178692. lajstromszámú szabadalom • Eljárás építőanyag, főleg mészhomoktégla jellegű, kisméretű falazó idom előállítására

3 178692 4 52-58, valamint 72-74 oldalai szerint a mészhomok­téglákat a múlt században kezdték készíteni olyan vidéken, ahol a szokványos égetett agyagtéglák gyártására alkalmas nyersanyagot nem lehetett talál­ni. A gyártás lényege, hogy a homokot és az égetett meszet különböző arányokban összekeverik, vízzel kezelik, formázzák, majd gőzben érlelik. A szóban forgó kézikönyv, valamint az Építő­anyag c. folyóirat 1958. évi 9. száma (344. oldal) egyaránt említi, hogy az égetett mészből a víz hatá­sára oltott mész keletkezik, a homok jelenléte pedig aránylag nagy szilárdságú kálciumszilikáthidrát létre­jöttét eredményezi. A korábban ismert módszerek szerint nyersanyag­ként mindig homokot és égetett meszet használtak. Később fölvetődött, hogy homok helyett más olyan szilíciumdioxid tartalmú ásványi anyag is használ­ható, amely nem tartalmaz szerves szennyeződé­seket. Ezzel szemben a Hidrológiai Közlöny 1955. évi 5-6 számának 173. oldalán található megállapítás szerint a távi iszapok összes szerves anyag tartalma szélső esetben a 13%-ot is elérheti. Talán ennek tudható be, hogy nagyüzemi módszerek mindeddig nem születtek a nagyobb tavak káros mennyiségben fölgyülemlő iszapjának ésszerű hasznosítására. Az Országos Vízügyi Hivatal által közrebocsátott „A Balaton vízgazdálkodása” című kiadvány (Buda­pest, 1968. 28. oldal) szerint pl. Közép-Európa legnagyobb tavának iszapmérlegét állandó kotrással lehet csak egyensúlyban tartani, a kikotort iszap fölhasználására pedig gazdaságos módszer nem léte­zik. A találmány célja olyan építőanyag előállítása, amely megfelelő szilárdságú, alapanyaga könnyen hozzáférhető, gyártási technológiája egyszerű és ol­csó, ugyanakkor pedig lehetőséget ad arra, hogy a tavak iszapmérlegét egyensúlyban tartsuk azáltal, hogy a fölösleges mennyiséget kikotorjuk, és abból hasznos építőipari terméket állítsunk elő. Feladata a találmánynak annak megvalósítása is, hogy az élő- és ezen belül főleg az álló-vizekben természetes úton és folyamatosan képződő iszapot úgy lehessen eltávolítani, hogy annak szállítása, illetve elhelyezése gazdaságosan legyen megvalósít­ható. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy az élő vizek iszapja a jelentős mennyiségű kalciumkarbonát tartalom mellett főleg parányi szi­líciumdioxid tartalmú vázszerkezetek — ún. kova­­moszatok — üledékéből áll, amelyek valaha élőlények vázát alkották. Ezek a parányi részecs­kék kedvező alaki tulajdonságaik és ezen belül nagy fajlagos felületük révén igen reakcióképesek. Emellett a tavi iszap kiégetésével annak kalcium­karbonát tartalma kálciumoxiddá vagy a jelenlévő szilíciumdioxiddal reagálva kalciumszilikáttá alakul. E vegyületek elégségesek ahhoz, hogy hidroter­­mikus kezelés hatására még külön mészadagolás nélkül is megfelelő kálciumszilikáthidrát kötést hozzanak létre. A találmány szerinti eljárás építőanyag, főleg mészhomoktégla jellegű kisméretű falazó idom elő­állítására, - amely termék természetes, célszerűen szilíciumdioxid tartalmú alapanyagból és mésztar­talmú kötőanyagból, valamint adott esetben járulé­kos töltőanyagból áll, a gyártás során az alap­anyagot nedvesítjük, nedves állapotában egyenle­tesen összekeverjük, sajtolás útján sablonban kívánt méretűre és alakúra formázzuk, majd célszerűen a sablonból való eltávolítás után hőkezeljük, végül adott esetben szállítási egységekbe összerendezzük - azon alapul, hogy állóvíz vagy vízfolyás med­réből iszapot emelünk ki, az iszapot ebben a 20-30% vizet tartalmazó ún. bányanedves állapot­ban tartjuk, és hozzá 5-35 %-nyi, előnyösen 10-20 %-nyi mennyiségben égetett meszet adunk, az égetett meszet a bányanedves iszap saját nedves­ségtartalmával és/vagy járulékos víz hozzáadásával oltjuk, a hőkezelést pedig célszerűen telített vízgőzben legalább 0,5 MPa nyomáson hajtjuk végre. Más esetben állóvíz vagy vízfolyás medréből iszapot emelünk ki, a 20-30% vizet tartalmazó ún. bányanedves iszapot 700-1200 °C közötti hőmérsékleten és atmoszférikus nyomáson kiéget­jük, kiégetés után maximálisan 10 mm, előnyösen 5 mm-nél kisebb szemnagyságúvá aprítjuk, majd cél­szerűen keverés közben vízzel oltjuk, a hőkezelést pedig előnyösen telített vízgőzben legalább 0,5 MPa nyomáson hajtjuk végre. Az eljárás egy lehetséges foganatosítási módjánál a kiégetett iszapot víz hozzáadásával legalább 5-10 % nedvességtartalmú ún. földnedves, célsze­rűen azonban 30-40 % nedvességtartalmú ún. plasz­tikus konzisztenciájúvá nedvesítjük, és ezáltal saj­tolásra vagy öntésre alkalmas masszává alakítjuk. Egy másik esetben az égetett meszet részben vagy egészben égetett iszappal helyettesítjük. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy az iszap jelentős részét alkotó élőlények az említett hőkezelés vagy a lúg okozta maró hatás követ­keztében elpusztulnak, üreges vázrészecskéik azon­ban megmaradnak. Ezen üreges váz finom pórus­­szerkezetet alkot, amely a termék hézagtérfogatát nagy mértékben megnöveli. Ennek következtében a termék hőszigetelő képessége jelentékenyen fokozó­dik. A találmányi gondolathoz fűződő előnyök között nem hagyható figyelmen kívül az, hogy e módszerrel megvédhető a kotrandó tavak termé­szetes környezete. A kikotort iszapot ugyanis nem kell a part körül elhelyezni, és erre a célra óriási területeket föláldozni. Jelentős gazdasági eredmény az is, hogy a nagy mennyiségben rendelkezésre álló és önmagában értéktelen nyersanyagból minden őrlési és egyéb előkészítési munka nélkül a hagyo­mányos mészhomok téglákéval legalábbis meg­egyező szilárdságú, de azoknál számottevően jobb hőszigetelő képességgel rendelkező építőelemeket tudunk előállítani. Előny az is, hogy a találmányunk szerinti eljárás segítségével sokkal egyenletesebb pórus-szerkezetű, homogénabb szövetű terméket tudunk előállítani, mint amilyenek az eddig ismert mészhomok téglák voltak. Ez nem utolsó sorban annak köszönhető, hogy az égetett iszap eleve pórusos szerkezetű, és ezért nem kell hozzá gázképző adalékokat alkal­mazni. A hagyományos mészhomok tégla gyártás során használnak ilyen adalékokat. Ezek többé-ke­­vésbé esetleges módon fejtik ki hatásukat, és nem 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom