178703. lajstromszámú szabadalom • Eljárás specifikusan a táplálkozási központra ható, étvágyszabályozó hatású frakció elkülönítésére állati vérszérumból

178703

lizin

6,0%

„plató” mutatkozik. Az elnyelési színképet a

hiszti din

1,6%

2. ábra szemlélteti.

ar ginin

3,0%

Molekulasúly: a szatietin érdekes jellemző tulajrisztéin

2,3%

donsága a különböző molekulasúly-mérések során

aszparaginsav

7,0%

5

mutatkozott, fentebb már említett anomális viseltreonin

glutaminsav

3,1%

9,6%

kedése :

szerin

1,7%

1. membránon történő ultraszűrés során 10 000

prolin

2,2%

10

alatti molekulasúlyúnak mutatkozik;

glicin

1,2%

2. gélkromatográfiás vizsgálatnál 40 000 feletti,

alanin

3,8%

60 000 és 100 000 közötti molekulasúlyt mutat;

valin

3,6%

3. poliakrilamid gél-elektroforézisben, a 65 000-metionin

1,3%

—68 000 molekulasúlyú molekulákkal halad párizoleucin

1,0%

huzamosan;

leucin

6,0%

15

4. ultracentrifugálás során 10 000 alatti molekulatirozin

fenil-alanin

1,8%

3,5%

súlyú molekulának mutatkozik.

triptofán

1,9%

A találmány szerinti eljárással a fent leírt módon nyerhető új hatékony frakció nemcsak emberi

összes aminosav:

60,6 súly%

20

vérszérumból, hanem különböző állatok vérszérumából is kinyerhető. A különböző emlős állatok

A lebontási

termékben kimutatható

továbbá

— szarvasmarha, kutya, macska, ló, tengerimalac,

13% redukáló anyag, amely főként cukrokból áll, a következő százalékarányban:

glükóz

galaktóz

mannóz

ramnóz

arabinóz

összes

cukortartalom:

2,8%

2,9%

2,0%

1,9%

1,1%

25

30

10,7 súly%

Víztartalom: a termék fizikailag kötött vizet is 35 tartalmaz, 10% körüli mennyiségben.

Végcsoport-analízis: A termék kémiai szerkezetének felderítésére végzett további vizsgálatok során a végcsoport-analízis szokásos módszereivel — dimetilamino-naftilszulfonsav-kloridos és aminopeptidáz 40 M enzimmel történő lebontás — végcsoport nem volt kimutatható, ami maszkírozott végcsöport jelenlétére mutat.

Tripszines lebontás: A szatietin tripszinnel, pH = 8,3 ammónium-hidrogén-karbonát pufferben 45 2 óra alatt gyakorlatilag nem emészthető, a jelentkező peptidzónák szinintenzitása gyenge.

A karboximetilezés hatása a szerkezetre: A gélelektroforézis során 68 000 körüli molekulasúlyú 50 egységes anyagnak mutatkozó szatietin az SH-csoportoknak brómecetsawal való lekötése után a dodecil-szulfátos közegben végzett elektroforézis során négy komponens jelenlétére utaló elektroforézis-képet ad: továbbra is jelen van a körülbelül 55 68 000 molekulasúlyú komponens, de mellette jelentkezik egy 18 000 körüli és két, közel azonos mozgékonyságú, de jól elváló, 28 000 körüli komponens is.

A karboximetilezés hatása az aktivitásra: a 50 brómecetsawal történő karboximetilezés hatására a szatietin biológiai aktivitását elveszti.

UV színkép: a szatietin ibolyántúli elnyelési színképe abszorpció-maximumot nem mutat, 275-280 nm körül fehérje-peptidre jellemző 65

nyúl és különböző fajta (Wistar, CFY, SHR, L. E.) patkányok — vérszérumából azonos eljárással nyert készítmények a hatás erőssége szempontjából mutattak ugyan eltéréseket, de a hatás specifikus jellege és szelektíven a táplálkozási mechanizmusra irányuló volta mindenfajta eredetű készítménynél egyaránt megmutatkozott.

A szatietinnek az állatok táplálékfelvételére gyakorolt hatását 200—240 g testsúlyú nőstény CFY patkányokon vizsgáltuk. Az állatokat a kísérlet előtt 96 óra hosszat éheztettük, vizet az állatok tetszés szerint fogyaszthattak. Az éheztetés következtében fellépő agresszivitásra való tekintettel az állatokat egyenként, külön ketrecekben tartottuk. Egy-egy állat 10mg/kg i.v. adagot kapott a példa szerint előállított termékből, 0,5 ml fiziológiás nátrium-klorid-oldattal készített oldat alakjában. A kontroli-csoport állatai csupán 0,5 ml fiziológiás nátrium-klorid-oldatot kaptak i.v., hatóanyag nélkül. A kezelés után egy órával adtunk az állatoknak táplálékot (szabványos fehérjét, zsírt, szénhidrátot és vitaminokat tartalmazó tápdugót), korlátlan mennyiségben. A táplálék adása után 1, 5 és 24 órával (vagyis a kezelés után 2, 6, és 25 órával) mértük az állatok táplálékfogyasztását. A kapott eredményeket a csatolt 1. ábrán foglaltuk össze, az üres oszlopok az 1 óra, a csíkozott oszlopok az 5 óra és az egyenletesen árnyékolt oszlopok a 24 óra alatt elfogyasztott táplálékmennyiséget mutatják (az egyes oszlopok felső részén látható függőleges vonalak a kísérleti eredmények szórását szemléltetik), az oszlopok alatti felirat azt jelzi, hogy milyen állat vérszérumából kapott termékkel kezeltük az állatot. Az 1. ábrán szemléltetett kísérleti eredmények bizonyítják a találmány szerinti termék rendkívül hatékony voltát, hatása messze felülmúlja az eddig ismert hasonló hatású anyagokét, emellett a kolecisztokinin és az Ugolev és munkatársai szovjet szerzők által leírt, duodenum-kivonatból előállított arenterin a 96 órán át éheztetett állatokon már egyáltalán nem hat. Az a körülmény, hogy a találmány szerinti új tennék ilyen esetekben is teljes mértékben kifejti

3