178736. lajstromszámú szabadalom • Spermahígítószer gazdasági állatok, előnyösen sertés mesterséges termékenyítéséhez
3 178736 4 nológiai reakció alacsonyabb lesz, és ebből következően nő a beltenyésztéses leromlás. Ugyancsak jó eredményeket lehet elérni • több azonos fajhoz tartozó apaállat kevert spermájával, és 5 ezáltal jobb fogamzási arány tapasztalható annál, mint amit a legjobb fogamzóképességű apaállat spermájával lehet elérni. Bár tenyésztési szempontból nem előnyös ilyen kevert sperma alkalmazása, mivel így az ivadékok apaságát nem lehet megállapítani. 1 Sertések esetében a természetes fedeztetés és a mesterséges termékenyítés alkalmazása közötti összehasonlítások világosan mutatják, hogy - mint azt korábban már említettük - a mesterséges termékenyítés alkalmazásával kisebb lesz az alomszám. Ha 15 ennek az oka az, hogy a természetes fedeztetés során kilövellt sperma fontos antigéneket tartalmaz, akkor a jelenséget azzal lehet magyarázni, hogy a sperma erős hígulása erdményezheti az alomszám csökkenését. Hibrid sertésekkel végzett kutatások so- 20 rán Norvégiában kimutatták, hogy mesterséges termékenyítés alkalmazásánál nagyon kis heterózis figyelhető meg az alomszámban, ugyanakkor természetes fedeztetés esetén az ennek megfelelő heterózis-hatás közel 1,0 malac. Ennek fiziológiai magyará- 25 zata az lehet, amikről már a fentiekben is szó volt. Azt is kimutatták, hogy az alom nagyságát a tenyészkan is jelentősen befolyásolja. Ha az immunreakció és az alomnagyság (embrióelhalás) között összefüggés mutatható ki, akkor teljes joggal feltété- 30 lezhető, hogy a szülők befolyásolják az alom nagyságát. A mesterséges termékenyítésnél alkalmazott spermahígítószer összetétele jól ismert, lásd például E. S. E. Hafez, Reproduction in Farm Animals (Gazdasági 35 állatok szaporasága) című klasszikus kézikönyvének 153-154 oldalát (kiadó: Len and Felsiger, Philadephia, 1966), vagy a Palson Einarsson, Allanbane Insemination och Insemination Teknik Centraltrykkeriet AB Boras, 1972 című kiadványt. Ezekből az 40 irodalmi forrásokból világosan kiderül, hogy a megfelelő spermahígítószer készítésénél a spermiumok számára a lehető legjobb életfeltételek biztosítására törekednek, hogy minél nagyobb számú életképes spermiumot nyerjenek a termékenyítés számára. 45 A 3 718 740 számú amerikai szabadalmi leírásból ismert, hogy az állati sperma készítményekben a spermatozoa mozgékonysága és fertilitása megnő, ha (3-glukuronidáz enzimet adnak hozzá. Ez az adalék a spermiumok tárolás utáni mozgékonyságát jelentő- 50 sen javítja. L. V. Swanson és A. G. Hunter Egg Yolk antigens and their effect on fertility in rabbits (Tojássár ga antigének és azok hatása a nyulak termékenységé re) című kiadványukban [Biology of Reproduction 55 (4) 1969, 324-329. o.] olyan kísérletet ismertetnek' amelynek célja az volt, hogy a tojás sárgájában kimutassák az antigén tulajdonságú fehérjéket. A fenti kísérlet további célja ezeknek immunológiai meghatározása volt, valamint annak eldöntése, hogy a tojás 60 sárgája elleni antitestek befolyásolhatják-e a termékenységet, ha tojás sárgájából készült hígítószerben szuszpendált nyúlspermával keverik össze. Jóllehet azt már korábban jelezték, hogy az antigének jelenléte az ondóban növelheti a termékenységet. 65 Ismeretes, hogy az emlősállatok termékenységét igen nagy mértékben befolyásolja a magzati halálozás aránya. A korai magzatelhalás az elsődleges oka annak, hogy a nőivarú állatokat újra kell termékenyíteni. Kimutatták, hogy lovak esetében például 100 fedeztetés eredményeként 40 ivadék született és 24 volt a korai magzatelhalás, (lásd E. P. Cunningham, Annual Meeting of the European Association of Animal Production (E. A. A. P.) (Az Állattenyésztők Európai Szövetségének évi tanácskozása, Stockholm, 1978). Fehérvérsejtek izolálásának részletes leírását ismertetik az alábbi kiadványokban: - Boy um, A.: Isolation of Lymphocytes, Granulocytes and Macrophage (Fehérvérsejtek, granulociták és falósejtek (makrofágok) izolálása], — Scand, J.: Immunoi 1976. 5. sz. 5. melléklet. Sok kísérletet végeztek, hogy meghatározzák a termékenyítéshez szükséges spermiumok minimális számát, amely mellett a fogamzás még bekövetkezik. A mellékelt ábrából, amelyet C. W. Salisbury, N. L. van Denmark és J. R. Lodge: Physiology of Reproduction and Artificial Insemination of Cattle (Szarvasmarhák szaporodásának élettana és mesterséges termékenyítés) című kiadványából vettünk át (megjelènt a W. H. Friedmand és tsa, San Francisco, 1978), látható, hogy fogamzás valószínűsége a termékenyítéskor alkalmazott spermiumok számának csökkenésével rohamosan csökken. Általában azt feltételezik, hogy 8-12 millió spermiumot kell a termékenyítéskor a méhbe juttatni ahhoz, hogy a fogamzási arány kielégítő legyen, azaz a 65 —68%-ot elérje. Olyan sperma-dózis esetében, amely körülbelül 1 millió spermiumot tartalmaz, legalább 4 borjúra lehet számítani 10 termékenyítés után. Az ábrán látható, hogy az x-tengelyt, az y-tengelyt és a görbét extrapolálták, a 2 milliónál kevesebb sperma-dózist jelentő tartományban. A találmány célja a gazdasági állatok termékenységének, különösen mesterséges termékenyítés útján történő növelése. A találmány feladata ennek megfelelően olyan spermahígítószer létrehozása, amelynek alkalmazásával az egy termékenyítés után várható alomnagyság a multipara állatfajoknál, pl. sertésnél növelhető, illetve az unipara állatfajoknál, pl. ló, szarvasmarha esetében az életképes magzatok számának aránya növelhető. A találmány lényegének megértéséhez szükséges néhány definíciót tisztázni: A leírásban antigéneknek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek a nőstény immunrendszerét, az antitestek előállítását serkentik. Az antigének celluláris vagy tiszta antigének lehetnek, mely utóbbiakat sejtekből vagy sejtszövetekből izolálnak. A legtöbb antigén protein, de a tapasztalatok szerint más nagymolekulák is lehetnek antigének, lásd például Stanier, Doudoroff és Adelberg: The Microbial World (A mikrobák világa) című könyvének 594-871. oldalait (Prentic Hall, inc. 1958.). A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a fertilitás növelhető, ha az ondóhoz antigéneket 1
