178351. lajstromszámú szabadalom • Nyomás alatt kapcsolható összekötő kapcsoló
3 178351 4 előzőleg nyomással terhelt kapcsolófélben kialakított ütközőhöz van nyomva. E rugó révén elérhető ugyan, hogy a hidraulikus közeg kis mértékű nyomásingadozásainál és aránylag lassú visszaáramlásánál a fogyasztó oldali (nyomással terhelt) szelepnél ütés nem jön létre, ha azonban nagyobb nyomásváltozások, nyomásingadozások lépnek föl, akkor a fogyasztó oldali szelepnél ütések következnek be és ennek következtében a hidraulikus rendszer működésképtelenné válik. Ennek a technikai problémának megoldására, illetve kiküszöbölésére egy további megoldást ismertet a 2 642 724 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás. E szabadalmi leírás egy hasonló típusú összekötő kapcsoló alkalmazását javasolja. E megoldásnál az adó, beáramoltató oldali szelepnek zárási irányban nyomással terhelhető felületei nagyobbak, mint az ellentétes irányú felületei. Ezáltal azt kívánták elérni, hogy az adó, beáramoltató oldali szelep záró mozgásával szemben egy ellennyomás alakuljon ki, amely a hidraulikus közeg áramlási keresztmetszetének csökkenése ellen hat. A gyakorlatban azonban ez a rendszabály sem vezetett eredményre azért, mert ez a rendszabály összekötő kapcsolóknál csak korlátozottan alkalmazható. Ennek az az oka, hogy az összekötő kapcsolók külső méretei lényegében szabványokban vannak meghatározva, és így a hatásos felületek növelésére csak szűk határok között van lehetőség. A találmány feladata az ismertetett típusú összekötő kapcsoló olyan kialakítása, amelynél a szelep szándékolatlan ütése a szállított hidraulikus folyadék áramlási irányának ütésszerü változásai, valamint a hidraulikus rendszerben létrejövő erős és gyors nyomásingadozások esetén is biztosan kiküszöbölhető anélkül, hogy az összekötő kapcsolót utóbb illesztenénk, illetve állítanánk. A találmány a kitűzött feladatot olyan nyomás alatt kapcsolható összekötő kapcsoló létrehozása révén oldj;; meg, amelynek jellemzője, hogy az áramlási keresztmetszet a szelep átömlési keresztmetszetéből a nyomással nem terhelt kapcsolófél szclepvezetéke körüli keresztmetszetbe való átmenetnél ugrásszerűen nő. Az összekötő kapcsoló ilyen kialakításánál és a hidraulikus folyadék normál áramlási iránya esetén — azaz amikor a folyadék az előzőleg nyomás alatt nem álló kapcsolóféltől az előzőleg nyomás alatt álló kapcsolófél felé áramlik — a szelepek nyitva vannak tartva, ami egyrészt annak köszönhető, hogy az előzőleg nyomással nem terhelt kapcsolófélben levő szelep rugója erősebb, másrészt annak, hogy a hidraulikus erők az előzőleg nyomással terhelt kapcsolófélben levő szelepet az itt levő ütközőhöz nyomva tartják. A szelepeknek ez a nyitvatartása azonban létrejön az áramlási irány megfordulása esetén is, mivel az áramlási törvények szerint a nyomással nem terhelt kapcsolóiéi szelepvezetéke körüli ugrásszerű keresztmctszctnövckcdés következtében az ehhez viszonyítva szűk szelep átömlési keresztmetszet után olyan nagy nyomás alakul ki. amely az előzőleg nyomással nem terheit kapcsolófélben levő szelepet terhelő erős rugóval együtt biztosan megakadályozza az előzőleg nyomással terhelt kapcsolófélben levő szelep ütését. Mivel a két kapcsolófél összekötő karmantyúként és összekötő dugóként van kialakítva és az összekötő dugó méretei — mivel ezt az összekötő karmantyúba be kell tudni helyezni — kisebbek az összekötő karmantyú megfelelő méreteinél, a találmány szerinti összekötő kapcsoló egy előnyös kiviteli alakját kapjuk. A találmány révén azt érjük el, hogy a nyomáslökések, illetve nyomásingadozások mindig csak az előzőleg nyomással nem terhelt szelep zárási irányában hatnak, és így mindkét szelep, tehát mind az előzőleg nyomással nem terhelt, mind az előzőleg nyomással terhelt kapcsolófélben levő szelep nyitott helyzetében marad. E rendszabály ellenére az összekötő kapcsoló feladatát szabatosan végzi, mivel a szelepek záró, illetve nyitó szerkezete egyébként teljesen változatlan, illetve azonos marad. A találmány szerinti összekötő kapcsolót részleteiben a rajzokon vázolt példaképpeni kiviteli alakokkal kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti összekötő kapcsoló egy példaképpeni kiviteli alakjának fél hosszmetszete, amely az összekötő kapcsolót az összekapcsolási folyamat előtt mutatja. A 2. ábra az 1. ábrához hasonló metszet, amely az összekötő kapcsolót összekapcsolt állapotban szemlélteti. A 3. ábra hosszirányú fél metszet, amelyen olyan szelepkivitel látható, amelynél a szelep vezeték re egy gyűrű alakú dugattyú van erősítve. Egy nyomással nem terhelt összekötő karmantyú 1 házában, valamint egy nyomással terhelt összekötő dugó 2 házában 14, illetve 15 szelepvezeték van, amelyekben tengelyirányban eltolható 5, illetve 6 szelep van elhelyezve. Az 5, 6 szelepeket 3, 4 rugók a hozzájuk tartozó szelepülésre nyomják. A nyomással nem terhelt kapcsolófélben, az összekötő karmantyúban levő 5 szelep 3 rugója erősebbre van kiképezve a szemben levő kapcsolófélben elhelyezett 4 rugónál. A kapcsolófelek hidraulikus nyomás nélküli állapotban való összekapcsolásakor a 7, 8 szelepfejek egymáshoz ütköznek és a kapcsolási folyamat során Sj szelepemelkedésnek megfelelő mértékben eltolódnak. Ennek eredményeként a 2. ábrán látható nyitott állapot áll elő, amelynél az összekötő dugó 6 szelepét az összekötő karmantyú 5 szelepének erős 3 rugója egy, a 15 szelepvezeték révén képzett 9 ütközőhöz nyomja. Ha azonban az összekötő dugó hidraulikus nyomás alatt van, a 6 szelep nem hagyja magát tengelyirányban eltolni, aminek következtében az 5 szelep Si+S2 úthosszon van az összekötő karmantyúba betolva. Az 5 szelep erős 3 rugója csak nyomáskiegyenlítéskor tud hatni és a 6 szelepet is a 2. ábrán látható nyitott helyzetbe, a 15 szelepvezeték 9 ütközőjéhez tudja nyomni. Konstrukciós szempontból az összekötő kapcsoló úgy van kialakítva, hogy az összekötő karmantyú 14 szelepvezetéke körüli 18 térben a szabad átáramlási keresztmetszet nagyobb, mint az összekötő dugó 15 szelepvezetéke körüli 17 tér átáramlási keresztmetszete, és az utóbbi ismét nagyobb, mint a szelep 13 átömlési keresztmetszete, amely esetben az áramlási keresztmetszet a szelep 13 átömlési keresztmetszetéből a nyomással nem terhelt kapcsolófél szelepvezetéke körüli keresztmetszetbe való átmenetnél ugrásszerűen nő. Az 5, 6 szelepek a 10, 11 szelepülésekkel együtt úgy vannak kialakítva, hogy a szelep 13 átömlési keresztmetszete az egész 19 útszakaszon az 5, 6 szelepek növekvő átmérője ellenére ugyanaz marad. Az 5 szelep 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
