178244. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tercier alfás aminok előállítására

MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS 178244 országos TALÁLMÁNYI Bejelentés napja: 1976. VIII. 4. (HO—1920) Elsőbbsége: 1975. VIII. 6. (P 25 35 073.6) Német Szövetségi Köztársaság Közzététel napja: 1981. VIII. 28. Nemzetközi osztályozás: C 07 C 85/00 C 07 C 87/00 HVATAL Megjelent: 1983. XI. 30. '"«a» Feltalálók : Strauss Julius vegyészmérnök, Altötting, dr. Hübner Herbert vegyész, Burgkirchen/AIz, dr. Müller Heinz vegyész, Burgkirchen/Alz, Krempl Engelbert vegyészmérnök, Burgkirchen/Alz, Német Szövetségi Köztársaság Szabadalmas: Hoechst Aktiengesellschaft, Frankfurt/Main, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás tercier alifás aminok előállítására 1 A találmány tárgya eljárás az I általános képletű tercier alifás aminok előállítására, amelyben a szubszti­­tuensek jelentése a következő: R, 7—23 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú, telített vagy telítetlen alifás csoport, 5 Rj jelentése R,—CH2 vagy metil-csoport, R3 metil-, etil-, propil- vagy butil-csoport. A találmány szerinti eljárás valamely II vagy III álta­lános képletű alifás alkohol vagy aldehid — ahol R( jelentése az I általános képletnél megadottakkal egye- 10 zik — és valamely IV általános primer vagy szekunder amin — ahol R3 hidrogén vagy jelentése az I általános képletnél megadottakkal egyezik — reagáltatása útján hidrogénező-dehidrogénező katalizátorok jelenlétében legfeljebb 5 att nyomáson, előnyösen atmoszféra nyo- 15 máson 160—230 °C közötti hőmérsékleten történő rea­­gáitatása útján. Az eljárást úgy végezzük, hogy vala­mely II, illetve III általános képletű folyékony alkoholt vagy aldehidet kobalt- vagy rézkrómoxid-katalizátor jelenlétében hidrogénből és 1—20 térfogat% előnyösen 20 3—10 térfogat/^ valamely IV általános képletű amint tartalmazó gázalakú keverékkel reagáltatjuk, a reakció közben képződött vizet a távozó gázból eltávolítjuk és az amint tartalmazó gázt a reakcióelegybe folyamatosan visszavezetjük. 25 Houben-Weyl című szakkönyv 11/1. kötet 126. olda­lán (Thieme Verlag, 1957) alkoholoknak ammóniával, primer és szekunder aminokkal történő reakciója van ismertetve, amelynek során hidrogénező-dehidrogénező katalizátorok és adott esetben hidrogén jelenlétében a 30 178244 2 megfelelően helyettesített primer, szekunder vagy tercier aminok állíthatók elő. Az alkohol, illetve az amin halmazállapotától füg­gően nyomás nélkül, illetve nyomás alatt, gáz, illetőleg folyadékfázisban végzik a reakciót. A 2 953 601 számú amerikai egyesült államokbeli sza­badalmi leírásban alkoholoknak, például izooktanolnak ammóniával nyomás nélkül végbemenő reakcióját is­mertetik. Az aminolízis azonban nem irányítottan tör­ténik, vagyis primer, szekunder és tercier aminokból álló keverék, ugyanakkor nagymennyiségben nem ana­lóg melléktermékek is képződnek. A 3 223 734 számú amerikai egyesült államokbeli sza­badalmi bejelentés szerint tercier aminokat lehet elő­állítani primer és szekunder aminoknak alkoholokkal való reakciója útján hidrogénező-dehidrogénező katali­zátorok jelenlétében 150—230 °C közötti hőmérsékle­ten. A reakció közben képződő vizet a folyamatból el­távolítják. Lényeges különbség a találmány szerinti el­járással szemben abban mutatkozik, hogy hidrogén nélkül és katalizátorként Raney-nikkellel lehet dolgoz­ni. Ezáltal jelentős mennyiségben nem kívánt konden­zációs termékek és melléktermékek képződnek, a hozam pedig csökken. A 17. és 18. példában dodekanolt hidro­génezett faggyúalkohollal Raney-nikkel jelenlétében dimetilamin, illetve metilamin nagy feleslegével 69,5%-os hozammal tercier dimetildodecilaminná, illetve 79,1 %-os hozammal tercier di-(faggyúalkil)-metilaminná alakí­tanak át. A fenti eljárás és a példák reprodukciója alapján azt

Next

/
Oldalképek
Tartalom