178345. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szál képzésére nyujtással gázáramok segítségével
11 178345 12 1JD zérus, míg az 1JD negatív értékei a 10. ábrán ábrázolt esetnek felelnek meg, ahol ez a tengely a 19 terelőrúd felső részét metszi. III. táblázat Főgázáram Jel Előnyös érték (mm) Értéktartomány Iß 10 5—20 IV. táblázat A különböző elemek egymáshoz viszonyított helyzete más szervetlen termoplasztikus anyagok esetében a szálképzőfej vagy a betáplálóforrás hőmérséklete az anyag jellegétől függően változik, és a hőmérséklet általában 1400 és 1800 °C között lehet. A szokásos 5 üvegösszetétel esetében a szálképzőfej hőmérséklete köze! 1480 °C. Az egységnyi hozam 20—150 kg/nyílás lehet 24 óránként; tipikus érték 50—80 kg/nyílás/24 óra. Néhány, a főgázáramra és hordozósugárra vonat- 10 kozó értéknek is jelentősége van, amint azt az alábbi táblázatokban megadjuk, ahol a betűk az alábbiakat jelentik: p — nyomás 15 T—hőmérséklet V — sebesség p — sűrűség Jel Előnyös érték Értéktartomány (mm) 20 ZJF 8 3—15 ZjB 17 12—30 XBJ-5-12—+ 13 XJF 5 3—8 25 Ami az X BJ jelet illeti, a negatív értékek a 10. ábrán ábrázolt helyzetnek felelnek meg, amelynél a főgázáramot kibocsátó cső a főgázáram haladási irányában nézve a szekunder sugarakat kibocsátó nyílás fölött 30 helyezkedik cl. Az I —10b. ábrákon ábrázolt kivitelnél, amint már említettük, feltételeztük, hogy a szekunder sugarak vagy hordozósugarak eléggé közel vannak egymáshoz ahhoz, hogy szétterüljenek és egymáshoz ütközzenek, 35 hogy ily módon mindegyik hordozósugárban örvénypárokat hozzanak létre. Annyi szálképző központot létesíthetünk, amennyit csak akarunk, és mindegyik tartalmaz egy nyújtható anyagot betápláló fúvókát és egy hozzá tartozó sugarat, de annak érdekében, hogy 40 mindegyik sugár minden oldalról egy másikkal ütközzék, a sugarak száma mindenkor kettővel több, mint a fúvókák száma, és ezt a két járulékos sugarat az egyes sorok szélein kell elhelyezni. A „nyújtható anyagot betápláló nyílás” fogalmat 45 nagyon általánosan értelmezzük, és ez jelenthet egyetlen különálló nyílást vagy egy rést, amely egy sorozat sugárhoz van társítva, vagy egy sorozat nyílást, illetve betáplálófejet. Ha ezeket egyetlen, a főgázáramra keresztirányú nyílással helyettesítjük, akkor a nyílásból 50 jövő anyagot a sugarak hatása bontja kúpokra és szálakra. Ebben az esetben is, ugyanazon okokból, mint már említettük, a sugársor két szélénél két kiegészítő sugarat alkalmazunk. A szálképző központok száma elérheti a 150 dara- 55 bot. de általában az üvegszálképző berendezéseknél vagy hasonló termoplasztikus anyagot feldolgozó berendezéseknél a szálképzőfej 70 darab fúvókát és 72 darab sugarat tartalmaz. Meg kell jegyeznünk, hogy a találmány szerinti 60 rendszer üzemeltetési feltételei különböző tényezőktől függően, például a képzendő anyag jellemzőitől függően, változnak. Mint már említettük, a találmányt a nyújtható anyagok széles skálájánál alkalmazhatjuk. Üveg vagy 65 V. táblázat Hordozósugár Jel Előnyös érték Értéktartomány Pj (bar) 2,5 1-4 Tj (°C) 20 10-1500 V, (m/sec) 300 200— 900 PjVj2 (bar) 2,1 >n t 00 © VI. táblázat Főgázáram Jel Előnyös érték Értéktartomány PB (mbar) 95 30-250 Tb (°C) 1450 1350-1800 VB (m/s) 320 200- 550 pBVB2 (bar) 0,2 0,06-0,5 A 11—12b ábrákon ábrázolt kivitel hasonló a 6. ábrán ábrázolthoz, de a 11. ábrán elhagytuk a 15 főgázáramot és megrövidítettük a hordozósugarak áramát. A leglényegesebb különbség az első kivitelhez képest a terelő szintjén mutatkozik. Ennél a megoldásnál a 43 terelő egy hengeres rúd, amely előnyösen kör alakú, és amelynek kerületén 44 peremek vannak elhelyezve, és ezek a rúd hossza mentén egy sorozat csatornát képeznek a sugarak felső és alsó része számára. A rúdnak mindegyik 43a, 43 ß és 43y darabja a hozzá tartozó peremekkel a megfelelő Jt, J2, J3 sugarak számára egy csatornát képez. Amint az ábrákból látható, mindegyik egymást követő darab szimmetriasíkját előnyösen a nyújtható anyagszálból és a hordozósugarat kibocsátó nyílás tengelyéből alkotott sík képezi. A folyamat hasonló, mint ahogyan azt az előző kivitel kapcsán leírtuk, de az örvények azáltal képződnek, hogy a sugarak szétterülésük folyamán a 44 peremek oldalfalainak, nem pedig azáltal, hogy egymásnak ütköznek. Ezek a peremek tehát hozzájárulnak az örvények csúcsának stabilizálásához, ami igen fontos tényező az előzőekben már részletesen leírt okok miatt, és különösen azért, hogy a nyújtható anyagot igen pontosan lehessen az egyes kölcsönhatási szakaszokba
