178220. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kvaterner ammóniumsók előállítására

7 178220 8 der amint nyerjük. A szekunder amint ezután egy alkílezőszerrel reagáltatva a megfelelő tercier amin állítható elő. Ha olyan tercier amin előállítása kívána­tos, melynél az alkilcsoportok egyike metilcsoport, akkor előnyösen úgy járunk el, hogy a megfelelő primer vagy szekunder amint formaldehiddel és han­gyasavval reagáltatjuk. Primer és szekunder aminok könnyen előállíthatók még egy megfelelő fenilalkila­­mid redukciójával is. Például az N-n-heptil-3-(3-nitro fenil)-propionamid redukciójával nyerjük a megfelelő N-n-heptil-3-(3-nitrofenil)-propilamint. Ez utóbbi ve­­gyületet formaldehiddel és hangyasavval reagáltatva az N-metil-N-n-heptil-3-(3-nitrofenil)-propilamin állít­ható elő. Az aminok kiindulási anyagait előállíthatjuk to­vábbá ketonok reduktív aminálásával is. Például a fenti általános képletű sók, melyeknél R1 jelentése hidrogénatom és R2 jelentése valamely 1—3 szénato­mos alkilcsoport, előállításához szükséges kiindulás anyagok a legelőnyösebben egy primer aminnak, az­az valamely RsNHj általános képletű aminnak, egy feniletil- vagy fenil propil-(l— 3 szénatomos)­-alkilketonnal való reagáltatásával állíthatók elő. Például 2-feniletil-n-propil-ketonnak izooktilaminnal hidrogén és egy megfelelő katalizátor, mint például palládium szénen, jelenlétében történő reakciójakor kondenzáció és redukció eredményeképpen az N-izo­­oktil-l-n-propil-3-fenilpropilamin keletkezik. A talál­mány szerinti vegyületek az így előállított aminok további alkilezésével és kvatemizációjával nyerhetők Az alábbiakban felsorolásra kerülő kvaterner am­­móniumsókat a találmányhoz tartozó vegyületekre példaként említjük. N-Etil-N-metil-N-izopropil-4-fenil-butil­ammóniumklorid, N,N-di-n-propil-N-n-oktil-(3-(4-izopropilfenil>-propilammónium-metánszulfonát, N-etil-N-n-heptil-N-n-oktil-l,l-dietil-3-(3- -etoxi fenil)-propilammóniumfluorid, N,N-di-n-oktil-N-izopropil4-(3-fluorfenil)­­-b util ammóni u mace tát, N,N,N-tri-n-propil-l-etil4-fenil-butil­­ammóniumszukcinát, N-n-propil-N-n-hexü- N-(3-metilheptil)4- -{3-etilfenil)-b util-ammóni urn tartar át, N,N -di-n-butil-N-(3-etilheptil> 1 -etil-1 - -me til -3 -(3-e toxifenil Vpropií ammónium­­-benzolszulfonát, N-etil -N -i zob util-N-n-nonil-4-(3-nitrofenil)­­-butilammóniumfluorid, N-metil-N-(3-etilpentil)-N-(3-metiloktil)­­-1,l-dietil4-(3-brómfenil)-butil ammóni um­­-p-toluolszulfonát, N-N-dietil-N-n-heptil4-fenilbutil--ammóniumjodid, N-etil4-fenilbutilpirrolidinium-butirát, N-n-butil-3-(3-etoxifenil)-propilpiperidinium­-oxalát, N-etil- 4-(4-n-propoxifenil>butilhexahidro­­azepiniumklorid, N,N-dietil-N-n-hexil-3-fenilpropilammónium­bromid, N,N-dietil-N-n-decil-3-fenilpropilammónium­bromid, N-etil4-feniloktahidroazocinium-hidroxid, N,N-di-(2-metilheptil>N-n-propil-l ,1 -dietil- 4-(3-metoxifenil)-butilammóniumbromid, N,N-di-n-propil-N-n-oktil-l -etil-1 -metil-3--(4-etoüfenil)-propilammóniumfluorid, N-etil-N-n-oktil-N-n-propil-1 -etil-1 -n-propil­­-3<3-nitrofenil>propilammóniumjodid, N,N-di-n-pentil-N-etil-l-metil-4-(3-jódfenil> -butilammónium-benzolszulfonát, és N,N-dietil-N-n-heptil-4-(4-fluorfenil>butil­­ammónium-metánszulfonát. A találmány szerinti vegyületek közül néhánynak van aszimmetriaközpontja, és így ezek a vegyületek mint optikai izomerek fordulnak elő. Például azok a fenti általános képletű vegyületek, melyeknél R1 és R2 jelentése különböző, előfordulhatnak d-izomer­­ként, 1-izomerként és racemátként. Ezeket a vegyü­­leteket általában racém keverékként használjuk fel, bár ha kívánatos, a keverékből az optikailag aktív izomerek könnyen elkülöníthetők. Az izomerek sze­parálása a következőképpen valósítható meg: egy amin prekurzort egy optikailag aktív szubsztráttal reagáltatva a megfelelő diasztereomereket nyerjük, melyeket valamely szokásos eljárással, például kristá­lyosítással egymástól elkülönítünk, majd az optikai­lag aktív szubsztrátot lehasítjuk. Jellegzetes racemát bontás például, ha a dl-1-etil-3-fenilpropilamint rea­gál táljuk egy optikailag aktív d- vagy 1-a-metilben­­zilbromiddal, a termék ismételt kristályosításával a diasztereomereket elkülöníthetjük, majd hidrogeno­­lírissel történő de-benzilezés után az optikailag aktív d- és l-etil-3-fenilpropilamint nyerjük. Ez utóbbi ve­­gyületet ezután a fentiekben leírtak szerint lehet alkilezni és kvaternerizálni. Mint a fentiekben már leírtuk, a jelen találmány szerinti vegyületek felhasználhatók a re-entrant ar­­rhytmiák kezelésére és megelőzésére, és különösen fontos ezeknek a vegyületeknek hatásos és szelektív képessége a szívszövet akciós potenciáljának meghosz­­szabbítására. A találmány szerinti vegyületek tehát alkalmasak arrhytmiás megbetegedések kezelésére, mivel csökkentik a szívizom érzékenységét a re-ent­rant ritmusokkal és kamrai fibrillációval szemben azáltal, hogy az elektromos systole idejét meghosz­­szabbítják. A találmány szerinti vegyületek aktivitá­sát standard elektrofiziológiai eljárások felhasználásá­val analizáltuk, vagyis mértük normál kutya Purkinje rostoknak, melyeket Ringer oldatban in vitro körülmények között 35 °C hőmérsékleten tartot­tunk és 1 Hz-vel stimuláltunk, nyugalmi potenciálját, az akciós potenciál amplitúdóját, időtartamát, a növekedés mértékét és az effektiv refrakter perió­dust. Például a 2xl0-8 mólos koncentrációjú N,N-dietil-N-heptil4-(4-klórfenil)-butilammóniumbro­­middal a Purkinje szövetekben az akciós potenciál időtartamát, 1 Hz-es konstans frekvenciánál, 20%*kal tudtuk meghosszabbítani. Hasonlóképpen, N,N-dime­­til-N-n-heptil-l-metil-4-fenilbutil-ammóniumbromid hatására ugyanilyen körülmények között 25%-kal hosszabbítható meg az akciós potenciál. Továbbá, hogy igazoljuk az in vitro körülmények között tapasztalt akciós potenciál időtartamának és refrakter szakaszának megnövekedését, néhány talál­mány szerinti vegyületet intakt kutyákon is megvizs­gáltunk. Egy jellegzetes kísérletnél kutyákon elektro­10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom