes­séggel arányos analóg jellé lehet átalakítani. Az alsó 41 szalagot és ezzel a 40 szalagot meghajtó 164 motor egy 240 tirisztoros kapcsoló révén a hálózat­ról táplálható. Ha akár a 241 és 242 bemenetet kapcsoljuk, akkor valamelyik forgásirányt kapcsol­tuk. A mindenkor szükséges haladási sebességet a 240 tirisztoros kapcsoló 243 bemenetére juttatott analóg jel révén vezéreljük. Hasonló módon a 153 motort — amely a 35 fektetőszint elmozgatására szolgál — egy további 244 tirisztoros kapcsoló segítségével vezéreljük, amelynek két 245, 246 kapcsolóbemenete és egy 247 vezérlőbemenete van. A 248 motor hajtja végre a függőleges irányú beállítást, s ezt a motort egy 249 mechanikus kapcsoló révén a mindenkori forgásiránynak megfe­lelően lehet kapcsolni, attól függően, hogy a jel a 250 vagy 251 bemenetre jut el. A 240 tirisztoros kapcsoló 243 vezérlő bemenetére csatlakozó, elekt­ronikus úton vezérelhető 252 jeladó szolgáltatja — ha nincs jel - azt a jelet, amely annak a névleges értéknek felel meg, amelyet a 164 motor lassú fordulaton megtesz. Ha a 252 jeladó bemenetére jel jut, akkor olyan jelet ad ki, amely a 164 motor gyorsabb fordulatszámát teszi lehetővé. Ennek meg­felelően, a 252 jeladóval párhuzamosan kapcsolt további 253 jeladó nyugalmi helyzetben a 244 tirisztoros kapcsolóhoz olyan jelet juttat el, amely a 153 motor lassú fordulatszámát idézi elő, míg a 253 jeladóhoz juttatott jel révén a névleges fordulatszám­­-érték megnő, és a 153 motor olyan effektiv feszültség alá kerül, amely a motor gyorsabb fordu­latát biztosítja. Ha mármost a 232 érintkező zárása révén, „B” üzemállapotban a 35 fektetőszintnek balra irányuló elmozgatására parancsjel megy ki, vagyis akkor, amikor a két 40, 41 szalag nyugalmi helyzetben van, akkor ez a parancsjel egy 254 VAGY-kapuáramkörre kerül, amely a parancsjelet valamelyik bemenetén fogadja, és a másik beme­netére csatlakozó 255 ÉS-kapuáramkörhöz tovább­viszi. E kapuáramkör nem invertáló bemenetére jut adott esetben a 237 érintkező zárása révén létre­hozott kikapcsoló jel. Mindaddig, amíg a bal oldali végállást a fektetőszint nem érte el, a 237 érintkező nyitva van és ezért a kikapcsoló jel nem jut el a bemenetre, tehát az 255 ÉS-kapuáramkör a parancs­jelet a 244 tirisztoros kapcsoló 245 kapcsoló beme­netére juttatja, miáltal a 153 motor a kívánt irányban kezd forogni. Ha a végállást a fektetőszint eléri, akkor a 237 érintkező kikapcsoló-jelet hoz létre, az említett 255 ÉS-kapuáramkör zár és a hajtóberendezés kikapcsol. Hasonló módon, a 233 érintkező zárása révén létrejött, és egy 256 VAGY -kapuáramkörön, valamint egy 257 ÉS-kapuáram­­körön áthaladó, a 246 kapcsoló bemenetre érkező parancsjel jobbra irányuló elmozdulást hoz létre, amely mindaddig tart, amíg a 236 érintkező zárása révén kikapcsoló jel jelenik meg, amely a 257 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom