178426. lajstromszámú szabadalom • Közmű és mélyépítési létesítmény elrendezés lakótelephez
3 178426 4 A közműfolyosó és közműalagút csatlakozására jellemző a g-jelű lépcsős, vagy fokozatos átmeneti szakasz kialakításának igénye és a közműfolyosó, közműalagút jelentős szintkülönbsége. Ennek az elrendezésnek az alábbi hátrányos következményei vannak : a folyószelvénytől eltérő szelvényű műtárgy kialakítása válik szükségessé, a vezetékekben — egyébként szükségtelen — íves függőleges és esetleg vízszintes iránytöréseket kell alkalmazni, s az átmeneti szakaszokban sok esetben a folyószelvényben kialakítottól eltérő csőelrendezésre van szükség. A közműalagút-közműfolyosó rendszerben több épületen átmenő gravitációs csatornavezeték még kedvező tereplejtés esetén sem fektethető. A közműalagút még kellően a talajvizszint fölé emelt épületalapozás esetén is talajvízbe kerülhet. A közműalagút akadályozhatja a csatornával ellentétes oldalon fekvő terület szenny- és csapadékvíz-elvezetését, illetve nagyon mélyvezetésű befogadó csatornát igényel, ami meglevő hálózathoz gyakran csak átemelő közbeiktatásával csatlakoztatható. A közműalagút belső (technológiai) víztelenítése gyakran csak automatikusan, gépi úton oldható meg, vagy igen mélyvezetésű csatornát igényel; a közműalagút elárasztása is előfordulhat. Végül az alábbi problémák a fentieken túlmenő nehézségeket okoznak a lakótelepek mélyépítési létesítményeinek kialakításában és elrendezésében: az utak és a közműalagutak keresztezése költséges megoldást kíván, különösen magas talajvíz esetén, amikor egy bizonyos alagúthosszat mélyvezetéssel kell kialakítani. A gépkocsik levegőszennyeződési- és zajhatásai zavarják a pihenő területeket, ami környezetvédelmi szempontból káros. A gépkocsi forgalom zavarja a keresztező gyalogos közlekedést, és veszélyhelyzeteket hoz létre, különösen gyermekek és öregek számára. Nagyobbrészt a terepszint alá süllyesztett alépítmények esetén az alépítményekben elhelyezett helyiségek egy részének használhatósága a talajba süllyesztés miatt kisebb értékű. Hőközpontok, transzformátor helyiségek, gépkocsi tárolók használatához külső kiegészítő építmények (leeresztő aknák, rámpák stb.) szükségesek. A talajba süllyesztés legtöbbször a talajvíz elérésével is együttjár a víztelenítési, szigetelési költségekkel együtt. Mind nagyobb mértékben válik szükségessé lakótelepen —lakóépületektől függetlenül is — földalatti tárolóterek létesítése gépkocsi vagy egyéb tárolási célokra. Ezek építési költségeiben jelentős lehet a víztelenítés és szigetelés részaránya. Ezenkívül ezeknek a tereknek a technológiai víztelenítése (kocsimosás, felmosás) gyakran átemelőt vagy mélyvezetésű csatornát kíván meg. A találmány feladata, hogy lakótelepek közmű- és mélyépítésének kialakítására olyan megoldást szolgáltasson, amely a fent részletezett problémákat és nehézségeket részben vagy teljesen kiküszöböli, és a műszaki, gazdaságossági, biztonságtechnikai és környezetvédelmi követelmények kielégítését optimálisan, egymással összhangban teszi lehetővé. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben a lakótelepet két, magassági értelemben eltérő, egymástól elválasztott terepszinten alakítjuk ki s e szinteken a lakótelepi funkciókat is szétválasztjuk — elsősorban úgy, hogy a közlekedési (járműforgalmi) utakat az alacsonyabb, a pihenőterületeket és -létesítményeket a magasabb terepszinten helyezzük el — lehetővé válik a műszaki nehézségek kiküszöbölése, a különféle szempontok összehangolása, valamint a beruházási és (közmű) üzemeltetési költségoptimum elérése. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan elrendezés segítségével oldottuk meg, amelyre az jellemző, hogy legalább két lakóépület közötti tereprész nagyobb vagy kisebb átlagos magasságú szinten van, mint e házak szemközti oldalához csatlakozó tereprész átlagos szintje, az alacsonyabban fekvő tereprészen van(nak) a gépjárműforgalmi út(ak) vezetve, az útkorona-szint lényegében azonos a házak legalsó (fogadószinti) helyiségeinek padlószintjével, és a helyiségek legalább egy része a gépjárműforgalmi úthoz lényegében szintben van csatlakoztatva; a magasabban fekvő tereprésze(ke)n van(nak) a pihenőterület(ek) kialakítva, mimellett a különböző magasságú tereprészek a szomszédos házak közötti helyeken mesterséges töréssel, például rézsűvel vagy/és fallal csatlakoznak egymáshoz. Egy előnyös találmányi ismérv szerint a lakóházak fogadószintjében a magasabb tereprész felőli oldalon közműfolyosók, a házak közötti szakaszon pedig a két eltérő magasságú tereprész csatlakozásának (a tereptörésnek) a tartományában, hossztengelyével e tereptörés vonalával célszerűen párhuzamosan a közműfolyosókat összekötő közműalagutak húzódnak, a közműalagutak és közműfolyosók padlószintje lényegében azonos, és lényegében megegyezik az alacsonyabban fekvő tereprész szintjével. A találmány egy további kiviteli alakjának lényege, hogy legalább egy lakótelep-egysége van, amelyet felülnézetben lényegében U-alakban elrendezett sávházak alkotnak, s a házak által határolt területen belül van a magasabb szintű tereprész, azokon kívül pedig az alacsonyabb szintű tereprész kialakítva. Célszerűen több egység van egymás mellett elrendezve, amelyek között az alacsonyabb tereprészen vannak a gépjárműforgalmi utak megépítve, s az egységek pihenőterületei között a gyalogos közlekedést biztosító, a gépjárműforgalmi utakat áthidaló híd vagy hidak vannak. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következők: a találmány szerinti kettős szint-megállapításon alapuló magassági rendezési koncepcióval a jelenleg fennálló mély- és közmű-építkezési nehézségek nagyrészt kiküszöbölhetők, s a műszaki-biztonságtechnikai, valamint környezetvédelmi követelmények messzemenő kielégítése mellett a költségoptimum is biztosítható. Az eddig alárendelt célokra felhasznált fogadószinti helyiségek magasabbrendű felhasználást nyerhetnek. Jól kihasználhatók garázsok és közintézmények elhelyezésére a gépjárműforgalomtól függetlenített pihenőterületek is. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek lakótelepi közmű- és mélyépítési létesítmény-elrendezési koncepciókat, valamint egyes részletmegoldásokat tartalmaznak. A rajzokon az 1. ábra vázlatos, perspektivikus nézetben szemléltét egy lehetséges elrendezést ; a 2. ábra ugyancsak perspektivikus nézetben mutat egy további elrendezési példát; a 3—7. ábrák kisebb méretarányú felülnézetben, illetve függőleges metszetben mutatnak különféle elrendezési koncepciókat ; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
