178298. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szarvasmarhák ásványi anyag-és mikroelem-igényének megállapítására takarmánypótlék összeállításához
7 178298 8 100 y% réz vérszérum-értékmérő szám figyelembevételével meghatározzuk a takarmány-értékmérő számnak a vérszérum-értékmérő szám és a vérszérumban mért réztartalom közötti százalékos különbségnek megfelelő számértékét, és ha mind a takarmányban, mind a vérszérumban mért érték kisebb a megfelelő értékmérő számnál, a két számérték számtani középértékének megfelelő rézmennyiséget adagoljuk a takarmánypótlékhoz, ha pedig csak a vérszérumban mért érték kisebb a vérszérum-értékmérő számnál, a pótlandó rézmennyiséget úgy határozzuk meg, hogy a vérszérum-értékmérő szám és a vérszérumban mért réztartalom közötti százalékos különbségnek megfelelő takarmány-értékmérő számértékből levonjuk a takarmányban mért réztartalom és a takarmányértékmérő szám közötti különbség felét, és az így kapott különbségnek megfelelő rézmennyiséget adagoljuk a takarmánypótlékhoz. A rézre vonatkozó fenti takarmány-értékmérő számot a vassal kapcsolatban fentebb megadott irodalmi forrásból, a vérszérum-értékmérő számot pedig Kolb E. fentebb a magnéziummal kapcsolatban megnevezett könyve 395. oldalán található adatokból vettük. Tehén takarmánypótlékának előállítása esetén a találmány értelmében célszerűen úgy határozzuk meg a cink adagolandó mennyiségét, hogy tehenenként 600 mg/nap cink takarmány-értékmérő szám figyelembevételével megállapítjuk a takarmány mg/kg egységekben mért cinktartalma és a takarmány-értékmérő szám közötti különbségnek megfelelő számértéket, továbbá 120 y% cink vérszérum-értékmérő szám figyelembevételével meghatározzuk a takarmány-értékmérő számnak a vérszérum-értékmérő szám és a vérszérumban mért cinktartalom közötti százalékos különbségnek megfelelő számértékét, és ha mind a takarmányban, mind a vérszérumban mért érték kisebb a megfelelő értékmérő számnál, a két számérték számtani középértékének megfelelő cinkmennyiséget adagoljuk a takarmánypótlékhoz, ha pedig csak a vérszérumban mért érték kisebb a vérszérum-értékmérő számnál, a pótlandó cinkmennyiséget úgy határozzuk meg, hogy a vérszérum-értékmérő szám és a vérszérumban mért cinktartalom közötti százalékos különbségnek megfelelő takarmány-értékmérő számértékből levonjuk a takarmányban mért cinktartalom és a takarmány-értékmérő szám közötti különbség felét, és az így kapott különbségnek megfelelő cinkmennyiséget adagoljuk a takarmánypótlékhoz. A cinkre vonatkozó fenti takarmány-értékmérő számot és vérszérum-értékmérő számot a rézzel kapcsolatban fentebb megnevezett irodalmi forrásból vettük. Tehén takarmánypótlékának előállítása esetén a találmány értelmében célszerűen úgy határozzuk meg a mangán adagolandó mennyiségét, hogy tehenenként 900 mg/nap mangán takarmány-értékmérő szám figyelembevételével megállapítjuk a takarmány mg/kg egységekben mért mangán-tartalma és a takarmányértékmérő szám közötti különbségnek megfelelő számértéket, továbbá 2,2 y% mangán vérszérum-értékmérő szám figyelembevételével meghatározzuk a takarmányértékmérő számnak a vérszérum-értékmérő szám és a vérszérumban mért mangán-tartalom közötti százalékos különbségnek megfelelő számértékét, és ha mind a takarmányban, mind a vérszérumban mért érték kisebb a megfelelő értékmérő számnál, a két számérték számtani középértékének megfelelő mangán-mennyiséget adagoljuk a takarmánypótlékhoz, ha pedig csak a vérszérumban mért érték kisebb a vérszérum-értékmérő számnál, a pótlandó mangán-mennyiséget úgy határozzuk meg, hogy a vérszérum-értékmérő szám és a vérszérumban mért mangán-tartalom közötti százalékos különbségnek megfelelő takarmány-értékmérő számértékből levonjuk a takarmányban mért mangántartalom és a takarmány-értékmérő szám közötti különbség felét, és az így kapott különbségnek megfelelő mangán-mennyiséget adagoljuk a takarmánypótlékhoz. A mangánra vonatkozó fenti takarmány-értékmérő számot és vérszérum-értékmérő számot a rézzel kapcsolatban fentebb megnevezett irodalmi forrásokból vettük. Tehén takarmánypótlékának előállítása esetén a találmány értelmében célszerűen úgy határozzuk meg a kobalt adagolandó mennyiségét, hogy tehenenként 6 mg/nap kobalt takarmány-értékmérő szám figyelembevételével megállapítjuk a takarmány mg/kg egységekben mért kobalt-tartalma és a takarmányértékmérő szám közötti különbségnek megfelelő számértéket, továbbá 3 y% kobalt vérszérum-értékmérő szám figyelembevételével meghatározzuk a takarmányértékmérő számnak a vérszérum-értékmérő szám és a vérszérumban mért kobalt-tartalom közötti százalékos különbségnek megfelelő számértékét, és ha mind a takarmányban, mind a vérszérumban mért érték kisebb a megfelelő értékmérő számnál, a két számérték számtani középértékének megfelelő kobalt-mennyiséget adagoljuk a takarmánypótlékhoz, ha pedig csak a vérszérumban mért érték kisebb a vérszérum-értékmérő számnál, a pótlandó kobalt-mennyiséget úgy határozzuk meg, hogy a vérszérum-értékmérő szám és a vérszérumban mért kobalt-tartalom közötti százalékos különbségnek megfelelő takarmány-értékmérő számértékből levonjuk a takarmányban mért kobalt-tartalom és a takarmány-értékmérő szám közötti különbség felét, és az így kapott különbségnek megfelelő kobaltmennyiséget adagoljuk a takarmánypótlékhoz. A kobaltra vonatkozó fenti takarmány-értékmérő számot és vérszérum-értékmérő számot a rézzel kapcsolatban fentebb megnevezett irodalmi forrásból vettük. Tehén takarmánypótlékának előállítása esetén a találmány értelmében célszerűen úgy határozzuk meg a jód adagolandó mennyiségét, hogy tehenenként 16 mg/nap jód takarmány-értékmérő szám figyelembevételével megállapítjuk a takarmány mg/kg egységekben mért jódtartalma és a takarmány-értékmérő szám közötti különbségnek megfelelő számértéket, továbbá 24 y% jód vérszérum-értékmérő szám figyelembevételével meghatározzuk a takarmány-értékmérő számnak a vérszérum-értékmérő szám és a vérszérumban mért jódtartalom közötti százalékos különbségnek megfelelő számértékét, és ha mind a takarmányban, mind a vérszérumban mért érték kisebb a megfelelő értékmérő számnál, a két számérték számtani középértékének megfelelő jódmennyiséget adagoljuk a takarmánypótlékhoz, ha pedig csak a vérszérumban mért érték kisebb a vérszérum-értékmérő számnál, a pótlandó jódmennyiséget úgy határozzuk meg, hogy a vérszérumértékmérő szám és a vérszérumban mért jódtartalom 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
