178345. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szál képzésére nyujtással gázáramok segítségével
13 178345 14 bevezetni, annak ellenére, hogy a szálképző rendszer egyes elemei között meglehetősen nagy távolság van. Annak következtében, hogy a hordozósugárhoz társított örvénypárok kialakulása nem a szomszédos sugarak egymásnak ütközésén alapul, a szálképző központok és így a hordozósugarak közötti oldalirányú távolság nagyobb lehet, mint az előző kivitelnél. Ez a jellemző előnyös lehet olyan anyagok szálképzésénél, ahol a nyújtható anyagot betápláló nyílások között célszerű nagyobb távolságot tartani. A 12., 12a és 12b ábrákkal kapcsolatban, amelyek a 11. ábrán ábrázolt szálképző rendszer fő elemeinek méreteit és egymáshoz viszonyított helyzetüknek jellemző adatait tartalmazzák, legelőször megállapíthatjuk, hogy a legtöbb érték azonos az első kivitellel kapcsolatban megadott I—IV. táblázatban szereplő értékekkel. A 43 rúd D, átmérője az első példa II. táblázatban szereplő 19 rúdjának átmérőjével azonos lehet, míg a 44 peremek méreteit a VII. táblázatban adjuk meg. VII. táblázat Peremek Jel Előnyös érték (mm) Értéktartomány De 10 10-16 1d 2 0,5-A sugarakat kibocsátó 32 nyílások közötti Y; távolság ennél a második kivitelnél előnyösen egy kissé nagyobb, annak következtében, hogy a terelőrúdon 44 peremek vannak elhelyezve, és azoknak vastagságuk van. Azonkívül, ha a peremek a terelőrúdon célszerűen vannak elhelyezve, akkor a sugarak közötti távolságnak nincsen felső határa, mivel az örvények azáltal jönnek létre, hogy az egyes sugarak szétterülésük során a peremek oldalfalainak ütköznek, nem pedig azáltal, hogy a szomszédos sugarak egymásnak ütköznek. Előnyös azonban, ha a sugarak közötti távolság megfelel a peremek közötti távolságnak, azaz ha két szomszédos sugarat egyetlen, vékony perem választ el egymástól. A távolság bármilyen 5 mm feletti érték lehet. A többi méret, amely a 12—12b ábrákon látható, azonos a 10—10b ábrákon látható és az 1—IV. táblázatokban megadott méretekkel. A második kiviteli alak nemcsak azért előnyös, mert a szomszédos szálképző központok között jelentős távolságot lehet tartani, hanem azért is, mert a peremek jelenléte az egyes örvények csúcsának még jobb stabilizálását teszi lehetővé. Valójában ezt a csúcsot nemcsak a rúd kerületén egyetlen helyzetben, azaz egy alkotó szintjén stabilizáltuk, mint az első esetben, hanem ennek az alkotónak a teljes hossza mentén, azaz a perem oldalfala mentén meghatározott helyzetben van. A két ábrázolt kivitelnél megfigyelhettük a szekunder sugarat kibocsátó 32 nyílás helyzetét a 19 és 43 terelőrúdhoz képest, amelyet az 1JD távolsággal jelöltünk, és amely olyan, hogy a sugár két részre oszlik, és ezek a rúd két szemben fekvő felülete mentén áramlanak. Azonkívül a rúd a sugarakat kibocsátó nyílás tengelyéhez képest el van tolva, hogy annak kezdeti pályáját eltérítse. Azonban a terelőrudat úgy is elhelyezhetjük, hogy a hordozósugár áramát csak helyileg térítse cl, és így egy közel azonos értékű alsó és felső áramot hozzon létre, amelyek a rúdtól lejjebb ismét összekeverednek anélkül, hogy a sugár eredő pályája megváltozna. Ebben az esetben is létrejönnek örvénypárok és lamináris áramlási szakasz, azonban a sugárban végbemenő nyújtás hatékonysága kissé csökken. Elméletileg lehetőség van arra is, hogy az egyes sugarakat úgy helyezzük el, hogy a teljes áram a rúd egyik oldalán haladjon el, azonban ez nem adna előnyös kiviteli alakot, mert célunk az, hogy maximális stabilitást adjunk annak a szögnek, amelynek a mentén az áramlás elhagyja a rúd felületét. Ha a teljes áram a rúd egyik oldalán haladna el, a pont ahol az áramlás elhagyná a rudat, következésképpen a sugár eltérítésének szöge nem lenne stabil, hanem fluktuálna, különösen a parazita légáramok hatására. Ez a nyújtás folyamán szabálytalanságokat hozna létre, és még a kölcsönhatási szakaszban lezajló nyújtásra is visszahatna. Előnyösen az lJn értéket úgy választjuk meg. hogy mindegyik sugár a rúd kétoldalún áramoljon, de a sugár jelentősebb része a rúd felett haladjon cl, annak a felületnek a mentén, amely a nyújtható anyagszálnak van kitéve. Az áramlások ilyen nem egyenlő elosztása a 40a, 40b örvénypárok létrehozását teszi lehetővé, a nyújtható anyag betáplálása közelében, amely örvénypárok fontosabbak és hatékonyabbak, mint a rúd szemben levő oldalát körülvevő áramban keletkező 41a és 41b örvénypárok. Ez az elosztás előnyös akkor, ha — mint a találmány előnyös kivitelénél — a szálképzés során a 40a és 40b örvénypárok uralkodó hatását kívánjuk előtérbe helyezni. A 13—18. ábrákon bemutatott berendezésnél a szabályozást könnyebben lehet elvégezni, mint az 1—12. ábrákon bemutatott megoldásoknál, de ezen túlmenően más szabályozószerkezetek is alkalmazhatók, amint azt a későbbiekben még ismertetni fogjuk. Elsősorban 13., I3a. és 14. ábrákra hivatkozunk, ahol olyan szálakat fogadó perforált 20 szállítószalagot ábrázoltunk, mint az 1. ábrán, amelyhez 21 szívókamrák vannak társítva, és ezekhez 22 szívóvezetékek csatlakoznak. hogy elősegítsék a szálak lehelyezését és elosztását a szállítószalagon. Az 50 állvány hordozza az 52 szálképzőfejeket tápláló kemence 51 elosztóterét, amint a 14. ábrán látható, ahol is négy A, B. C, D szálképző állomásból álló egységet ábrázoltunk. Ezek közül egy, nagyobb léptékben, a 13. ábrán látható. Mindegyik szálképző állomás különböző szerkezeteket tartalmaz, amelyekkel több szálképző központot lehet kialakítani. így mindegyik állomáson van egy 52 szálképzőfej, amely az ábra síkjára merőleges, és amely több betápláló fejjel van ellátva, hogy az olvadt anyugszálakat vagy buborékokat kibocsássa. Mindegyik szálképző állomásnak van azonkívül egy generátora, amely a 15 főgázáramot hozza létre és amely 55 csővezetékhez csatlakozik, úgy, mint az első kivitelnél, valamint egy sorozat szekunder sugarat kibocsátó 56 fúvókája, amelyet részben metszetben a 13a. ábrán ábrázoltunk. Az 56 fúvókák mindegyike egy sorozat szekunder sugarat kibocsátó 32 nyílással lehet ellátva. A 13a. ábrán azonkívül egy 57 terelő is látható, amely 57a csavarok segítségével van a fúvókához rögzítve. Az ábrán látható ennek az 57 terelőnek a J sugárra kifejtett hatása is. Az egyes szálképző központokban ki-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
