178438. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,1,3-tiadiazin-4-on-2,2-dioxid származékok előállítására

7 178438 8 folyatás közben forraljuk. A szokásos feldolgozás után 15 rész 3-izopropil-2,l,3-benzotiadiazin-4-on-2,2-dioxi­­dot kapunk. 14. példa A 12. példában ismertetett szulfámsavsó-szuszpenzió­­hoz 5 rész acetil-kloridot adunk és 2 óra hosszat visz­­szafolyatás közben melegítjük. A szokásos feldolgozás után 10 rész 3-izopropil-2,l,3-benzotiadiazin-4-on­­-2,2-dioxidot kapunk. 15. példa 9 rész kéntrioxidot adunk 10 percen belül, 0 °C-on 15 rész pikolin 150 rész 1,2-diklóretánnal készült olda­tához. A reakciókeveréket 20 percig tovább keverjük, majd egy adagban 17,9 g 2-amino-piridin-3-karbonsav­­-izopropil-amidot adunk hozzá. A keletkezett színtelen szuszpenziót szobahőmérsékleten, 2 óra hosszat ke­verjük, majd 15,4 rész foszfor-oxi-kloridot adunk hozzá, 2 óra hosszat visszafolyatás közben melegítjük, mire a reakciókeverék barnaszínű oldattá alakul. Vízzel hidrolizáljuk, a szerves fázist mossuk és nát­rium-szulfáton megszárítjuk. A leszűrt szerves fázist szárazra pároljuk. 21,5 rész 3-izopropil-lH-piridino­­[3,2-e]-2,l,3-tiadiazin-4-on-2,2-dioxidot kapunk. Olva­dáspontja 190 °C. 16. példa 14 g klór-szulfonsavat 0 °C-on 15 perc alatt hozzá­adunk 40 g a-pikolin 400 g 1,2-diklór-etánnal készült oldatához. Ezután a reakcióelegyhez 17,8 g antranil­­sav-izopropil-amidot adunk és 1 óra hosszat szobahő­mérsékleten keverjük. Végül hozzáadunk 15,4 g foszfor-oxi-kloridot és az elegyet 4 óra hosszat vissza­folyatás közben forraljuk. Szokásos feldolgozás után 18,0 g 3-izopropil-2,l,3-benzotiadiazin-4-on-2,2-dioxi­­dot kapunk, olvadáspontja 136 °C. 17. példa 186,2 sr (2 mól) a-pikolinnak 2500 sr 1,2-diklór­­-propánnal készült oldatához 0 °C-on hozzácsepeg­tetünk 96 sr (1,2 mól) kén-trioxidot és 30 percig 0 °C-on keverjük. Ezután egyszerre hozzáadunk 178 sr antra­­nilsav-izopropii-amidot. A szuszpenziót 1 óra hosszat keverjük, miközben 20 °C-ra melegszik. Ezután hozzá­adunk 153,3 sr (1 mól) foszfor-oxi-kloridot és a reak­­cióelegyet néhány percig visszafolyatás közben — 97 °C-on — melegítjük. A képződött sárgásbarna olda­tot további 3 óra hosszat visszafolyatás közben forral­juk. Lehűlés után vízzel hidrolizáljuk. A szerves fázist mossuk, majd híg nátrium-hidroxid oldattal több íz­ben extraháljuk. Az egyesített nátrium-hidroxidos ki­vonatot híg kénsavhoz csepegtetjük. A kivált szilárd anyagot kiszűrjük, mossuk és szárítjuk. 228 sr 3-izo­­propil-2,1,3-benzotiadiazin-4-on-2,2-dioxidot kapunk ; olvadáspontja 135 °C. Nagynyomású folyadékkroma­tográfiás analízis szerint a termék tisztasága 98% kitermelésnek felel meg. (93,1%.) 300 sr 1,2-diklór-etánba 17,8 sr (0,1 mól) antranilsav­­-izopropil-amidot és 18,6 sr (0,2 mól) a-pikolint töl­tünk 0 °C-on és hűtés közben 9,6 sr (0,12 mól) kén­­-trioxiddal reagál tatjuk. 0 °C-on való 1 órás keverés után hozzáadunk 15,3 sr (0,1 mól) foszfor-oxi-kloridot és azonnal visszafolyatási hőmérsékletre (83 °C) mele­gítjük, miközben a szuszpenzió sárga oldattá alakul. További 3 óra hosszat visszafolyatási hőmérsékleten tartjuk, majd lehűtjük, hidrolizáljuk és az előző példá­ban leírt módon feldolgozzuk. 22 sr szilárd anyagot kapunk 133 C olvadásponttal; nagynyomású folyadék­kromatográfiás analízis szerint 96% 3-izopropil-2,l,3- -benzotiadiazin-4-on-2,2-dioxidot tartalmaz, ez 88% kitermelésnek felel meg. 18. példa 19. példa 3 literes autoklávban 186,2 sr (2 mól) a-pikolint 2500 sr metilén-kloridban 0 °C-on és légköri nyomáson 96 sr (1,2 mól) kén-trioxiddal reagáltatunk. Fél órás keverés után hozzáadunk 178 sr (1 mól) antranilsav­­-izopropil-amidot. A képződött szuszpenziót 1 óra hosszat keverjük, majd hozzáadunk egyszerre 153,3 sr (1 mól) foszfor-oxi-kloridot és 4 bar nyomáson 3,5 óra hosszat visszafolyatás közben (84 °C) melegítjük. Lehűlés és a nyomás lecsökkenése után a reakció­­elegyet szokásos módon feldolgozzuk. 220 sr 3-izo­­propil-2,1,3-benzotiadiazin-4-on-2,2-dioxidot kapunk ; olvadáspontja 135 °C, tisztasága 97%. 20. példa 1100 sr klór-benzolba 20,8 sr (0,12 mól) pikolin és kén-trioxid addíciós terméket, valamint 7,5 sr a-pikolint helyezünk 10 °C-on. Ezután az elegyhez egyszerre hozzáadunk 17,8 sr (0,1 mól) antranilsav­­-izopropil-amidot. A szuszpenziót 1 óra hosszat ke­verjük, majd egyszerre hozzáadunk 15,3 sr (0,1 mól) foszfor-oxi-kloridot és gyorsan felforraljuk, majd 3 óra hosszat visszafolyatási hőmérsékleten (132 °C) tartjuk. Lehűlés után az elegyet szokásos módon fel­dolgozzuk. 20,5 g 95%-os tisztaságú 3-izopropil-2,l,3- -benzotiadiazin-4-on-2,2-dioxidot kapunk. Olvadás­pontja 131 °C. 21. példa 17,8 sr antranilsav-izopropíl-amidnak 300 sr 1,2- -diklór-etánnal készült oldatához 0 °C-on 13,0 sr klór-szulfonsavat adunk. A képződött szuszpenziót 1 óra hosszat 0°-on keverjük, majd hozzácsepegtetünk 37,2 sr a-pikolint. A reakcióoldatot 30 percig keverjük, hozzáadunk 15,3 sr foszfor-oxi-kloridot és visszafo­lyatás közben forraljuk. Három órás forralás után le­hűtjük és szokásos módon feldolgozzuk. 20,2 sr tiszta 3-izopropil-2,1,3-benzotiadiazin-4-on-2,2-dioxidot ka­punk. Olvadáspontja 137—138 °C. Kitermelés 84% 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom