178344. lajstromszámú szabadalom • ljárás és berendezés szálak képzésére nyújtható anyagból
9 178344 10 gában levő metszetet, amelyben a két örvény, megnövekedése után, kezd egybeolvadni, amely jelenség fokozatosan jön létre, ahogyan a sugár lefelé halad. Világosan látható, hogy az a nyílásból jövő sugár áramlása nemcsak a 45a és 46a örvénypárt tartalmazza, hanem egy másik 47a és 48a örvénypárt is, amelyek egymáshoz képest ugyancsak ellentétes értelemben forognak — amint az 5. ábrán ábrázoltuk —, de ebben az esetben a 48a örvény forog az óramutató járásával egyező értelemben, és a 47a örvény a másik irányban. Ilyen kettős örvénypárok képződnek természetesen minden egyes sugárban. Ami az 5. ábrát illeti, megjegyezzük még, hogy — bár az áramlás előrehalad attól a síktól kezdve, amelyben az a nyíláshoz tartozó örvényeket ábrázoltuk — a négy örvény igyekszik összeolvadni és egy kevésbé jellegzetes áramlást létrehozni, amint azt a c nyílásból jövő sugár áramán át vett 49c metszet ábrázolja. Az örvénylő áramlások intenzitása csökken, és az összes áram, beleértve a sugár központi lamináris szakaszát is, a 49c-vel jelzett metszetben összekeveredik, majd a sugár lefelé halad a 27 főgázáram felé. Az 5. ábrán a sugár különböző szakaszait vázlatosan ábrázoltuk a jobb áttekinthetőség kedvéért. Például a kiindulásától kissé lejjebb eső szakaszban az örvénypárokat, amelyek az egyes sugarakban keletkeznek, kissé távolabb ábrázoltuk a szomszédos sugárban keletkező örvénypároktól, míg a valóságban ezek a különböző örvények gyakorlatilag összefüggőek. A sugár áramlási alakja következtében a lamináris áramban és az örvénypárokban, és különösen az egyes csoportok felső örvénypáraiban, a nyújtható S anyagszálnak a b nyílásból származó sugárba történő bevezetése azt eredményezi, hogy a szálat ez a sugár a központi lamináris áramlási szakaszba viszi magával. Ez a szálat a két örvény közötti nagy sebességű szakaszba vezeti, és következésképpen a szál nyújtást szenved, amint azt az 5. ábrán ábrázoltuk. Ez a nyújtás észrevehetően a P síknak megfelelő szakaszban történik. Az örvények hatása a szálra ütőhatásként adódik át a P síknak megfelelő szakaszban úgy, hogy a szálképzés folyamán a szálak nem haladnak tovább a szomszédos sugarak felé. Ezután a sugár a 27 főgázáram felső határáig halad, magával vive a szálat, és a sugár térfogategységre eső kinetikai energiájának elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy be tudjon hatolni a főgázáramba. Ekkor a nyújtás második lépcsője kezdődik, amely a 2 223 318 sz. francia szabadalmi leírásban részletesen megmagyarázott elvek szerint megy végbe. Természetesen abban a tartományban, ahol a hordozósugár a főgázáramba behatol, az egyes sugarak áramlási sebessége még elég nagy ahhoz, hogy mindegyik sugár esetében, annak tengelye közelében, a főgázárammal külön-külön kölcsönhatási szakaszok jöjjenek létre. így az 5. ábrán az egymással szembeforgó TT örvénypár jön létre a kölcsönhatási szakaszban, ami olyan áramokat hoz létre, hogy azok a szálat, annak képzése folyamán, járulékos nyújtásnak vetik alá. Ezt a szálat ezután a sugár és a főgázáram kombinált árama egy megfelelő fogadóeszköz, például az 1. ábra 20 szállítószalagja felé vezeti. Az 5. ábrán a levegő indukcióját nyilakkal ábrázoltuk, amelyek a sugár áramlásának irányába mutatnak, és látható, hogy az indukált levegő a terelőlemez szélével szomszédos lamináris szakaszban indukálódik olyan mértékben, ahogyan az áramlás lefelé halad. A működési feltételeket, amelyeket az előzőekben leírt találmány szerinti berendezéssel foganatosított eljárásnál alkalmazni lehet, a leírás során pontosan meg fogjuk adni, és behatároljuk azokat a tartományokat is, amelyekben ezeket a feltételeket változtatni lehet. Mint ahogyan a berendezés első, előbb ismertetett kiviteli alakjánál, az éghető és égést okozó összetevőket a 4., 5. és 6. ábrán ábrázolt rendszerekbe különböző módokon lehet bevezetni, amint azt a következőkben ismertetni fogjuk. Elsősorban a 7. ábrán ábrázolt berendezésre hivatkozunk, amelyen a 4. ábrával azonos szerkezeti elemeket azonos hivatkozási számokkal jelöltük. A 7. ábrán egy kiegészítő szerkezeti elem jelenik meg. amellyel az éghető vagy égést okozó összetevőket a kölcsönhatási szakaszba lehet bevezetni. Az éghető és/vagy égést okozó tennék bevezetésére a 35 betáplálóvezeték szolgál, és ez egy sorozat 36 fúvókához kapcsolódik, amelyek egymástól távolságban vannak elhelyezve és a főgázáram felé vannak irányítva oly módon, hogy a közeget a Z kölcsönhatási szakasszal szomszédos tartományba vezessék áramlásirányban, közvetlenül a Z szakasz előtt. A 8. ábrán az 50 generátorból kibocsátott főgázáramot az 51 csővezeték vezeti egy olyan szakaszba, amelyet felülről az 52 lemez és alulról az 53 lemez határol. Ez lefelé van görbítve, hogy a főgázáram középső síkjától félreálljon. Erre az alsó lemezre szükség esetén 53a hűtőcsöveket lehet szerelni. Az 55 szálképzőfej az üveg betáplálása céljából egy sorozat 56 nyílással van ellátva, amelyek a főgázáram haladási irányára keresztirányban, a főgázáram szélessége mentén egymástól távolságban vannak elhelyezve oly módon, hogy a nyújtható anyagból levő szálat a fögázáramba vezessék. Áramlásirányban közvetlenül az üvegbetápláló nyílások előtt a felső 52 lemezen egy sorozat sugarat kibocsátó 29 nyílás van, amelyek mindegyike megfelelő üvegbetápláló nyílással van társítva, és azzal egy vonalba esik. A 29 nyílásokat az 54a és 54b vezetékek révén az 54 gyűjtő táplálja nyomás alatti közeggel. Az 52 lemez egy másik 57 gyűjtőt is tartalmaz, amely egy sorozat egymást követő 57a nyílással van kapcsolatban, amelyek a fögázáramra keresztirányban vannak elhelyezve, és mindegyikük egy üvegbetápláló 56 nyílással, valamint egy sugarat kibocsátó 29 nyílással van társítva, és azzal egy vonalba esik. Az 57 gyűjtőt az 59 vezetéken át tápláljuk éghető gázzal. Az 59 vezeték 60 fögázforráshoz van kapcsolva. A fögázáram kerületi szakasza mentén elhelyezett 58 terelő határolja felülről a főgázáramot, és 58a hűtőcsővel van ellátva. Ennek a berendezésnek bizonyos szerkezeti elemei a 2 223 318 sz. francia szabadalmi leírás 11. ábráján bemutatott szerkezeti elemekhez hasonlóak. A 8. ábrán ábrázolt kivitelnél az éghető anyagot az 57a nyílásokon át, míg a hordozósugarakhoz felhasznált levegőt a 29 nyílásokon át vezetjük be, ami lehetővé teszi, hogy az éghető anyag és az égést okozó anyag a kölcsönhatási szakaszban összekeveredjék. Ezen túlmenően áramlásirányban a kölcsönhatási szakasz előtt a főgázáramba járulékos levegőt lehet bevezetni egy 61 felső és 62 alsó csővezeték segítsé5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
