178565. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gipsztartalmú falfelület kiegyenlítő, bevarró vagy ragasztómassza előállítására
3 í 785D3 4 Ilyen kétkomponensű anyagot ismerhetünk meg az A. 2 151 979. számú francia szabadalmi leírásból, ahol az egyik komponens egy előregyártott, valamilyen hálóval merevített gipsz-félhidrát, ezt a helyszínen helyezik a falra, a másik komponens a 5 ragasztóanyag, folyékony halmazállapotú, etilén-vinilacetát kopolimer vagy polivinilacetát vizes diszperziója, amely a gipsszel érintkezve, azt néhány másodpercen belül hidratálja és megindul a kötés. A Stroit. Mater. 1970. 2/17. Berko va, A. B.,10 Hjinük L. V. cikkét ismerteti egy gipszpolimer-cementről, amit panelek és falak megmunkálásához lehet használni. A gipszpoümer-cementet vizes polimer-diszperció és gipszcement kötőanyag keverésével képezik. 15 A kompozíció kétkomponensű, az egyik egy folyékony, vizes polimer-diszperzió adalékanyagokkal, a másik pedig egy száraz poranyag, fő-tömegében gipsz. A két komponenst közvetlenül a felhasználás 20 előtt kell összekeverni, mivel csak 2-2,5 órán át alkalmas használatra, mert a gipsz a vizes poli mer-komponenssel érintkezve 3 órán belül megköt Cahiers du Centre Scientifique et Technique du Batiment 1976, 1399. sz. a Joker és Promonta gipsz 25 választófal ragasztó-kötőanyagot ismerteti. A Joker a SAMC-cég által gyártott ragasztó-kötőanyag, mely fő-alkotóként gipszet, mellékalkotóként cellulózalapú vízvisszatartót, szerves kötéslassítót és hidratált meszet tartalmaz. A Promonta a Promonta- 30 —France-cég által gyártott ragasztó-kötőanyag. Fő-alkotója gipsz és ásványi töltőanyag (kalciumkarbonát), mellékalkotóként szintetikus ragasztóanyagot, cellulóz-alapú vízvisszatartót tartalmaz. Mindkettő por alakú termék, amelyet a felhasz- 35 nálás helyén kevernek 60 illetve 65 súly% vízzel (második komponens), majd 30 illetve 60-90 percen belül kell felhasználni. Ezen megoldások mindegyikének számolni kell azzal a bizonytalansággal, amit a helyszínen történő 40 keverés okozhat a keverés arányainak be nem tartása miatt. Ezért célszerűnek látszik egy olyan üzemileg előregyártott egykomponensű anyag készítése, ami a felhasználás helyén semmiféle keverést nem igényel és műanyag-kötőanyag mellett gipszet is tartalmaz. 45 Tekintettel a gipsz vízzel való érintkezésekor bekövetkező gyors kötésre (a CaS04 • 2H20 képződésére) ez mindezideig nem volt megvalósítható. Ugyanis vakolási célra CaS04 • 1/2H20 ún. gipszhemihidrátot - pl. modell-gipszet - alkalmaz- 50 nak, ennek kötésideje 15—20 perc,[ az ún. stukatúr-gipszé CaS04 • CaS04 • l/2HaO 5 percen belül van, míg az estrich-gipsz - CaS04 • CaO - 10 nap alatt köt meg. Ismertek eljárások, amelyek a gipsz tapadását 55 kívánják fokozni beton-felületen: Mileds szerint a gipszhabarcs betonfelülethez való tapadása metilcellulózzal 0,2% adagolással javítható. (Zement, Kalk, Gips. 1974, 27. köt. 5.sz. 230-232.0.) 60 G. Bodriguez hidraulikus kötőanyagok esetében (elsősorban cement tartalmúak) az alábbi adalékok alkalmazását említi: Rhodocim-emulzió: polivinil-acetét alapú, mely igen nagy kohéziós erőt biztosít, a rendszer stabilitását felületaktív anyag biztosítja. '65 Rhodocap: butadién-stird alapú, pontos arányú komonomer, és felületaktív anyagokból áll. Ezek jól fluidizálják a rendszert úgy, hogy abba túl sok levegő ne juthasson. (E két termék a Rhon Poulence cég gyártmánya.) A habarcsban alkalmazott műanyagdiszperziók fluidikáló hatásukon kívül fokozzák a tapadást, szilárdságot, stb. Valamennyi ismert fent említett masszáknál a gipsz rövid kötésideje korlátokat szab használatuknak és ezek előkeveréssel nem is készíthetők. Számos kutató foglalkozott a gipsz-kötés késleltetésének kérdésével. H. Reul: Stukkó és gépi vakológipsz vizsgálata oxikarbonsav és fehérje alapú késleltetőkkel c. cikkében (Zement, Kalk, Gips, 1977. 30. köt. 7. sz. 331-333. o.) összefoglalást közöl a kötésidőt késleltető anyagokról, s ezeket két csoportra osztja: I. védőkolloidot képző anyagokra és 2. a gipsz oldékonyságát csökkentő anyagokra. Ez utóbbiak a félhidrát hidratációjának folyamatai közül valamelyikre fejtenek ki késleltető hatást. Védőkolloidot az alábbi anyagok képeznek: Benz felsorolásában (Gipsz kötésének változtatása adalékanyagokkal. Stuckgewerbe. 1969, 513. o.): enyv, kazein, keratin, pepszin, peptonok, fehérjék, gumiarabikum, hidrolizált protein, burgonyacefre, melasz, tannin, aminósavak, aminósavasformaldehid-kondenzátum. Ridge és Surkevicius szerint (Gipszvakolat kötéskésleltetésének mechanizmusa. Zement, Kaik Gips. 1974. 11. köt. 3. sz. 385-393. o.) késleltető ként alkalmasak: a) kolloid anyagok és nagy molekulasúlyú anyagok: zselatin, lebontott keratin, tojásalbumin, gamma-globulin, zein, papain, eriokróm-fekete-T, kongóvörös, keményítő, gumitragant-mézga, karboximetil-cellulóz, kazein, kalcium-kazeinát, tannin, lágy szappan, pepszin, polietilénglikd 6000, alumínium-oxid-gél, pektin. Ezen anyagok közül a 159 344 sz. magyar szabadalmi leírás is említi kdloidképző fehérjék (enyv, tojásfehérje) és szénhidrátok (karboximetil•cellulóz, laktóz) alkalmazását falon egy tartósan rovarölő réteg kialakításához, amikor is ezek az anyagok a rovarölő hatású kemikáliák rovarölő hatását fokozzák. b) kristályos anyagok és alacsony mdekulasúlyú anyagok: nátrium-hexameta-foszfát, etilén-diamin- te traecetsa vasnátrium és -kaldum-, citromsav, Na- és Ca-dtrát, Na- és Ca-glukonát, borax, Ca-borát, Na-karbonát, répacukor, Na- és Ca-acetát. Ezen anyagok a gipsz-habarcshoz adagolva 0,5-0,6%-ban, 50, 154 illetve 456 perces késleltetést eredményeztek. Lucas szerint (Gipsz kötése. Zement, Kalk, Gips. 1974. 27. köt. 5. sz. 233-239. o.) a hidratádó késleltetését az alábbi anyagok eredményezik: alkálink és földalkáliák OH-vegyületei, borax, K-Na-tartarát, szerves savak, vízddható szerves-savak-sói, -karboxil-, -tio, —OH, -amino, -amido-csoportokat tartalmazó Ivegyületek (ezeket konkrétan nem jelöli meg, csupán annyit említ, hogy e csoportok molekulán belüli helyzete is szerepet játszik a késleltetés 2
