178384. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos kábelek és vezetékek sodrási elemeinek Sz-sodrásához
5 178384 6 és beépített utósodró szerkezettel kiképzett SZ-sodró berendezés vázlatos metszete, részben nézete. A 4. ábra utánkapcsolt, illetve beépített utósodró szerkezettel ellátott, hajtogatott alakban kiképzett lineáris tárolóként kialakított SZ-sodró berendezés egy példaképpeni kiviteli alakjának elvi vázlata. Az 5. ábra utánkapcsolt, illetve beépített utósodró szerkezettel ellátott, hajtogatott alakban kiképzett lineáris tárolóként kialakított SZ-sodró berendezés egy további példaképpeni kiviteli alakjának elvi vázlata. Az 1. ábrán annak a folyamatnak elvi vázlata látható, amely révén az 1 sodrási elemek SZ-sodrás segítségével 5 kész sodrattá alakíthatók. Az ábra szerint a sodrási elemeket először a fő 2 elősodró szerkezettel 4 elősodrattá alakítjuk. A fő 2 elősodró szerkezet mögött 3 utósodró szerkezet van elhelyezve, amelynek egyetlen feladata, hogy a 4 elősodrat előírt geometriai alakjában, az S- és Z-szakaszokban, valamint a közben levő sodrat - irány változási helyeken levő hibákat kiküszöbölje. Az SZ-sodrásnak egy elősodrásra és egy utósodrásra való ilyen felosztásánál a 2 elősodró szerkezet álló és forgó sodrófejei közötti geometriai távolságok szempontjából kevésbé szigorúak a követelmények. A sodró berendezésen belül az álló irányváltozásoknál meghatározott átsodrási folyamatok is számításba vehetők. Az egyébként változtatni szokásos eljárási paraméterek, mint főként a sodró berendezés fordulatszáma és/vagy forgásiránya is lassabban változtatható, miáltal a hajtáskülönbség és sok gépalkatrész lökésszerű terhelése csökken. Csak a korrigálást végző 3 utósodró szerkezetben kell az ott csak egy példányban alkalmazott sodró, illetve átsodró szerszámot szorosan szomszédos pontok között gyorsan átvezérelni, minek következtében az egész gépi kiadás erősen csökken. A 2 elősodró szerkezet révén például a szükséges S- és Z-sodratok 99%-a mérsékelt pontossági követelményeket kielégítően előállítható. Az utánsodróként szolgáló 3 utósodró szerkezet a sodratirány változása helyének környezetében létrehozza a maradék százalék sodratot és gondoskodik a sodratok egyenletes elosztásáról. Az ismertetett sodrási elv főleg akkor valósítható meg könnyen, ha az összesodorni kívánt 1 sodrási elemek a sodrási folyamat közben plasztikus alakváltozást nem, vagy csak elhanyagolható mértékben szenvednek, mint ez főként hajlékony elektromos vezetékeknél föltételezhető. A 2. ábra a 3 utósodró szerkezet konstrukciós kialakítását szemlélteti. Ez lényegében váltakozó forgásirányú és állandó fordulatszámmal forgó 7 bontó-sodrófejből áll, amelynek egyik oldalán 6 bontó fej, másik oldalán pedig 8 sodrófej van. Az utósodró szerkezeten balról jobbra keresztülfutó sodrott anyagnak a 6 bontó fej előtt a kiegyenlítő szakasza van, amelyen a 7 bontósodrófej által hátrafelé kiváltott irányváltások el tudnak oszlani. Ennek az a kiegyenlítő szakasznak legalább olyan sok sodratemelkedést kell tudni fölvenni, mint amennyit a bontó-sodrófej járulékosan létrehoz. A 7 bontó-sodrófej forgásiránya mindig akkor változik, amikor a bontó-sodrófejen egy sodratirány változása helyének közepe fut keresztül. Fordulatszáma illeszkedik az elősodró szerkezetet elhagyó 4 elősodrat előírt sodratemelkedéséhez. Az egyes 1 sodrási elemeket a 7 bontó-sodrófejen való áthaladásuk után a 8 sodrófejben fogjuk össze a végleges 5 kész sodrattá, amely SZ-alakú, és ekkor kapják meg pontos, végleges s sodratemelkedésüket, amelyet a sodrat lehúzási sebessége és a bontó-sodrófej fordulatszáma határoz meg. A véglegesen sodrott 5 kész sodraiban a sodratirány változási helyek hosszait csak a 7 bontó-sodrófej irányváltási sebessége, valamint a 8 sodrófej és a legközelebbi 10 rögzített pont közötti távolság határozza meg, amelyet itt például egy kihúzó tárcsa képez. A hátsó, a kiegyenlítő, illetve tároló szakasz hossza azoknak a sodratoknak számától függ, amelyeket a korrigálást végző szerkezet révén utólag kell készíteni. Ez a hossz egy végleges 0,3 m-es SZ-sodratemelkedésnél legalább 1,5 m, egy végleges 0,1 m-es SZ-sodratcmelkcdésnél pedig legalább 0,5 m. Például tételezzük föl, hogy az 1. ábrán látható 2 elősodró szerkezet az s=0,l m-es sodratemelkedésnek 500 m hosszú S- és Z-szakaszait hozza létre. Ennek megfelelően ideális esetben mindegyik S-, illetve Z-szakaszban 5000 sodrat van. Egy egyszerű közös hajtómű következtében a sodratirány változásának környezetében a sodró szerkezet aránylag hosszú irányváltási idő következtében ± 50 sodrat mehet veszendőbe. Ezeket a sodratokat a 3 utósodró szerkezetben pótoljuk, amihez egy körülbelül 2 — 10 m hosszú, a kiegyenlítő, illetve tároló szakaszra van szükség. A pontos hosszt kísérleti úton határozzuk meg és ez függ attól a sodratemelkedéstől, amelyet az a kiegyenlítő, illetve tároló szakaszon belül megengedünk. Az a kiegyenlítő, illetve tároló szakasz és a 7 bontósodrófej azt is eredményezi, hogy a sodratcgycnlőtlcnségeket kiegyenlítjük, amely egyenlőtlenségek például az elősodró, illetve utósodró szerkezetekben a sodrást végző szerkezetrészek és mozgások hatására jönnek létre. Egy teljes elősodró és utósodró szerkezet egy példaképpeni kiviteli alakja a 3. ábrán látható. Itt az 1 sodrási elemek elősodrását 20 és 21 sodrókcngyelek segítségével végezzük, amelyek — ismert módon - egy nagy tárolási kapacitású, álló 19 közbenső tároló körül forognak (1 665 536 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás). Az utósodró szerkezet közvetlenül az SZ-sodrószerkezet utolsó 9 sodráspontja előtt van és 6 bontó fejből, 7 bontó-sodrófejből. valamint 8 sodrófejből áll, és ehhez tartozik az a kiegyenlítő szakasz is. Az a kiegyenlítő szakasz hossza megfelel a 21 sodrókcngycl belsejében levő utolsó 22 terelő görgő és a 6 bontó fej közötti távolságnak. A 4. ábrán vázolt példaképpeni kiviteli alak egy olyan SZ-sodró berendezés, amelynél a 2. ábrán vázolt utósodró szerkezet egy fő vagy elősodró szerkezettel van kombinálva, mint ezt az egyik német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás ismerteti, és amelynél a nyújtott tároló több, az a—d síkokban párhuzamosan elhelyezett tároló részszakaszra van osztva és az egyes tároló részszakaszok egymást követően vannak egymással összekapcsolva. Az így kialakított, mintegy hajtogatott lineáris tároló lényegében a 10 és 17 rögzített pontok között elhelyezett 11, 12, 15 és 16 sodrófejekből, valamint 14 terelőszerkezetekből és egyenes 13 vezetékekből áll. A sodrófejek a függőleges A és B síkokban vannak elhelyezve. Az utósodró szerkezet — amely ismét 6 bontó fejből, 7 bontó-sodrófejből és 8 sodrófejből, valamint 9 sodráspontból áll — a kihúzó tárcsaként kialakított utolsó 17 rögzített pont mögött a távolságra van. Közvetlenül e mögött 18 extruder van elhelyezve, amelynek 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
