178302. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-amidino-3,5-diamino-6-szubsztiuált-2-pirazin-karboxamidok előállítására

3 178302 4 let nem lényeges paraméter, és így a reagáltatást 25 °C és 100 °C között bármely hőmérsékleten végrehajthat­juk. A reakcióidő sem lényeges paraméter, így 0,1 óra és 10 óra között változhat a hossza. A képződő I álta­lános képletű terméket önmagában ismert módon külö­níthetjük el a reakcióelegyből, például úgy, hogy kicsa­pása céljából a reakcióelegyhez tört jeget és vizet adunk. Az I általános képletű vegyületek előállítására egy alternatív módszer abban áll, hogy egy IV általános képletű 3,5-diamino-2-metoxikarbonil-pirazint — ahol Y jelentése bróm vagy jódatom — az előzőekben em­lített reakciókörülményeket tartva egy CuX általános képletű sóval reagáltatunk, amikoris egy megfelelő III általános képletű 3,5-diamino-6-szubsztituált-2-metoxi­­karbonil-pirazint kapunk [lásd ugyancsak az A) reak­cióvázlatot]. A IV általános képletű vegyületek is ismer­tek a 3313813 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásból. Ezután egy III általános képletű 3,5-diamino-6-szubsztituált-2-metoxikarbonil-pirazint guanidinnel reagáltatunk a megfelelő I általános kép­letű végtermék előállítása céljából. Az utóbbi reagálta­tást előnyösen vízmentes körülmények között, adott esetben valamilyen oldószer, így például metanol, etanol vagy izopropanol jelenlétében hajtjuk végre. A reagál­tatást egyébként szobahőmérsékleten vagy vízfürdőn végzett melegítés közben hajtjuk végre, az utóbbi idejét 1 perc és 2 óra között, vagy akár ennél hosszabb időre választva. A végterméket a lehűtött reakcióelegyből rendszerint vízzel végzett eldörzsölés útján különítjük e!. A kapott nyers termék tisztítása rendszerint úgy vé­gezhető, hogy először sóvá alakítjuk, a sót átkristályo­sítjuk és végül a szabad bázist vizes lúgoldattal végzett kezelés útján felszabadítjuk. A találmányt közelebbről az alábbi kiviteli példákkal kívánjuk megvilágítani. 1. példa N-Amidino-3,5-diamino-6-ciano-2-pirazinkarbox­­amid előállítására 3,5 g (0,01 mól) N-amidino-3,5-diamino-6-jód-2- -pirazinkarboxamid-hidroklorid, 2,15 g (0,024 mól) réz(I)-cianid és 30 ml hexametil-foszforsavamid keveré­két 100 °C-on tartjuk 15 percen át, majd szobahőmér­sékletre hűtjük és hozzáadjuk 100 ml vizes nátrium­­-cianid-oldathoz. A kapott elegyet 25 °C-on 0,5 órán át keverjük, a kivált szilárd csapadékot vákuumszűréssel elkülönítjük, majd vízzel és ezután kloroformmal mos­suk. Ezt követően a csapadékot 50 ml forrásban levő vízben oldjuk, majd a kapott oldatot 6 n sósavoldattal kezeljük és lehűtjük, amikoris 1,43 g mennyiségben a 350 °C-nál magasabb olvadáspontú cím szerinti vegyü­­let válik ki. Elemzési eredmények a C7H8N8O.HC1.0,5 H20 képlet alapján: számított: C %=31,65; H %=3,79; N %=42,18; C %=13,35; talált: C %=31,36; H %=3,58; N %=41,26; C % = 13,29. 2. példa 3,5-Diamino-6-ciano-2-metoxikarbonil-pirazin­­-hemihidrát előállítása 370 mg (0,0012 mól) 3,5-diamino-6-jód-2-metoxi­­karbonil-pirazin, 215 mg (0,0024 mól) réz(I)-cianid és 10 ml hexametil-foszforsavamid keverékét 100 °C-on tartjuk 15 percen át, majd 25 °C-ra lehűtjük és hozzá­adjuk vizes nátrium-cianid-oldathoz. A kapott elegyet 25 °C-on 1 órán át keverjük, majd kloroformmal extra­háljuk, a kloroformos extraktumot pedig híg nátrium­­-cianid-oldattal, majd vízzel mossuk, magnézium­­-szulfát fölött szárítjuk és bepároljuk. A kapott olajat hexánnal kezelve 75 mg mennyiségben 284—285 °C olvadáspontú cím szerinti vegyületet kapjuk. Elemzési eredmények a C7H7N5O2.0,5 H20 képlet alapján: számított: C %=41,59; H % = 3,99; N % = 34,64; talált : C %=42,81 ; H % = 3,99 ; N % = 34,09. 3. példa N-Amidino-3,5-diamino-6-trifluormetiltio-2--pirazinkarboxamid előállítása AJ lépés: 3,5-Diamino-6-trifluormetiltio-2-metoxi­­karbonil-pirazin 3,7 g (0,0012 mól) 3,5-diamino-6-jód-2-metoxikar­­bonil-pirazin, 5,0 g (0,0025 mól) réz(I)-trifluormetil­­merkaptid és 100 ml hexametil-foszforsavamid keveré­két 100 °C-on tartjuk 15 percen át, majd a reakcióelegyet tört jég és víz keverékéhez adjuk. Az így kapott elegyet kloroformmal extraháljuk, majd az extraktumot vízzel mossuk, magnéziumszulfát fölött szárítjuk és bepárol­juk, amikoris borostyánkő színű olajat kapunk. Ezt azután dietiléterben oldjuk, a kapott oldatot többször vízzel extraháljuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk és bepároljuk, amikoris olyan olajat kapunk, amely butil-kloriddal végzett eldörzsölés hatására megszilár­dul. így 1,26 g mennyiségben a 151—155 °C olvadás­pontú cím szerinti vegyületet kapjuk. Elemzési eredmények a C7H7F3N402S képlet alapján: számított: C %=31,35; H % = 2,63; N % = 20,89; S %= 11,95; talált: C %=31,04; H % = 2,67; N % = 19,65; S %=11,95. B) lépés: N-Amidino-3,5-diamino-6-trifluormetil­­tio-2-pirazinkarboxamid-hidrát 25 °C-on keverés közben 1,67 g (0,032 mól) nátrium­­-metilát 20 ml metanollal készült oldatához 33,34 g (0,035 mól) guanidin-hidrokloridot, majd 15 perc eltel­tével 1,85 g (0,007 mól) 3,5-diamino-6-trifluormetiltio-2- -metoxikarbonil-pirazint adunk. A reakcióelegyet ez­után vízfürdőn 15 percen át melegítjük, majd tört jég és víz elegyéből 20 ml-t adunk hozzá. így 390 mg mennyi­ségben a 195 °C olvadáspontú cím szerinti vegyületet kapjuk. Elemzési eredmények a C7H8F3N7OS • H20 képlet alap­ján: számított: C %=26,84; H %=3,22; F %= 18,19; talált: C %=27,09; H %=3,18; F %=17,49. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom