178417. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés komposztálásra

3 178417 4 posztálás folyamán az oxidáció menetében és így töké­letlenül komposztált, inhomogén termék jön létre. Mindezeken felül, különösen derítési iszapok hozzá­adása esetén a levegőből származó oxigén megfelelő mennyiségi arányának biztosítása, előnyösen a kom­posztálandó adag fizikai állapotának folyamatos ellen­őrzése mellett, még nem kellően megoldott problémát jelent. Gyakorlatilag olyan adagoknál, amelyek derítési iszappal összetapadt durva hulladékdarabokból állnak, inhomogén oxidációra lehet számítani a komposztálás folyamán. A bio-oxidáció ilyen esetekben csak az össze­tapadt darabok felületén megy végbe. A fenti okok miatt a komposztáló reaktorokat olyan eszközökkel látták el, amelyek elősegítik a keveredést és a komposz­tálandó anyagok szétoszlatását. Ezek a reaktorok, amelyek saját tengelyük körül körülbelül percenként egyszer körülforduló csőszerű szerkezetek, az előbb említett célra többek között belső falakra erősített lapátokkal, vagy a reaktorok geometriai tengelyében szilárdan rögzített rudakra szerelt lapátokkal, vagy akár koaxiálisán elrendezett perforált lemezzel lehet­nek ellátva. Azonban ezek az eszközök nem bizonyultak elég megfelelőnek arra, hogy megakadályozzák a hulladé­kok, különösen a nem előválogatott és a derítési iszappal kevert hulladékok összetapadását, összecso­­mósodását. A gyakorlatban sem a periferikus lapátok, sem a sugárirányú lapátok nem képesek kellőképpen szétoszlatni az ilyen hulladékokat, amelyek összetapa­­dási hajlama saját súlyuk és az általuk tartalmazott nedvesség következtében igen erős. Nem vezet célra az a megoldás sem, ha az össze­tapadt darabok esési távolságának növelése érdekében a reaktorok feltöltöttségének mértékét, amely normális esetben 50—60%, tovább csökkentjük, mivel a lágy hulladék nem esik szét, amikor az a falakról a forgás során a reaktor aljába hullik. A találmány által megoldandó feladat olyan eljárás és berendezés kidolgozása, amelyek lehetővé teszik háztartási hulladékok, előnyösen bizonyos mennyiségű derítési iszapot tartalmazó háztartási hulladékok sza­bályozott, aerob úton történő komposztálását, és biztosítják olyan komposzt létrehozását, amely a kívánt C/N érettségi fokkal és nedvességtartalommal ren­delkezik. A kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan eljárással oldjuk meg, amely háztartási hulladék, elő­nyösen előzetes zúzással-aprítással kezelt és derítési iszappal kevert háztartási hulladék forgó, lényegében vízmentes reaktorban aerob úton történő komposz­tálásán alapszik, és amely eljárásra az jellemző, hogy a reaktorba történő belépés előtt az elhaladó kom­posztálandó hulladékadaghoz 5—30 súly% derítési iszapot adagolunk extrudálással előállított, 5—20 cm hosszú és 1—5 mm átmérőjű zsinórszerű képződmények formájában, a hulladékot és az extrudált iszapot a forgó reaktor belsejében levegővel való érintkeztetés mellett összekeverjük, a hőmérsékletet a reaktor belse­jében folyamatosan mérjük, és a reaktoron keresztül a hulladék haladásának irányában átszívott levegő­mennyiséget a mért hőmérséklet függvényében szabá­lyozzuk. Az iszap fent leírt módon történő kiszerelése lehe­tővé teszi nagyobb százalékos arányú iszap hozzá­adását a háztartási hulladékhoz anélkül, hogy ennek következtében összetapadt iszaphalmazok keletkez­nének, amelyek teljes komposztálása nem tud végbe­menni. A találmány értelmében a komposztálás során a reaktor belsejében uralkodó hőmérsékletet folyamatosan ellenőrizzük és a felfelé történő hőmérsékleteltérést a reaktoron átszívott levegőmennyiség csökkentésével, a lefelé történő hőmérsékleteltérést pedig az átszívott levegőmennyiség növelésével ellensúlyozzuk. A gyakorlatban a hőmérséklet fontos útmutatást ad a reaktor belsejében zajló reakciók hatékonyságáról. Megállapíthatták, hogy a gyors és egyúttal teljes kom­posztálás optimális hőmérséklete 65—70 °C körül mozog. Ügyelni kell tehát arra, hogy a hőmérséklet ne lépje túl a 70 °C-ot és így ne bomoljanak le a szerves anyagok és ne csökkenjen a komposzt mint trágya értéke gyakorlatilag nullára, másrészt viszont ügyelni kell arra, hogy a hőmérséklet ne essen 63 °C alá, ami túlságosan lelassítaná a mikroorganizmusok bomlasztó tevékenységét. A komposztálási reakciók szabályozása tehát úgy történik, hogy az érzékelt hőmérsékleteltéréseknek megfelelően vagy csökkentjük a reaktoron átszívott levegőmennyiséget, miáltal csökken a komposztálási hőmérséklet, vagy növeljük az átszívott levegőmennyi­séget, miáltal viszont növeljük a komposztálási hőmér­sékletet. A találmány szerinti eljárás foganatosításához szük­séges berendezés lényegében egy gyakorlatilag víz­szintes, forgatható, csőszerű reaktorból áll, amelyet a háztartási hulladék adagoló- vagy aprítóberendezésé­től a reaktor adagolótölcséréig húzódó szállítószalag táplál. A találmány szerinti berendezést az jellemzi, hogy olyan extrudáló szerkezettel van ellátva, amely a derítési iszapot 1—5 mm átmérőjű, zsinórszerü képződ­ményekké alakítja és akkora távolságra van a hulla­dékot továbbító szállítószalag fölött elrendezve, hogy az iszapból extrudált zsinórszerű képződmények saját súlyuknál fogva mintegy 5—20 cm-es hosszúságú da­rabokra szakadnak szét és szabadon eloszlanak az elhaladó komposztálandó hulladékadagon, emellett a forgó reaktorban hulladék-feldaraboló zóna, valamint legalább egy reakciózónában legalább egy hőmérsék­letmérő berendezés van, továbbá egy szabályozható teljesítményű légbeszívó berendezés, amely lehetővé teszi légáram mozgatását a reaktoron keresztül a hul­ladék áthaladásának irányában. A háztartási hulladék előkezelésére szolgáló aprító­­zúzó berendezés „kalapácsos törő” típusú eszköz, amely a jelen célra alkalmasan van átalakítva, míg az extrudáló szerkezet hagyományos kialakítású eszköz is lehet, mechanikus vagy hidraulikus működtetéssel történő sajtolásra-extrudálásra. A reaktor külső fala célszerűen hőszigetelő burko­lattal van ellátva a hőveszteségek csökkentése érde­kében. A gyakorlatban is megállapították, hogy a hőmérséklet és a komposztálási reakciók szabályozása könnyebb hőszigetelt reaktorban, mint egy ilyen bur­kolattal nem rendelkező fémreaktorban. Mivel a komposztálás hatékony végbemeneteléhez lényeges, hogy a reaktor belsejében uralkodó hőmér­séklet jól meghatározott legyen, a reaktor legalább egy műszerrel fel van szerelve a belső tér hőmérsékleté­nek mérésére, amely műszer összeköttetésben állhat 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom