178706. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bisz-indol-alkaloidok és savaddíciós sóik előállítására
9 178706 10 RGH-jelű vegyület, az (la) általános képletű N-dezmetil-származék és az (Ib) általános képletű N-dezmetil-N-formil-származék keveréke, kromatográfiásan komponenseire választjuk szét. A kromatografálást részlegesen dezaktivált alumíniumoxidon végezzük és benzol és klórozott szénhidrogén különböző arányú elegyeivel eluáljuk a különböző alkaloidokat. Az egyes eluátumfrakciókban levő alkaloidokat vékonyrétegkromatográfiásan azonosítjuk, az azonos alkaloidot tartalmazó frakciókat egyesítjük, és az alkaloidokat például bepárlással kinyerjük. A kapott alkaloidokat kívánt esetben tisztítjuk, kívánt esetben gyógyászatiig elviselhető savaddíciós sóvá, előnyösen szulfátsóvá alakítjuk. A b) eljárásváltozat abban különbözik az a) eljárásváltozattól, hogy a keletkezett új (Ic) általános képletű RGH-jelű vegyületet nem nyerjük ki a kapott alkaloidkeverékből, hanem az RGH-származékot hidrolízissel, előnyösen híg savval való kezeléssel, például 0,5-5%-os vizes kénsavoldattal, sósavoldattal vagy ecetsavval a megfelelő (la) általános képletű N-dezmetil-származékká, majd ez utóbbit a megfelelő (Ib) általános képletű N-dezmetil-N-formil-származékká alakítjuk. A c) eljárásváltozat értelmében oldószerként klórozott szénhidrogént, előnyösen metilénkloridot vagy kloroformot alkalmazva, állítjuk elő az (la) és/vagy (Ib) általános képletű vegyületeket az egyébként ismert eljárással. Az új (Ic) általános képletű vegyületeket és/vagy savaddíciós sóikat előnyösen parenterálisan adagolható gyógyszerkészítménnyé alakíthatjuk. A hatóanyagból liofilizátumot állítunk elő és abból szárazampullát készítünk, melyet előnyösen közvetlenül felhasználás előtt elegyítünk a segédanyagokat tartalmazó oldószerampulla tartalmával. Az oldószerampulla vivőanyagként előnyösen desztillált vizet, vagy fiziológiás nátriumkloridot tartalmaz, adott esetben konzerválószenei (például benzilalkohol), továbbá antioxidánsokkal, tejcukorral vagy pufferanyagokkal együtt. A készítményt infúzió formájában, előnyösen fiziológiás só-oldatban oldva is alkalmazhatjuk. A készítmény egyéb gyógyhatású anyagokat, például adjuvánsokat (fájdalomcsillapító, szíverősítő) vagy más ismert dtosztatikumokat is tartalmazhat. A találmányt közelebbről az alábbi példákkal szemléltetjük. 1. példa 5 g (5,5 mmól) vinblasztin-szulfátot 1,2 liter 1% etanolt tartalmazó kloroform és 250 ml ecetsav elegyében oldunk. Az oldatot -55 °C hőmérsékletre hűtjük és 2,48 g (24,48 mmól) krómtrioxid 930 ml —55 °C-ra hűtött ecetsavanhidriddel készült oldatát adjuk hozzá. A reakcióelegyet 40 percen át keverjük, majd —45 és —50 °C közötti hőmérsékletre hűtött tömény vizes ammóniumhidroxid-ol- < dattal a pH-értéket 9—10-re állítjuk be. Ezután a kétfázisú reakdóelegyhez 5 liter vizet adunk, majd 5 perc keverés után a fázisokat szétválni hagyjuk. A kloroformos fázist félre tesszük, a vizes fázist 0,5 liter kloroformmal kivonatoljuk. A kloroformos < fázisokat egyesítjük és kétszer 2,5 liter 1%-os vizes ammóniumhidroxid-oldattal kezeljük. A fázisokat ismét szétválasztjuk, a kloroformos fázist vízmentes nátriumszulfáttal vízmentesítjük, szűrjük, majd a 5 szűrletet csökkentett nyomáson szárazra pároljuk. Kitermelés: 4,0 g vinblasztin-származék-keverék, melyet a következőképpen választunk szét komponenseire: A 4 g-nyi terméket 24 ml 2:1 arányú benzol- 10 -kloroform elegyben oldjuk. 200 g III-as aktivitású alumínium-oxiddal töltött és 2 :1 arányú benzol-kloroform eleggyel nedvesített oszlopon folyatjuk át a fentiek szerint készített oldatot, majd az oszlopon megkötött alkaloidokat eluáljuk. Az elu- 15 álást 1,2 liter 2 :1 arányú benzol-kloroform elegy - gyel kezdjük, 1,5 liter 1 : 1 arányú benzol-kloroform eleggyel folytatjuk és 0,9 liter 1 :2 arányú benzol-kloroform eleggyel fejezzük be. Az egyes eluátum-frakdókat vékonyrétegkromatográfiásan 20 vizsgáljuk. a) A 2 :1 benzol-kloroformos eluátum feldolgozása 25 Az eluátum első 400ml-e alkaloidmentes, a további 2 :1 arányú benzol-kloroformos eluátumok új vegyületet tartalmaznak. E frakciókat egyesítjük, és bepároljuk. Kitermelés: 1,88 g nyers RGH-4451 nevű új ve- 30 gyület. E vegyületet kétszeres mennyiségű etanolból átkristályosítjuk, szükség esetén az átkristályosítást megismételjük. Kitermelés: 1,30 g kristályos, kromatográfiásan egy- 35 séges RGH-4451. Op.: 235—238 °C (bomlik), etanolból kétszer átkristályosítva. [a]p5 =+30,5° (c - 1, kloroform). Rf = 0 ,62 (adszorbens: szilikagél, futtatóelegy: di*0 etiléter-etanol-benzol-dietüamin 100:5:5:5 arányú elegye). Tömegspektrum: tömegspektrometriás mérés szerint a vegyület molekulasúlya 854,449, ami CasHéjNíjOio elemi összetételnek felel meg. Ez a 15 molekula 44 tömegszámmal, illetve ennek megfelelően egy C2H4O egységgel gazdagabb a vinblasztinnál. A fragmentáaó tanulmányozása alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy ez az egység a molekula vindolin részéhez kapcsolódik. i0 1 H-NMR-színképet a 2. ábra mutatja. E spektrumban nem jelenik meg a vinblasztin színképében 2,73 ppm-nél megjelenő N-metil-szingulett. Ezzel szemben 4,48 ppm-nél jelentkezik a N—CHj -O csoport metilénjére jellemző multiple« jel, az 15 0-CíH5 csoportra jellemző metü-triplett és metilén-kvartett pedig 1,05, illetve 3,35 ppm-nél jelenik meg. * 3C—NMR-színképet a 3. ábra mutatja. Az N-CHaO- etilcsoport jelenlétét a 0 ,3C-NMR spektrumban 64,42 ppm-nél levő (off-rezonanda spektrumban triple« multiplicitású) jel igazolja. A vegyület infravörös spektrumát az 1. ábra mutatja, melyben a jellemző csoportfrekvenciák a s következők: 5
