178736. lajstromszámú szabadalom • Spermahígítószer gazdasági állatok, előnyösen sertés mesterséges termékenyítéséhez

5 178736 6 adunk. Még jobb hatás érhető el, ha a spermát hígítószerrel is hígítjuk, ugyanis így egy adott meny­­nyiségű spermát felhasználva több termékenyítő dózist lehet előállítani. A hígítószer különböző puí fer-oldatokból állhat, ezenkívül olyan adalékanyago- 5 kát is tartalmazhat, amelyek a dózisok lehűtésénél illetve mélyhűtésénél fellépő hőmérsékleti sokk-ha­tást csökkentik. A hígítószer tartalmazhat továbbá antibiotikumokat, tápfolyadékot, stb. A hígítószer alapja például tojássárgája, lefölözött vagy liofilizált 1° tej, stb. lehet. Arra a felismerésre jutottunk, hogy a spermahígító szerhez például fehérvérsejt formájában lehet megfelelő antigént hozzáadni. Teljes vért azért nem lehet alkalmazni itt, mivel a vörösvértestek a spermiumok körül kicsapódnak és azokat inaktivál-15 ják. Alkalmazni lehet még lymphocitákat is. További felismerésünk, hogy az antigénként alkal­mazott fehérvérsejteket vagy lymphocitákat előnyö­sen más fajtájú egyedektől illetve idegen sejtekből is 20 lehet venni, beleértve különböző mikroorganizmuso­kat és szövetkultúrákból vett sejteket. A találmány elé kitűzött feladatot a fentiek alap­ján tehát olyan, gazdasági állatok, főleg sertés mes-25 terséges termékenyítéséhez használható, pufferanyag, táptalaj, emulgeálószer és más, önmagában ismert hatásjavító szer alapú spermahígítószer létrehozásával oldottuk meg, amely celluláris antigéneket tartal­maz. 30 A celluláris antigének előnyös fehérvérsejtek vagy lymphociták. Az antigéneket a természetes vagy mesterséges termékenyítés előtt vagy után a hüvelybe és/vagy a méhbe is be lehet juttatni. 35 Az alábbiakban a találmány szerinti spermahígító­szer alkalmazására mutatunk be példákat. 1. Példa 40 1. 73 norvég zsírsertés emse választási malacot vásároltunk, amelyek körülbelül 20 kg-os súlyúak voltak (178 tavaszán). 2. A 2. ivarzáskor az emse malacokat három 45 csoportra osztottuk: A) az emsék 1/3 részét a szokásos módon termé­kenyítettük (kontroll csoport). B) az emsék 1/3 részét olyan spermával terméke- 50 nyítettük, amelyhez celluláris antigéneket (fehérvér­sejteket) adtunk, és a fehérvérsejteket ugyanattól a kantól vettük, amely a termékenyítéshez használt spermát szolgáltatta. C) az emsék 1/3 részét olyan spermával terméke- 55 nyítettük meg, amelyhez celluláris antigéneket (fe­hérvérsejteket) adtunk, amelyeket egy másik fajtájú kantól (yorkshire) vettünk. 3. 4-5 héttel a mesterséges termékenyítés után 60 az emséket levágtuk, és a következőket vizsgáltuk:- a sárgatestek számát, — a normális (élő) magzatok számát, — a halott magzatok számát és végül- a magzatok méretét. 65 4. A magzatokat konzerváltuk, hogy később a nemek arányát és az embrió állapotban bekövetke­zett halál okait meghatározzuk. A kísérlet során kapott eredményeket az aláb­biakban lehet összegezni:- Ha celluláris antigéneket adtunk a spermához, az egy ellésre született utódok száma (az alom nagy­sága) lényegesen nagyobb lett, mint azokban az ese­tekben, amikor a szokásos sperma-dózist használtuk.- Antigéneket adva a spermához az alom nagysá­ga 12%-kal nőtt.- Annak valószínűsége, hogy a megfigyelt különbség oka a véletlenszerű variáció, kisebb volt 2,5%-nál. A vizsgálat eredményeit átlagolva az alábbi ered­ményeket kaptuk: Csoport Állatok száma Normális magzatok száma a sárgatestek számának %-ában Relatív számok A kontroll 26 72,57% 100 B 25 83,24% 114,7 C 21 81,88% 112,9 A normális magzatok számaránya a kontroll cso­portban az általános tapasztalatoknak megfelelő volt, a B és C csoportokban viszont ez az arány a szokásosnál sokkal magasabb volt. A bíztató eredmények igazolására 68 emsét (1979 tavaszán) 3 csoportra osztottunk és terméke­nyítettünk: A) kontroll csoport, a szokásos módon terméke­nyítve, B) a termékenyítéshez használt spermát antigé­nekkel kevertük, és az antigéneket olyan formában állítottuk elő, hogy a yorkshire sertések fehérvérsejt­jeit folyadék alakban egybegyűjtöttük. C) A termékenyítéshez használt sperma vegyítésé­re az antigéneket norvég vöröstarka szarvasmarhák­ból nyertük. A fogamzási arányt a fentiekben ismertetett módon határoztuk meg. Normális magzatok Csoport Állatok száma a Relatív száma sárgatestek számok számának %-ában A kontroll 25 68 B 22 79 C 22 77 Ezen vizsgálat eredményei igazolják a korábban kapott eredményeket. A két vizsgálat variancia-analí­­zisével az alábbi eredményeket kapjuk: 100 116 113 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom