178453. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 9- hidrazon-4- oxo- 6,7,8,9- tetrahidro- 4H-pirido[1,2-a]pirimidin származékok előállítására

5 178453 6 nő alkalmazás esetén kitűnő eredménnyel gyógyítják az allergiás tüneteket. Az (I) általános képletü vegyületek hatékonyságát an­­tiallergiás hatás meghatározására szolgáló standard tesztekkel igazoltuk. A kísérletet a PCA-teszttel [Ovary: J. Immun. 81, 355 (1958)] és a Church-teszttel [British J. Pharm. 46, 56—66 (1972); Immunology 29, 527—534 (1975)] végezzük el, összehasonlító anyagként dinát­­rium-kromoglikátot alkalmazunk. A tesztet patkányo­kon végezzük el. A PCA-teszten kapott eredményeket az I. táblázatban foglaljuk össze: I. táblázat Vegyület PCA teszt ED50 [jimól/ kg v. i. 9-(fenil-hidrazono)-6-metil-4-oxo-6,7,8,9- -tetrahidro-4H-pirido[l,2-a]pirimidin-3- -karbonsav 0,60 (+)-9-(fenil-hidrazono)-6-metil-4-oxo­­-6,7,8,9-tetrahidro-4H-pirido[l,2-a]piri­­midin-3-karbonsav 0,29 9-(4-etoxi-fenil-hidrazono)-6-metil-4-oxo­-6,7,8,9-tetrahidro-4H-pirido[l,2-a]piri­midin-3-karbonsav 0,87 9-(2-karboxi-fenil-hidrazono)-6-metil-4-oxo­-6,7,8,9-tetrahidro-4H-pirido[l,2-a]piri­midin-3-karbonsav 0,48 9-(4-karboxi-fenil-hidrazono)-6-metil-4-oxo­-6,7,8,9-tetrahidro-4H-pirido[l,2-a]piri­midin-3-karbonsav 7,60 6-metil-9-(3-nitro-fenil-hidrazono)-4-oxo­-6,7,8,9-tetrahidro-4H-pirido[l,2-a]piri­midin-3-karbonsav 0,52 9-(3-klór-fenil-hidrazono)-6-metil-4-oxo­-6,7,8,9-tetrahidro-4H-pirido[l,2-a]piri­rnidin-3-karbonsav 0,61 9-(4-klór-fenil-hidrazono)-6-metiI-4-oxo­-6,7,8,9-tetrahidro-4H-pirido[l,2-a]-piri­midin-3-karbonsav 0,53 9-(4-bróm-fenil-hidrazono)-6-metil-4-oxo­­-6,7,8,9-tetrahidro-4H-pirido[ 1,2-a]piri­­midin-3-karbonsav 0,82 9-(3-piridil-hidrazono)-6-metil-4-oxo-6,7,8,9- -tetrahidro-4H-pirido[l,2]pirimidin-3- -karbonsav 0,54 6-metil-9-(3-metil-fenil-hidrazono)-4-oxo­-6,7,8,9-tetrahidro-4H-pirido[l,2-a]piri­midin-3-karbonsav 0,42 Dinátrium-kromoglikát 1,00 A fenti adatokból kitűnik, hogy a találmányunk tár­gyát képező eljárással előállítható vegyületek reprezen­tatív képviselői orálisan is hatásosnak bizonyultak, szemben a csak intravénásán hatékony dinátrium-kro­­moglikáttal. Az (I) általános képletü vegyületek i.v. ada­golás mellett is hatásosabbak az ismert összehasonlító vegyületnél. Az (I) általános képletü vegyületek toxicitása csekély, általában LD^ >500 mg/kg p.o. patkányon és egéren. Az (I) általános képletü vegyületeket a gyógyászatban a hatóanyagot és iners szilárd vagy folyékony szerves vagy szervetlen hordozóanyagokat tartalmazó készít­mények alakjában alkalmazhatjuk. A készítmények elő­állítása a gyógyszergyártás önmagukban ismert módsze­reivel történik; ez azonban nem képezi a találmány tár­gyát. A készítményeket orális vagy parenterális adagolásra alkalmas vagy belélegeztetés útján beadható formában készíthetjük ki például tabletta, drazsé, kapszula, szo­­pogtató cukorka, porkeverék, aeroszol spray, vizes szuszpenzió vagy oldat vagy injektálható oldat vagy szi­rup alakjában. A készítmények megfelelő szilárd hígító­vagy hordozóanyagokat, steril vizes oldószert vagy nem­toxikus szerves oldószert tartalmazhatnak. Az orális adagolásra szolgáló készítményekhez ilyen célra hasz­nálatos édesítő- vagy ízesítőanyagokat adhatunk. Az orális adagolásra alkalmas tabletták hordozó­­anyagként például laktózt, nátrium-citrátot, kalcium­­-karbonátot, továbbá szétesést elősegítő anyagokat (pél­dául keményítőt, alginsavat) síkosító anyagokat (pél­dául talkumot, nátrium-lauril-szulfátot, magnézium­­-sztearátot) tartalmazhatnak. A kapszulák hordozó­­anyaga laktóz és polietilén-glikol lehet. A vizes szusz­penziók emulgeáló vagy szuszpendálószereket tartal­mazhatnak. A szerves oldószeres szuszpenzió hígító­szere etanol, glicerin, kloroform stb. lehet. A parenterális adagolásra és belélcgeztetésrc szolgáló készítmények a hatóanyag megfelelő közegben (például mogyoróolaj, szezámolaj, polipropilén-glikol vagy víz) képezett oldatai vagy szuszpenziói. Az injekciós készít­ményeket intramuszkulárisan vagy intravénásán vagy szubkután adhatjuk be. Az injekciós oldatokat előnyö­sen vizes közegben készíthetjük, a pH-t megfelelő érték­re állítjuk be. Az oldatok szükség esetén izotóniás só­vagy glükóz-oldatban készíthetők. A készítményeket asztma gyógyítása esetén belélegez­tetés útján is a szervezetbe juttathatjuk a szokásos in­­haláló- és ködképző berendezések segítségével. A gyógyászati készítmények hatóanyagtartalma tág határokon belül változhat és 0,005—90% lehet. A napi hatóanyag-dózis tág határokon belül változ­hat és a beteg állapotának súlyosságától, korától, súlyá­tól, a kikészítési formájától és az adott hatóanyag­aktivitásától függ. Orális adagolás esetén a napi hato­­anyagdózis általában 0,05—15 mg/kg, míg belélegezte­tés vagy intravénás adagolás mellett általában 0,001 — 5 mg/kg egyszeri vagy napi többszöri adagban. A fenti adatok tájékoztató jellegűek, melyektől az adott eset követelményeitől és az orvos előírásaitól függően fel­felé és lefelé egyaránt eltérhetünk. Eljárásunk további részleteit az alábbi példákban is­mertetjük anélkül, hogy találmányunkat a példákra kor­látoznánk. 1. példa 0,73 g (0,002 mól) 9,9-dibróm-6-metil-4-oxo-6,7,8,9- -tetrahidro-4H-pirido[l,2-a]pirimidin-3-karbonsavat fel­oldunk 2 ml dimetil-szulfoxidban. Az oldathoz 0,2 ml (0,002 mól) fenil-hidrazint és 0,5 ml (0,004 mól) N,N-di­­metil-anilint mérünk. Ezután a reakcióelegyet három napon keresztül állni hagyjuk. A kivált kristályokat szűrjük, metanollal mossuk. A terméket lúgos-savas át­­csapással tisztítjuk. 0,4 g (64,0%) 9-(fenil-hidrazono)-6-metil-4-oxo-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom