178333. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 11-dezoxi-prosztaglandin F2 származékainak előállítására

3 178333 4 a fenti redukálószerrel kezeljük, a kapott (IV) általá­nos képletű vegyületet — ahol Rj, R], R2, X, alk jelen­tése a fenti — bázissal, majd egy savas reagenssel kezel­jük, és kívánt esetben az így kapott (I') általános képletű vegyületet — ahol R,, R2, X és a hullámos vonal jelen­tése a fenti — ismert észterképzési vagy sóképzési mű­veletekkel R helyén 1—4 szénatomos alkil-csoportot vagy egy ekvivalensnyi alkálifém-, alkáliföldfém- vagy szerves aminbázis-kationt tartalmazó (I) általános kép­letű vegyületté alakítjuk. A találmány szerinti eljárás első lépésében (XII) álta­lános képletű foszfonátokként célszerűen olyan vegyü­­leteket alkalmazunk, amelyekben alkj metil-csoportot jelent, azonban az alkj szubsztituens helyén az etil-, propil- vagy butil-csoportot tartalmazó származékokat is felhasználhatjuk. E műveletben erős bázisként cél­szerűen nátriumhidridet alkalmazunk, azonban nát­­riumamidot, nátrium-terc-amilátot vagy butillítiumot is felhasználhatunk. A (IV) általános képletű vegyületek kialakítása során redukálószerként előnyösen nátrium- vagy cink-bór­­hidridet alkalmazunk, azonban nátrium-trimetoxi-bór­­hidridet vagy lítium-tri-(szek-butil)-bórhidridet is fel­használhatunk. A (IV) általános képletű vegyületeket előnyösen eta­­nolos nátriumhidroxiddal végzett kezeléssel, majd mo­­nonátriumfoszfáttal végzett savanyítással alakítjuk át (I') általános képletű vegyületekké. E műveletben azon­ban egyéb bázisokat, így káliumhidroxidot, bárium­­hidroxidot vagy lítiumoxidot, továbbá egyéb savas reagenseket, így ásványi vagy szerves savakat is felhasz­nálhatunk. Az (I') általános képletű vegyületeket önmagukban ismert módszerekkel alakítjuk át a megfelelő észterekké vagy sókká. Az észterképzést például úgy végezhetjük, hogy az (I') általános képletű vegyületeket savas reagens jelen­létében a kialakítandó észternek megfelelő alkohollal reagál tatjuk. A sókat például úgy állítjuk elő, hogy az (I') általános képletű savakat szervetlen bázisokkal (így nátrium- vagy káliumhidroxiddal) vagy szerves bázisokkal (így tri­­etilaminnal) reagáltatjuk. A sóképzést előnyösen oldó­szerben, így vízben, etiléterben, etanolban, acetonban vagy azok elegyeiben hajtjuk végre. A kiindulási anyagként felhasznált (II) általános kép­letű vegyületeket a találmány értelmében úgy állítjuk elő, hogy egy (V) általános képletű vegyületet — ahol alk2 1—4 szénatomos alkil-csoportot jelent — bázis jelenlétében egy Hal—CH2—C = C—(CH2)3C02alk ál­talános képletű vegyülettel reagáltatunk — ahol alk jelentése a fenti és Hal halogénatomot jelent —, a kapott (VI) általános képletű vegyület — ahol alk és alk2 jelen­tése a fenti — alkoxikarbonil-csoportját lehasítjuk, a kapott (VII) általános képletű vegyületet — ahol alk jelentése a fenti — hidrogénátvivő katalizátor jelenlété­ben hidrogénezzük, a kapott (VIII) általános képletű vegyületet — ahol alk jelentése a fenti — redukálószer­rel kezeljük, a kapott (IX) általános képletű vegyületet— ahol alk és a hullámos vonal jelentése a fenti — valamely (Rj)20 általános képletű savanhidriddel vagy RjCl álta­lános képletű savkloriddal reagáltatjuk — ahol RJ jelen­tése a fenti —, a kapott (X) általános képletű vegyüle­tet — ahol Rj, alk és a hullámos vonal jelentése a fen­ti — savval kezeljük, végül a kapott (XI) általános kép­letű vegyületet — ahol RJ, alk és a hullámos vonal jelen­tése a fenti — oxidálószerrel reagáltatjuk. Hal—CH2—C = C—(CH2)3C02alk általános képletű reagensekként előnyösen a megfelelő bromidokat alkal­mazzuk, azonban a klór- vagy jódvegyületeket is fel­­használhatjuk. A szintézis első lépésében bázisként előnyösen ká­liumkarbonátot alkalmazunk, azonban káliumhidridet vagy kálium-terc-butoxidot is felhasználhatunk. A (VI) általános képletű vegyületek alkoxikarbonil-csoportját előnyösen nátriumcianid felhasználásával hasítjuk le, e célra azonban lítiumkloridot is alkalmazhatunk. A (VII) általános képletű vegyületeket előnyösen bá­riumszulfátra felvitt palládium-katalizátor jelenlétében hidrogénezzük, katalizátorként azonban aktív csont­szénre felvitt palládiumot vagy platinát is alkalmaz­hatunk. A (VIII) általános képletű vegyületeket előnyösen lí­­tium-tri-(szek-butil)-bórhidriddel redukáljuk, redukáló­szerként azonban nátrium-bórhidridet vagy nátrium­­-trimetoxi-bórhidridet is felhasználhatunk. A (X) általános képletű vegyületek kialakításához reagensként előnyösen ecetsavanhidridet használunk fel. Ebben az esetben Rj helyén acetil-csoportot tartal­mazó termékeket kapunk. Acilezőszerként azonban egyéb vegyületeket, így benzoilkloridot és hasonlókat is alkalmazhatunk. A (XI) általános képletű vegyületek előállítása során savként előnyösen sósavat használunk fel, azonban ecet­savat, oxálsavat vagy kénsavat is alkalmazhatunk. A (XI) általános képletű vegyületeket például piridin jelenlétében krómoxid-komplexszel oxidálhatjuk, oxi­dálószerként azonban krómoxid-trietilamin vagy króm­­oxid-kollidin rendszert is felhasználhatunk. A (IX), (X), (XI), (II) és (III) általános képletű ve­gyületek az alapvázhoz a- vagy (^-helyzetben kapcsoló­dó szabad, illetve védett hidroxil-csoportot tartalmaz­nak. Ennek megfelelően e vegyületek izomer-elegyek formájában képződnek, amelyekből szokásos fizikai módszerekkel, elsősorban kromatográfiás úton különít­hetjük el az egyes izomereket. Előnyösen úgy járunk el, hogy a (IX) általános kép­letű vegyület izomerjeit különítjük el (célszerűen kro­matográfiás úton), majd a szintézis további lépéseiben csak az egyik izomert használjuk fel. Ebben az esetben a (III) általános képletű vegyületet csak egy izomer for­májában kapjuk. A (IV) és (I') általános képletű vegyületek további hidroxil-csoportot tartalmaznak. Ha a reakciót a fenti, előnyös módon hajtjuk végre, a (III) általános képletű vegyületekből kialakított (IV) általános képletű vegyü­leteket két izomer elegyeiként kapjuk. Előnyösen járunk el akkor, ha a (IV) általános kép­letű vegyületek izomer-elegyeiből elkülönítjük a tiszta izomereket, majd a szintézist csak az egyik izomerrel folytatjuk tovább. Ebben az esetben az (I') általános képletű vegyületeket egyetlen izomer formájában kap­juk. Az izomerek elválasztását a példákban részletesen ismertetjük. Az (I) általános képletű vegyületek optikailag aktív izomerek vagy racém elegyek lehetnek. A racém ele­­gyekből önmagukban ismert módszerekkel, például optikailag aktív bázisokkal végzett rezolválással külö­níthetjük el az egyes optikailag aktív izomereket. Ugyanilyen módon különíthetjük el a kiindulási anyag' 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom