178344. lajstromszámú szabadalom • ljárás és berendezés szálak képzésére nyújtható anyagból
7 178344 8 lehet vezetni. Ezért rendkívül fontos, hogy a sugarak tengelyei gyakorlatilag azonos síkba essenek, és abban a síkban előnyösen hegyesszögben találkozzanak. Az előzőekben az 1., 2. és 3. ábrákkal kapcsolatban leírt rendszerben az energia lokalizálására vonatkozó jellemzőket különböző módon lehet alkalmazni. A találmány értelmében elsősorban is a kölcsönhatási szakaszban a gázáramok éghető és égést okozó összetevőket tartalmazzanak olyan keverékben, hogy az éghető legyen. Előnyösen az éghető és az égést okozó összetevők megközelítőleg sztoehiometrikus arányban vannak a nyújtható anyag közvetlen szomszédságában. Ezeknek az összetevőknek a bevezetését a kölcsönhatási szakaszba a következőkben részletesen megmagyarázzuk, miután a rajzokon ábrázolt berendezés kiviteli alakjait részletesen megmagyaráztuk. A 4., 5. és 6. ábrákon ábrázolt berendezéssel kapcsolatban hivatkozunk a 76.37884 sz. francia szabadalomra, amelyben ezt részletesen ismertettük. Ennél a berendezésnél egy sorozat szekunder gázsugarát vagy hordozó gázsugarat létesítünk, amelyekhez egy terelő van társítva. A sugarakat így eltérítjük és a főgázáram felé irányítjuk, amelybe behatolnak, és az üvegszálakat a sugarakba vezetjük be, és ezek viszik magukkal a főgázárammal létrehozott kölcsönhatási szakaszba. Elsősorban a 4. ábrára hivatkozunk, ahol a szálképző központ fő elemeit ábrázoltuk vázlatosan. A bal oldalon látható egy égőnek vagy 25 generátornak egy része, amelyhez 26 csővezeték csatlakozik, és ez bocsátja ki a 27 főgázáramot. A 28 sugárforrás egy sorozat 29 kibocsátónyílást tartalmaz, amelyeken keresztül az a, b, c, d betűkkel jelölt sugarakat bocsátjuk ki. A sugárkibocsátó 28 sugárforrást egy nyomás alatti folyadékkal lehet táplálni a 31 vezeték segítségével, amely a 30 tápvezetékre van csatlakoztatva. A 28 sugárforrásra egy lemez vagy 40 terelő van szerelve, amely a sugarak sorozatát letakarja, és amelynek 41 széle olyan helyzetben van, hogy a sugarak ennek a 40 terelőnek ütköznek. A 32 szálképzőfej, amely előtérhez vagy egy megfelelő üvegbetápláió eszközhöz van kapcsolva, amit 33-mal jelöltünk, 34 betáplálófúvófcákkal van ellátva, és minden egyes sugár felé egy üvegszál van irányítva, hogy ez lefelé magával vigye a 27 főgázáramban létesített kölcsönhatási szakaszba. Amint a továbbiakban részletesen ismertetni fogjuk, a szálképzés részben a sugárban megy végbe, majd a főgázáramban, és ez utóbbi a szálakat jobbfelé viszi, amint a 4. ábrán ábrázoltuk, hogy egy szálpaplan képződjék, amely egy perforált szállítószalagra vagy szállítóberendezésre kerül lehelyezésre. A 26 csővezetéknek, amely a főgázáramot bocsátja ki, széles kibocsátónyílása van. Előnyösen a 32 szálképzőfej is nagyméretű a 4. ábra síkjára merőleges irányban, és ez lehetővé teszi, hogy a 34 fúvókasort üveggel táplálja. A 29 kibocsátónyíláson át kibocsátott sugaraiét az ezekkel a sugarakkal együttműködő terelő eltéríti, hogy egymással szemben forgó örvénypárokat hozzon létre, amelyeket a primer nyújtáshoz használunk fel, és amelyek a részben nyújtott szálat a főgázáram és à sugarak által képezett kölcsönhatási szakaszba viszik. Annak érdekében, hogy ezeket az egymással szemben forgó örvénypárokat létre lehessen hozni, a 40 terelő egy csoport sugarat kibocsátó nyílással van társítva. Amint különösen az 5. ábrán jól látható, a terelőnek előnyösen lehajlított lemez alakja van, amelynek egy része beborítja a sugarakat kibocsátó fúvókát, amelyre rá van rögzítve, másik részének pedig szabad 41 széle van, amely a sugarak pályáján van elhelyezve, előnyösen egy olyan vonal mentén, amely a sugarakat kibocsátó nyílások tengelyeit tartalmazza. A 40 terelőnek, illetve a terelő 41 szélének ilyen módon való elhelyezése minden egyes sugár ütközését hozza létre, ami a sugarak szétterülését okozza. így — amint az 5. ábrán ábrázoltuk — az a, b, c és d kibocsátónyílásokon át kibocsátott négy sugár, amint a terelő 41 széléhez közeledik, oldalirányban szétterül. Természetesen a 29 kibocsátónyílásoknak elég közel kell lenni egymáshoz ahhoz, hogy a terelőt úgy lehessen elhelyezni, hogy a sugarak oldalirányú szétterülésekor a szomszédos sugarak egymásnak ütközzenek a 40 terelő 41 szélének tartományában. Előnyösen — amirtt az 5. ábrából látható — a szomszédos sugarak kölcsönös ütközése a 40 terelő szabad 41 széle közelében történik. Ebből következik, hogy — amint az 5. ábrán ábrázoltuk —■ mindegyik a, b, c nyíláson át kibocsátott sugárnál egymással szembeforgó örvénypárok kelétkeznek. Annak érdekében, hogy mindegyik sugárban az örvények kialakulását analizálni tudjuk, különösen a 42b és 43b örvényekre hivatkozunk, amelyek a b nyílásból jövő sugárhoz társulnak. Ezeknek az örvényeknek a csúcsa észrevehetően a 40 terelő széle közelében van a sugár két ellentétes oldalán, annak a szakasznak a közelében, amelyben a sugár szétterülése folyamán a szomszédos a és c nyílásokból származó sugaraknak ütközik, amelyek ugyancsak szétterülnek. A 42b és 43b örvények ellentétes értelemben forognak és előrehaladásuk folyamán fokozatosan növekednek mindaddig, amíg a 40 terelő 41 szélétől áramlásirányban lejjebb bizonyos távolságban egymással nem találkoznak. A 42b és 43b örvényeknek egy lefelé mutató komponensük is van. Annak következtében, hogy a 42b és 43b örvények Csúcsai között bizonyos távolság van, és annak következtében, hogy előrehaladásuk során fokozatosan növekednek, egy megközelítőleg háromszög alakú 44b szakasz képződik az örvények és a terelőlemez széle között. Ennek a háromszög alakú szakasznak a nyomása viszonylag kicsi, és az indukált levegő erősen hat ra, de az áramlás benne kvázilaminárís marad. Ebbe a szakaszba vezetjük be az olvadt üvegszálat vagy más nyújtható anyagból levő szálat, és annak következtében, hogy ebben a háromszög alakú szakaszban az áramlás lamináris, az üvegszál nem törik meg, hanem a két örvény közötti szakaszba kerül. A 42b és 43b sugarakhoz tartozó örvényekben az áramok forgásiránya ellentétes, a 42b örvény az óramutató járásával egyező értelemben forog az 5. ábrán ábrázolt megoldásnál, míg a 43b örvény ellentét» értelemben forog. így ebben a két örvényben az áranw egymás felé közelednek a felső részen és ezután left áramlanak a központi vagy lamináris 44b szakasz ft *• A 45« és 46a örvénypárok esetében, amelyekaZ a nyílásból jövő sugárhoz vannak társítva, a forgásivá nyokat nyilakkal jelöltük. Természetesén az a nyilasi*01 jövő sugár áramlásához a 44a lamináris àrauü 1 szakasz áramlásirányban alsó végénél levő rne^ff ábrázoltuk, azaz annak a szakasznak a szomszéd» S 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 éo 65 4
