178703. lajstromszámú szabadalom • Eljárás specifikusan a táplálkozási központra ható, étvágyszabályozó hatású frakció elkülönítésére állati vérszérumból
7 178703 8 hatását, ugyancsak a szatietin egyedülállóan nagyfokú aktivitását bizonyítja. A találmány szerinti eljárással előállított új termék specifikus, szelektív hatásának bizonyítása céljából a készítményt az ismert hasonló hatásirányú anyagok (amfetamin-típusú szerek) ismert mellékhatásai szempontjából is vizsgáltuk. A centrális depresszív hatás vizsgálatára alkalmas módosított ugrástesztben — Knoll, J., Knoll B., Arch, int. Pharmacodyn. 148, 200-217 (1964) - a találmány szerint előállított termék a táplálkozási akti'itást befolyásoló adag kétszeresében sem befolyásolta az állatok elhárító-reflex aktivitását. Motiméterrel - Knoll, J., Arch. int. Pharmacodyn. 130, 141-154 (1961) - végzett tesztekben a találmány szerinti készítmény nagy i.v. adagjai sem mutattak semmilyen motilitást gátló vagy serkentő hatást. Ismeretes, hogy a depresszív hatású anyagok erősen hatnak a feltételes reflexekre, ezért hasonló vizsgálatokat végeztünk a találmány szerinti hatóanyaggal patkányon a feltételes reflexek vizsgálatára alkalmas ugrásteszt - Knoll, J., Knoll, B., Arzneimittel—Forsch. 8, 330—333 (1958) — alkalmazásával is, a találmány szerinti termék e tekintetben is hatástalannak bizonyult. Tekintettel arra, hogy a kolecisztokinin nagyon jellegzetes izomösszehúzó hatást mutat a bél-izomzaton - Knoll, J. etc., Pharmacology 12, 283-289 (1974) - megvizsgáltuk a találmány szerinti készítményt az izolált bélre kifejtett hatás szempontjából is, kolecisztokininnel összehasonlítva, és teljesen hatástalannak találtuk. Mindezek a kísérletek egyértelműen igazolják a találmány szerinti szatietin előnyös tulajdonságait, amelyek az alábbiakban foglalhatók össze: a) a szatietin endogén, természetes eredetű anyag, b) számottevő toxikusságot nem mutat, c) hatása szelektív és specifikus, csupán a táplálkozási központra hat, d) hatásmódja eltér az ismert étvágyszabályozó szerekétől, a központi idegrendszerre nem hat, sem depresszív, sem serkentő hatása nincs, e) erős hatású, a 96 órán át éheztetett állatok táplálékfelvételét is szignifikánsan gátolja, f) a hatás mértéke függ az adag nagyságától, patkányon 200-300 mg/állat adaggal a táplálékfelvétel csaknem teljes gátlása érhető el, g) hatása tartós, 24 órán keresztül is fennáll, h) hatása reverzibilis, a hatás elmúlásával teljesen helyreáll a kezelés előtti állapot. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módját az alábbi példa szemlélteti közelebbről. Példa 100 liter humán vérszérumot Amicon UM 10 membránon keresztül ultraszűrésnek vetünk alá, 700 ml szűrletet kapunk, ezt szárazra pároljuk és a kapott maradékot 30 ml desztillált vízben oldjuk. Az oldatot 5x90 cm méretű Sephadex G—15 gél-oszlopra visszük. Az oszlopot vizes 0,9%-os nátrium-klorid-oldattal eluáljuk, 10ml-es eluátum-frakciókat fogunk fel. E frakciókat a fentebb leírt biológiai értékméréssel vizsgálva, az 50.—60. frakciót, tehát az 500 ml és 600 ml közötti eluátumot találjuk biológiailag aktívnak. Ezeket a frakciókat egyesítjük és szárazra pároljuk, majd 10 ml desztillált vízben oldjuk. Az oldatot 2,5x90 cm méretű BioGel P—30 oszlopra visszük, amelyet desztillált vízzel egyensúlyoztunk ki és ugyancsak desztillált vízzel eluálunk. 10ml-es frakciókat fogunk fel, a 11.-15. frakció mutatkozik biológiailag aktívnak. E frakciókat egyesítjük és liofilizáljuk. A kiindulási anyagként alkalmazott vérszérum minőségétől függően 200-240 mg száraz terméket kapunk, amely hófehér, vattaszerű konzisztenciájú, gyógyászati felhasználásra alkalmas tisztaságú, homogén hatóanyag. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás specifikusan a táplálkozási központra ható, étvágyszabályozó hatású frakció elkülönítésére emberi és/vagy állati vérszérumból, azzal jellemezve, hogy az emberi és/vagy állati vérszérumot 50 000 molekulasúlyig átengedő membránszűrőn átszűrjük, a szűrletet bepároljuk, vízben oldjuk, az oldatot 50 000 molekulasúly alatti kizárási térfogatú gélen kromatografáljuk, 0,1—1,0% nátrium-kloridot tartalmazó, semleges kémhatású vizes oldattal eluálva frakdonáljuk, a biológiai aktivitást mutató frakciókat bepároljuk, a maradékot a szükséges mennyiségű vízben oldjuk, az oldatot újból egy 50 000 molekulasúly alatti kizárási térfogatú gélen kromatografáljuk, vízzel eluálva frakcionáljuk és a biológiai aktivitást mutató frakciókat bepároljuk. (Elsőbbség: 1978. VIII. 29.) 2. Eljárás olyan, specifikusan a táplálkozási központra ható, étvágyszabályozó hatású frakció elkülönítésére emberi és/vagy állati vérszérumból, amely az 50 000 molekulasúlyig átengedő molekulaszűrőn átszűrt emberi és/vagy állati vérszérum bepárlási maradékának gélkromatográfiai úton elkülönített biológiailag aktív frakciójából áll és amelynek hidrolízises lebontási terméke 60-61% aminosavat és 10—11% cukrot tartalmaz, az alábbi aminosav- és cukor-összetétellel: aminosavak: lizin 6,0%, hisztidin 1,6%, argjnin 3,0%, cisztein 2,3%, aszparaginsav 7,0%, teronin 3,1%, glutaminsav 9,6%, szerin 1,7%, prolin 2,2%, glicin 1,2%, alanin 3,8%, valin 3,6%, metionin 1,3%, izoleucin 1,0%, leucin 6,0%, tirozin 1,8%, fenil-alanin 3,5%, triptofán 1,9%, cukrok: glükóz 2,8%, galaktóz 2,9%, mannóz 2,0%, ramnóz 1,9%, arabinóz 1,1%, ibolyántúli színképe abszorpció-maximum nélkül, 275—280 nm-nél platót mutat, mimellett a tiszta homogén anyag membránon való ultraszűréssel és ultracentrifugálással 10 000 alatti, poliakrilamid-gél-elektroforézissel és gélkromatográfiás méréssel 60 000 feletti molekulasúlyt mutat, azzal jellemezve, hogy az emberi és/vagy állati vérszérumot 50 000 molekulasúlyig átengedő membránszűrőn átszűrjük, a szűrletet bepároljuk, a maradékot vízben oldjuk, az oldatot 50 000 molekulasúly alatti kizárási térfogatú gélen kromatografáljuk, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
