178612. lajstromszámú szabadalom • Eljárás járófelületek, előnyösen aszfalt, beton, keramit, metlachi vagy mozaik padozatok csúszásmentesítésére
5 178612 6 Az érdes és nagy fajlagos felületű, különböző oxidokat tartalmazó alumínium-oxid alapú töltőanyag megfelelő minőségű és szemcseméretű homokkal is hígítható legfeljebb 50%-os mértékig. Ez olcsóbbá teheti a bevonat anyagköltségét anélkül, hogy annak minőségét számottevően csökkentené. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy előnyös, ha a betonfelületet toluolos és/vagy xilolos oldattal kezeljük. Aszfalt burkolatokra való felvitel esetén is előnyös, ha toluolos vagy xilolos (esetleg ezek elegye) oldatot alkalmazunk, mert ekkor az oldószer elpárolgása után az alkalmazott, levegőn térhálósodó poliuretán-műgyanta gyorsabban és jobban egybeépül az aljzattal. A találmány szerinti eljárás különösen alkalmas üzemcsarnokok padozatának csúszásmentesítésére, mert 3 réteg alkalmazása esetén 8 órán belül elkészülhet a csúszásmentes felület, ezért a felújítás jelentősebb termeléskiesés nélkül megvalósítható. A találmány szerinti felhordott burkolatot egyrészt üzemi körülmények között, másrészt mechanikai és laboratóriumi vizsgálatokkal minősítettük. Természetes üzemi körülményeken a konzervgyári aljzatokra felhordott igénybevétel tanulmányozását értjük. A vizsgálandó felületeket üzemelő gépek, illetve termelő szalagok alá hordtuk fel, olyan munka és rakodási felületekre, ahol targoncás közlekedés is van. A felhordást követően több, mint egy év elteltével minősítettük az aljzat kopását és tapadását, vegyszerállóságát, valamint csúszásbiztonságát. Megállapítottuk, hogy a padozat a célul tűzött követelményeknek minden szempontból megfelelt. Az általunk használt érdes, és nagy fqlagos felületű alumínium-oxid alapú töltőanyag segítségével ugyanazon műgyanta-típusoknál jelentősen hosszabb élettartamú rétegeket sikerült kialakítani, mint a tiszta műkorundot vagy kvarchomokot tartalmazó rétegeknél. Ennek oka az, hogy e töltőanyagnak fqlagos felülete többszöröse, kb. 4-5-szöröse a műkorundénak, amint ezt az adszorbciós vizsgálati eredmények kimutatták. A töltőanyagok minőségétől függő és a felületi réteg élettartamára vonatkozó összehasonlító méréseket üzemi körülmények között végeztük el. E célból egy üzemcsarnokban a targoncás útvonalon, a közlekedési irányra merőlegesen kb. egy méteres sávokat hordtunk fel epoxi és levegőn térhálósodó poliuretán alapú műgyantákkal, melyeket különböző töltőanyagokkal kombináltunk. Az ily módon kialakított rétegek minősítése több, mint két éves igénybevétel utáni helyszíni szemrevételezéssel történt. A töltőanyagszemcsék kiperdülése, és így a csúszásmentes felületek elhasználódásának mértéke leg óbban a kvarchomokot tartalmazó rétegnél volt szembetűnd. Ennél kisebb mértékű elhasználódás volt tapasztalható a tiszta műkorund töltőanyaggal készült rétegnél. Ezzel szemben az alununium-oxid alapú, 9 Mohs keménységű, érdes és nagy fajlagos felületű szemcsékből készült burkolatok minősége már szemmel láthatóan is jobb volt, mint a másik két töltőanyagos rétegből készült felületeknél: kitöredezés, szemcse kiperdülésből származó kopási hiányok nem voltak észlelhetők. Ezeket a kísérleteket töltőanyagok keverékével is elvégeztük. Az egyes felhordott sávoknál a kvarchomokot, az érdes és nagy fajlagos felületű, 9 Mohs keménységű alumínium-oxid alapú töltőanyaggal kevertük különböző arányokban. A több, mint két éves üzemi igénybevétel utáni helyszíni vizsgálat alapján azt találtuk, hogy a töltőanyag keveréknek célszerűen legalább 50%-os mennyiségben kell a nagy keménységű, érdes és nagy fajlagos felületű töltőanyagot tartalmaznia a kívánatos felületminőség kialakítása szempontjából. Kálón ált bauxit töltőanyagként való felhasználására vonatkozóan szintén végeztünk összehasonlító jellegű kísérleteket, az alumínium-oxid alapú érdes és nagy fajlagos felületű töltőanyagos rétegek élettartamát hasonlítottuk össze a kai ónált bauxit töltőanyaggal készült réteggel. A két töltőanyagos burkolatot sávok formájában egymás mellé, szintén a targoncák útvonalára merőleges irányban alakítottuk ki. Kb. 6 hónapos igénybevétel után a kalónált bauxitos felületen a kopás már határozottan mutatkozott. A 9 Mohs keménységű, érdes és nagy fajlagos felületű alumínium-oxid alapú töltőanyagos r&eg ugyanakkor meghibásodást nem mutatott. Ezek után laboratóriumi vizsgálatokon szabvány körülmények között koptatási próbákat is végeztünk : 20 x 20 cm-es aszfaltfelületekre felhordott rétegeket vizsgáltunk, összehasonlító felületként járdalapot választottunk, ennek kopásállósága ugyanis lényegesen jobb, mint az aszfalté, amely ilyen körülmények között nem is minősíthető. Az I. táblázat az aszfaltfelületen kialakított epoxi-gyanta és a levegőn térhálósodó poliuretán alapú rétegek kopásellenállási vizsgálati eredményeit mutatja. A kopás és csúszásellenállóságot biztosító töltőanyag-szemcsék mérete az I/a táblázatban mindkét esetben azonos értékű, 0,6 mm volt, az I/b táblázatban viszont az első rétegben a szemcseméret 1,5-2 mm volt, és csak a második rétegben volt 0,6 mm. Ez a szemcseméret különbözőség a kopáseúenállóság javulását okozta. I/a táblázat Felület min őség Lekoptatott rétegvastagság mm-ben Csúszás-Epoxigyanta + érdes és mentesített nagy fajlagos felületű 2,0 aszfalt felület szemcse Levegői térhálósodó poliuretán + érdes és nagy fajlagos felületű szemcse 1,9 Járdalap 6,0 A táblázat adatai mutatják, hogy a felhasznált eljárással a csúszásmentesítésen kívül jelentős kopásellenállóságot is eredményezett a találmány szerinti eljárás. Az általunk kialakított rétegek kopásellenállósága az összehasonlításra szolgáló járdalap kopásellen állóságának mintegy háromszorosa. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 <5 3
