178510. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkoholok és/vagy aldehidek előállítására

5 178510 6 az előállítandó vegyülettől függően legfeljebb 60-90% konverzióig folytatjuk, megfelelő, a későbbiekben részletezendő reakcióparaméterek mel­lett. 5 A találmány szerinti eljárásban alkalmazható (I) általános képletű toluol-származékokban az 1-12 szénatomszámú alkilcsoport például metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, n-hexil-, n-oktfl- és az izooktil­­csoport lehet. Cikloalkilcsoportként például ciklohe-10 xilcsoport állhat. A jelen találmányban az RO étercsoporttal ren­delkező toluol-származék oxidációs reaktivitása gyengül, és a kiindulási vegyidet bomlásra (éterkötés elbomlása) hajlamos, amint az R csoport bonyolult15 szerkezetű. így a reakció nem megy végbe, hác$ak a reakciókörülmények nem segítik elő a reakció egyenletes gyorsítását a választott alacsony hőmérsékleten. A brómvegyület hozzáadásával elért hatás figyelemre méltó lesz komplikált szerkezetű 20 kiindulási vegyidet esetén. Túlságosan bonyolult szerkezetű kiindulási vegyidet esetén, az üyen kiin­dulási vegyidet szintézise nehéz, és ezenkívül az ilyen kiindulási vegyidet reaktivitása és szelektivitása csökken még akkor is, ha brómvegyületet adunk 25 hozzá, valószínűen azért, mert az üyen komplikált vegyidet oxidációs reakciójával szemben a bomlási reakció dominál. Ténylegesen ezért korlátoztuk az R jelentésében szereplő alkdcsoportot alkotó szénato­mok számát 12-re, vagy ennél kevesebbre. A 30 brómvegyület hozzáadásával elért kedvező hatás jel­lemző lesz, amennyiben R csoportként fend-, ciklo­­hexü-, m-tolü- vagy 1-8 szénatomszámú lineáris al­­kilcsoporttal rendelkező kiindulási vegyületet alkal­mazunk. 35 A „brómiont szolgáltató anyag” kifejezést itt olyan anyagokra használjuk, melyek a reakciófolya­dékban képesek feloldódni, és a reakciórendszerbe brómiont bevinni. A kifejezést néha egyszerűen mint „brómvegyület” vagy „brómion-donor” használjuk. 40 Brómiont szolgáltató anyagok például, beleértve magát a brómot is, a különböző szervetlen és szerves brómvegyületek. Az a tény, hogy a szerves bromi­­dok, mint a brómbenzolok és az alkil-bromidok, kiváló eredményt adnak, a következő példákból ki- 45 tűnik. Ezen túlmenően, rendkívül figyelemre méltó hatás érhető el szervetlen bromidok, mint hidrogén­­-bromid, alkálifém-bromidok, vagy alkáliföldfém-bro­­midok alkalmazásával. A jelen találmányban az old­hatóság, ár és kezelhetőség szempontjából, a keres- 50 kedelemben könnyen hozzáfélhető kálium-bromid, vagy nátrium-bromid alkalmazása a legkedvezőbb mint brómion-donor. A brómiont szolgáltató anyag mennyisége általában, a kiindulási vegyidet 1 mól­jára vonatkoztatva 0,0001-0,5 mól, különösen 55 0,001—0,3 mól közötti mennyiség. Amennyiben a megadott előbbi tartománynál ez a mennyiség keve­sebb, akkor brómion-donorral kedvező hatás nem figyelhető meg. Másrészről, ha túl nagy felesleget alkalmazunk, akkor a karbonsav mennyiségének 60 növekedésével az intermedier oxidációs termék sze­lekciós hányada csökken, és ugyanakkor, a mellék­reakciókként képződő szerves brómvegyületek mennyisége nagyobb lesz, továbbá a kívánt termék elválasztási és tisztítási költségei jellemzően növeked- (5 nek. Fontos a beadott kobaltsó mennyiségére vonat­koztatott brómiont szolgáltató anyag mennyiségének a korlátozása is. A brómiont szolgáltató anyag mennyiségét a kobaltsó móljára vonatkoztatva elő­nyösen 0,001—10 mól, különösen 0,005—5 mól tar­tományra korlátozzuk. Ha a brómiont szolgáltató anyag mennyisége kisebb mint az előbbi tartomány, akkor az anyag hozzáadásával kedvező hatás nem figyelhető meg. Másrészről, ha a mennyiség az előb­bi tartománynál nagyobb, akkor a reakcióidő jellem­zően növekszik, míg a kívánt termék szelekciós hányada jelentősen csökken. A jelen találmányban a reakcióelegyhez legalább egy 2—4 szénatomos telített zsírsavat és/vagy ennek legalább egy anhidridjét adjuk, mely egyaránt mint reakciópromotor és mint oldószer működik. Előnyös rövidszénláncú telített zsírsavak például az ecetsav és propionsav, n-vajsav és az izovajsav. A jelen találmányban a rövidszénláncú telített zsírsavakkal vagy ezek anhidridjeivel együtt, a szoká­sos oxidációs reakcióhoz használt oldószerek szintén alkalmazhatók. Dyen előnyös oldószerek például az aromás szénhidrogének, mint a benzol és a toluol, valamint ezek megfelelő halogénezett származékai. Ezeken kívül, bármelyik oxidációra inert szerves ol­dószer is használható. A szerves oldószer, mely az oxidációra inert, és amellyel a reakció oldószerének egy része helyettesíthető, alkalmazott mennyisége az egész reakcióelegy legfeljebb 80%-át teszi ki. A jelen találmányban használt katalizátor egy vagy több oldható kobaltsó. A reakció oldószerében az üyen kobaltsó kobaltiont ad, mely a rövidszén­láncú telített zsírsavval vagy anhidridjével koordiná­ciós kötésbe lép, és az alkoholok és aldehidek szin­tézisében mint hatásos katalizátor működik. A jelen találmányban bármelyik oldható kobaltsó használ­ható mely az oldószerben oldódik, és a reakcióelegy­­ben rövidszénláncú telített zsírsavat, vagy anhidridjét tartalmazó kobaltiont, mint ligandot képes adni. A kobaltsó szemléltetése céljából megemlítjük például a szervetlen kobaltsókat, mint a kobalt-kloridot, ko­­balt-bromidot, kobalt-hidroxidot és a kobalt-nit­rátot, valamint a szerves kobaltsókat, mint a kobalt -acetátot, kobalt-propionátot, kobalt-sztearátot, ko­­balt-naftenátot, kobalt-acetü-acetonátot és a kobalt­­-benzoátot. A kobalt-halogenidek nem vehetők te­kintetbe mint előnyös katalizátorok, mivel a reak­ció gyakran nem megy végbe önmagában ilyen ko­baltsó használatával. Amint ez a példákból kitűnik, a kobalt-bromid és nátrium-acetát együttes alkalma­zása az oxidációban kiváló hatást fejt ki, mely csak­nem egyenértékű a kobalt-acetát és nátrium-bromid együttes alkalmazásával. Ezek szerint, a jelen talál­mányban a kobalt-halogenidek mint hatásos katali­zátorok alkalmazhatók, amennyiben a reakciórend­szerben részben vagy egészben rövidszénláncú telí­tett zsírsavval helyettesíthető. Az oldószer mennyisége az oldószer fajtájától, az alkalmazott reakciókörülményektől, és az oxidá­landó vegyidet fajtájától függően változik, mely álta­lában a kiindulási vegyidet 1 móljára számítva 0,2—20 mól közötti mennyiség. A kiindulási vegyü­­letre számítva különösen előnyös oldószermennyiség a 2—15 mól. Amennyiben az oldószer mennyisége tűt kevés, akkor ez a jelen találmány jellemző felté-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom