178384. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos kábelek és vezetékek sodrási elemeinek Sz-sodrásához
3 178384 4 gásirányának megváltoztatásához ezt nullára kell lefékezni és ezt követően ismét maximális fordulatszámra kell felgyorsítani (2 510 643, 1 665 552, 2 202 643, 2 412 514 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírások). 5 A találmány létrehozásához olyan berendezésből indultunk ki, amely elektromos kábelek és vezetékek sodrási elemeinek SZ-sodrattá való SZ-sodrásához használható, amely berendezés egy vagy több, egy első és egy utolsó sodratpont között elhelyezett, szakaszosan vál- 10 tozó fordulatszámmal vagy fordulatiránnyal forgó sodró szerkezetekből, és egy az első és utolsó sodratpont között elhelyezett, a sodró szerkezettől elkülönített vagy ebbe beépített, legalább egy először sodrott sodrási elemekhez tartozó tároló szerkezetből áll. 15 A találmány feladata olyan berendezés létrehozása, amely akkor is képes az SZ-sodrat igen jó minőségének, azaz a sodratirány rövid hosszon való változásának és a sodratirány változásának helyén is az egyenletes sodratemelkedésnek biztosítására, ha a tároló szerkezet nagy 20 tárolási kapacitású, amely tárolási kapacitás több mint 50 m, vagy több mint 200 sodrat is lehet. Találmányunknak az az alapgondolata, hogy egy sodrási fokozat SZ-sodrásfolyamatát egy nagyobb sodrásteljesítményű, azonban kisebb sodrásminőségű első 25 sodrásfolyamatra és egy második, kisebb sodrásteljesítményű, azonbanjobb sodrásminőségű sodrásfolyamatra bontjuk. Ennek megfelelően a találmány szerinti berendezésnél közvetlenül az utolsó sodráspont mögött vagy előtt egy váltakozó forgásiránnyal hajtható, az SZ-sod- 30 rótt sodrási elemeket magán átengedő, egy vagy két bontó fejjel ellátott bontó-sodrófej van elhelyezve. A bontó-sodrófejnek az utolsó sodratponthoz vagy a sodró szerkezet sodrási elemeket kívülről erővel megfogó és forgató utolsó alkatrészéhez viszonyított szabad 35 távolsága legalább ötszöröse az eredményként kapott sodrott áru SZ-sodratemelkedésének. Ezenkívül a bontó-sodrófej fordulatszáma egyenlő a forgó sodró szerkezet két egymásra következő fordulatszám fokozata közötti különbséggel, és a bontó-sodrófej forgásiránya 40 ugyanabban a ritmusban változtatható, mint a sodró szerkezet forgó mozgása, illetve mint a sodró szerkezet egy fordulatszám-csökkentéséről egy fordulatszám-növekedésre való változása vagy fordítva. Egy ilyen kialakítású SZ-sodróberendezésnél a tulaj- 45 donképpeni sodróberendezés — amely a sodró szerkezetekből és a tároló szerkezetből áll — elősodró szerkezetnek tekinthető, a szabad távolságban elhelyezett bontó-sodrófej pedig utósodró szerkezetnek minősíthető. Az elősodró szerkezethez tartozik a fő SZ-tároló, 50 amelynek nagyságát a sodrott anyagban kívánt sodratirány-változások távolsága határozza meg. Ez az elősodró szerkezet aránylag egyszerűen, mérsékelt teljesítőképességű hajtóművel alakítható ki, amelynél a sodratirány változásának helyein aránylag hosszú sodrás nél- 55 küli szakaszok jönnek létre. Az utósodró szerkezetben egyetlen, váltakozva jobbra és balra hajtott bontó-sodrófej gondoskodik a sodratirány változásának helyei pontos kialakításáról és az S- és Z-szakaszokban az állandó sodratemelkedésekről. Azáltal, hogy a bontó- 60 sodrófej az utolsó sodratponttól, vagy a sodró szerkezetnek a sodrási elemeket kívül erővel megfogó és sodró utolsó alkatrészétől egy szabad távolságban van elhelyezve, a bontó-sodrófej elé egy nyújtott tároló van kapcsolva, amelynek időnként éppen olyan sok sodratot 65 kell fölfogni, mint amennyit az utósodró szerkezetnek járulékosan létre kell hozni. Az új sodró berendezésnél a gyors hajtószerkezethez rövid távolságokhoz stb. tartozó költségeket csak egy’ szer, az utósodró szerkezetnél kell felhasználni. Ennek következtében egy a költségek szempontjából kedvező gépkialakítást kapunk. Példaképpen tételezzük föl, hogy egy SZ-sodró berendezésnél, amely egy koncentrált, forgó hossztárolóból áll, mint ez az 1 515 730 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírásból ismert, és amelynek tárolási kapacitása mintegy 250 sodratemelkedés, az egyik és a másik irányban a forgásirány minden változásánál három sodratemelkedés vész el. Ekkor az utánkapcsolt sodróberendezés révén mindig hat sodratot kell egy azonos sodratirányú szakaszon belül utólag létrehozni. Valamivel nagyobb számú sodratot kellene utólag léterhozni akkor, ha az SZ-sodrás forgó sodrókengyel segítségével történik, mint ahogyan az 1 665 536 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírásból kitűnik. Ha az új SZ-sodró berendezés keretében elősodró szerkezetként sodrókengyeleket alkalmazunk, amelyek egy közbenső tároló körül forognak, akkor ajánlatos az utósodró szerkezetet a második sodrókengyel kimeneténél elhelyezni és előnyösen ebbe a sodrókengyelbe szorosan beépíteni. Előnyös úgy eljárni, hogy az utósodró szerkezet bontó-sodrófeje közvetlenül az utolsó sodráspont előtt legyen elhelyezve, és hogy a bontó-sodrófej elé kapcsolt kiegyenlítő szakasz a sodrott anyag utolsó irányváltozásánál, ehhez csatlakozva a sodrókengyelen belül legyen elhelyezve. Ebben az esetben az utósodró szerkezet bontó-sodrófejének forgó mozgása szinkron változtatható a sodrókengyel forgó mozgásával. Itt az egész sodró berendezés tárolási kapacitásánál figyelembe kell venni a bontó-sodrófej elé kapcsolt kiegyenlítő szakaszt. A találmány keretébe tartozó utósodró szerkezet különösen előnyösen használható akkor, ha ezt egy elősodró szerkezettel kombinációban alkalmazzuk, mint ahogyan az egyik ismert német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás ismerteti, és amelynél az önmagában nyújtott tároló több párhuzamosan elrendezett tároló-részszakaszra van osztva, amelyek egymással 180°-os terelőszerkezeteken keresztül vannak összeköttetésben. Ennél a már javasolt SZ-sodró berendezésre mindegyik tároló-részszakasz elején és végén egy-egy forgó sodrófej van elhelyezve. A találmány kereté n egy ilyen elősodró szerkezetbe az utósodró szerkezet úgy építhető be szorosan, hogy a bontó-sodrófej az utó so sodrófejben, azaz az utolsó tároló-részszakasz végere elhelyezett forgó sodrófejben legyen. Ebben az eset n az utolsó tároló-részszakasz egyidejűleg a bonto-s °" fej számára kiegyenlítő szakaszként hat. A találmány szerinti, elektromos kábelek és veze e sodrási elemeinek SZ-sodrásához használható ten ^ zést részleteiben a rajzokon vázolt példaképpeni t alakokkal kapcsolatban ismertetjük. a Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés re sodrási elemek SZ-sodrásának elvi folyamatát sze tető vázlat. , „er. A 2. ábra egy bontó-sodrófejjel ellátott utosodr ezet elvi vázlata. A 3. ábra egy álló tárolóval, forgó sodrokén©« 2
