178312. lajstromszámú szabadalom • Eljárás herbicid hatású karbamidszármazékok előállítására
MAGYAR SZABADALMI 178312 népköztársaság LEÍRÁS JL SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1979. IV. 11. (NI—224) Nemzetközi osztályozás: A 01 N 9/20 C 07 C 127/15 C 07 C 127/19 Közzététel napja: 1981. VII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983. XI. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Bálint Sándor vegyészmérnök, Veszprém 10% Benczik János oki. vegyész, Nitrokémia Ipartelepek, Fűzfőgyár- Balatonalmádi 8% Csurgai András vegyésztechn., Fűzfőgyártelep 8% Gazsi telep Győző vegy. aut. ü.m., Veszprém 6% Kovács Imre vegyészmérnök, Fűzfőgyártelep 7% Pelyva Jenő vegyészmérnök, Fűzfőgyártelep 15% Ratkovszky Jenő gépésztechnikus, Fűzfőgyártelep 10% Sárosi László oki. gépészmérnök, Fűzfőgyártelep 15% Schleicher Imre gépésztechnikus, Veszprém 6% Rajnai Kálmán vegyészmérnök, Balatonalmádi 15% Eljárás herbicid hatású karbamid-származékok előállítására 1 A találmány az (I) általános képletű karbamidszármazékok előállítására vonatkozik. Az (I) általános képletben a szubsztituensek jelentése a következő: R, és R2 1—4 szénatomszámú alkilcsoport; X, és X2 hidrogén vagy klór; azzal a feltétellel, hogy 5 egyikük mindig klór. A helyettesített N-fenil-N',N'-dialkil-karbamidok — amelyek körébe az (I) általános képletű karbamidszármazékok is beletartoznak — a gyomirtószerek jelentős csoportját alkotják. Előállításuk több módszerrel 10 lehetséges. Ipari méretben az eljárást az 1. ábra A reakcióvázlatán szemléltetett módon, a megfelelően helyettesített fenil-izocianátok és alkil-aminok addíciós reakciójával valósítják meg. Az A reakcióvázlaton található szubsztituensek jelentése az előbbiekkel 15 egyezik. A vonatkozó szakirodalom szerint az ismert eljárások lényege abban foglalható össze, hogy a megfelelő izocianátszármazékokat egy vízzel nem elegyedő oldó- 20 szerben — amely például dioxán, benzol, klór-benzol lehet — feloldják és keverés közben a megfelelő amin vizes oldatához adagolják. A reakció eredményeképpen kapott kristályos terméket az oldószertől és a víztől elválasztják és megszárftják. Ilyen eljárásokat ismertet- 25 nek a következő közleményekben: Bucha és Todd: Science, 114, 493-^94, (1951).; 2 655 445. számú egyesült államokbeli szabadalmi leírás; 1331218. számú angol szabadalmi leírás; 164 366. számú magyar szabadalmi leírás. 30 2 A vázolt módszerrel jóminőségű termékek állíthatók elő megfelelő hozammal, az oldószer felhasználásából adódó problémák miatt azonban az eljárások tökéletesítésére törekedtek. Az 1 336 977. számú angol szabadalmi leírás szerint 3,4-dikíór-feniI-izocianátot vagy p-klór-fenil-izocianátot 1—4 szénatomszámú alkilcsoportokkal helyettesített szekunder aminok gőzeivel reagáltatnak a képződő karbamidszármazékok olvadáspontja feletti hőmérsékleten és 0,95—1,30 att nyomás alatt. Az eljárás hátránya, hogy a magas hőmérsékleten mind a reakciókomponensként alkalmazott izocianátszármazékok, mind a képződő karbamidszármazékok részben elbomlanak, az ipari megvalósítás emiatt nehézségbe ütközik. Az oldószer kiküszöbölésének egyik módja a reakciókomponensek reagáltatása lenne vizes szuszpenzióban, de ezt az eljárást ipari méretben nem sikerült gazdaságosan megvalósítani. A reakció teljes végbemenetelét ugyanis az akadályozza, hogy az izocíanát-származékok vizes közegben karbamidsavvá hídrólizálnak, amely a jelenlevő izocianáttal szén-dioxid lehasadása közben továbbreagál és szimmetrikus difenil-karbamidot képez. A 159 083. számú magyar szabadalmi leírás az N-(4-trifluor-metil-merkapto-fenil)-N',N-dimetil-karbamid vizes közegben végezhető előállítására ismertet egy eljárást. A reakciókomponensek egyikét, a 4- -trifluor-metil-merkapto-fenil-izocianátot 20 súly%-os vizes dimetil-amin oldathoz adagolják keverés közben. A sztöchiometrikushoz képest majdnem háromszoros 378312
