178298. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szarvasmarhák ásványi anyag-és mikroelem-igényének megállapítására takarmánypótlék összeállításához
5 178298 6 foszfor vérszérum-értékmérő szám figyelembevételével meghatározzuk a két takarmány-értékmérő szám összegének a vérszérum-értékmérő szám és a vérszérumban mért foszfor-tartalom közötti százalékos különbségnek megfelelő számértékét, és ha mind a takarmányban, mind a vérszérumban mért érték kisebb a megfelelő értékmérő számnál, a két számérték számtani középértékének megfelelő foszfor-mennyiséget adagoljuk a takarmánypótlékhoz, ha pedig csak a vérszérumban mért érték kisebb a vérszérum-értékmérő számnál, a pótlandó foszfor-mennyiséget úgy határozzuk meg, hogy a vérszérum-értékmérő szám és a vérszérumban mért foszfor-tartalom közötti százalékos különbségnek megfelelő takarmány-értékmérő számértékből levonjuk a takarmányban mért foszfortartalom és a takarmány-értékmérő szám közötti különbség felét, és az így kapott különbségnek megfelelő foszfor-mennyiséget adagoljuk a takarmánypótlékhoz. A foszforra vonatkozó fenti takarmány-értékmérő számokat az „Állattenyésztés” című folyóiratban [21, 102 (1972)], míg a fenti vérszérum-értékmérő számot Horváth Z. és Boian N. „Takarmányártalmak, hiánybetegségek” című könyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972) 107. oldalán található adatokból vettük. Tehén takarmánypótlékának előállítása esetén a találmány értelmében célszerűen úgy határozzuk meg a kalcium adagolandó mennyiségét, hogy 100 kg élősúlyonként 7,5 g kalcium és 1 liter 4 s% zsírtartalmú tejhozamonként 2,8 g kalcium takarmány-értékmérő számok figyelembevételével megállapítjuk a takarmány g/kg egységekben mért kalcium-tartalma és a két takarrhány-értékmérő szám összege közötti különbségnek megfelelő számértéket, továbbá 11 mg% kalcium vérszérum-értékmérő szám figyelembevételével meghatározzuk a két takarmány-értékmérő szám összegének a vérszérum-értékmérő szám és a vérszérumban mg%-ban mért kalcium-tartalom közötti százalékos különbségnek megfelelő számértékét, és ha mind a takarmányban, mind a vérszérumban mért érték kisebb a megfelelő értékmérő számnál, a két számérték számtani középértékének megfelelő kalcium-mennyiséget adagoljuk a takarmánypótlékhoz, ha pedig csak a vérszérumban mért érték kisebb a vérszérum-értékmérő számnál, a pótlandó kalcium-menynyiséget úgy határozzuk meg, hogy a vérszérumértékmérő szám és a vérszérumban mért kalcium-tartalom közötti százalékos különbségnek megfelelő takarmányértékmérő számértékből levonjuk a takarmányban mért kalcium-tartalom és a takarmány-értékmérő szám közötti különbség felét, és az így kapott különbségnek megfelelő kalcium-mennyiséget adagoljuk a takáfmártypótlékhoz. A kalciumra vonatkozó fenti takarmány-értékmérő számokat és vérszérum-értékmérő számot a foszforral kapcsolatban fentébb megnevezett irodalmi forrásokból vëttük. Teliéh takarmáíiypótlékának előállítása esetén a táláltftáhy értőimében célszerűen úgy határozzuk meg a magnézium adagolandó mennyiségét; hogy 100 kg élősúlyonként 2(0 g magnézium és 1 liter 4 s% zsírtartalmú tejhozamonkértt 1 g magnézium takarmányértékmérő számok figyelembe vétőiével megállapítjuk a takarmány g/kg egységekben mért magnézium-tartalma és a két takarmány-értékmérő szám összege közötti különbségnek megfelelő számértéket; továbbá 3,2 mg% magnézium vérszérum-értékmérő szám figyelembevételével meghatározzuk a két takarmányértékmérő szám összegének a vérszérum-értékmérő szám és a vérszérumban mg%-ban mért magnéziumtartalom közötti százalékos különbségnek megfelelő számértékét, és ha mind a takarmányban, mind a vérszérumban mért érték kisebb a megfelelő értékmérő számnál, a két számérték számtani középértékének megfelelő magnézium-mennyiséget adagoljuk a takarmánypótlékhoz, ha pedig csak a vérszérumban mért érték kisebb a vérszérum-értékmérő számnál, a pótlandó magnézium-mennyiséget úgy határozzuk meg, hogy a vérszérum-értékmérő szám és a vérszérumban mért magnézium-tartalom közötti százalékos különbségnek megfelelő takarmány-értékmérő számértékből levonjuk a takarmányban mért magnézium-tartalom és a takarmány-értékmérő szám közötti különbség felét, és az így kapott különbségnek megfelelő magnézium-mennyiséget adagoljuk a takarmánypótlékhoz. A magnéziumra vonatkozó fenti takarmány-értékmérő számokat Kolb E. „Lehrbuch der Physiologie der Haustiere” című könyve (VEB Gustav Fischer Verlag, Jena, 1967) 115. oldalán található adatokból, míg a vérszérum-értékmérő számot a foszforral kapcsolatban fentebb megnevezett irodalmi forrásból vettük. Tehén takarmánypótlékának előállítása esetén a találmány értelmében célszerűen úgy határozzuk meg a vas adagolandó mennyiségét, hogy tehenenként 2500 nig/nap vas takarmány-értékmérő szám figyelembevételével megállapítjuk a takarmány mg/kg egységekben mért vastartalma és a takarmány-értékméfő szám közötti különbségnek megfelelő számértéket, továbbá 0,15 mg% vas vérszérum-értékmérő szám figyelembevételével meghatározzuk a takarmányértékmérő számnak a vérszérum-értékmérő szám és a vérszérumban mért vastartalom közötti százalékos különbségnek megfelelő számértékét, és ha mind a takarmányban, mind a vérszérumban mért érték kisebb a megfelelő értékmérő számnál, a két számérték számtani középértékének megfelelő vasmennyiséget adagoljuk a takarmánypótlékhoz, ha pedig csak a vérszérumban mért érték kisebb a vérszérum-értékmérő számnál, a pótlandó vasmennyiséget úgy határozzuk meg, hogy á vérszérum-értékmérő szám és a vérszérumban mért vastartalom közötti százalékos különbségnek megfelelő takarmány-értékmérő számértékből levonjuk a takarmányban mért vastartalom és a takarmányértékmérő szám közötti különbség felét, és az így kapott különbségnek megfelelő vasmennyiséget adagoljuk a takarmánypótlékhoz. A vasra vonatkozó fenti takatmáíiy-értékmérő számot a ,;Magyar Állatorvosok Lapja” című folyóiratbail (1973. december, 687. oldal) található adatokból, míg a vérszérum-értékmérő számot Kolb E. fentebb a magnéziummal kapcsolatban megnevezett könyve 394. oldalán található adatokból vettük. Tehén tákarmánypótlékának előállítása esetén a találmány értelmében célszerűen úgy határozzuk meg a réz adagolandó mennyiségét, hogy tehenenként 125 mg/nap réz takarmány-értékmérő szám figyelembevételével mfegállapltjuk a takarmány mg/kg egységekben mért réztartalma és a takarmány-értékmérő szám közötti különbségnek megfelelő számértéket, továbbá 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 63 I 3
