178212. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hulladék kezelésére

5 178212 6 nedves részecskéket, valamint a vízgőzt kicsapatjuk. A gázt ezután nedves ciklonba vezetjük tovább, ahol a folyadékrészecskéket eltávolítjuk és mosótankba vezetjük. A gáz alakú közeget innen kondenzátorba vezetjük. 5 A kondenzátorból kijövő gázt páramentesítőbe vezeljük és a nedves részecskéket eltávolítjuk. A folyadékrészeket mosó tankba vezetjük, a gázt pedig a páramentesítőből történő kivezetés után hevítjük. A hevített gázt szűrőn vezeljük keresztül, hogy aio nrég esetleg bent maradt szilárd részecskéket eltávo­­lítsuk. Végül a gázból adszorberben vonjuk el a halogén gázokat. A találmány szerinti eljárás során alkalmazott mosó tank, vagy mosó tankok elsősorban a hulla-15 dékban levő folyadék tárolására és kezelésére hasz­nálhatók. Az itt levő folyadékot lehet felhasználni a hűtő tank és a Venturi csöves mosó táplálására, illetve az egész rendszerben felhasznált folyadék utánpótlására. Qy módon a hulladékkal a rendszerbe 20 került radioaktív halogén elemek a mosó tankba jutnak és a rendszeren belül maradnak mindaddig, míg sugárzási színijük a megfelelő mértékben csökken. A találmány szerinti eljárás egy célszerű foganatosítási módjánál a mosó tankba halogén ke- 25 zelő vagy getter elemeket lehet bevinni. A találmány további részleteit kiviteli példán, rajz segítségével ismerteljük. A rajzon a találmány sze­rinti eljárás foganatosítását mutatjuk be vázlatosan. 30 Az ábrán bemutatott rendszer alkalmas gyengén sugárzó radioaktív hulladékanyagok kezelésére. Ter­mészetesen hasonló módon kezelhetők, nem radio­aktív hulladékanyagok is. A bemutatott megoldás három egységből áll. 35 Az első egység adagoiórendszert tartalmaz. A máso­dik egység a hamvasztó és kai cin áló egység, a har­madik pedig a hamvasztó és kalcináló rendszerből elvezetett gáz tisztítására szolgáló egység. 40 A bemutatott rendszerbe bevezetett hulladék­anyagot szükség esetén a betáplálás előtt kezel­hetjük. Ha a hulladékban viszonylag nagy darabban vannak szilárd anyagok, például szerszámok, csövek, vagy hasonlók, ezeket célszerű eltávolítani. A robba- 45 nóanyagok eltávolítása ugyancsak a hagyományos módon történhet. Az említett adagoló rendszer a 9 kalcináló és hamvasztó tartályba juttatja be a kezelendő anyago­kat. Minthogy a hulladék különböző konzisztenciájú 50 anyagokat tartalmazhat, a rendszer alkalmas éghető szilárd hulladék, elhasznált gyantaágyak és zagyok, valamint folyadékok beadagolására. Természetesen a bemutatott adagoló rendszer csupán egy lehetséges változat a számtalan megoldás közül. Az egyes be- 55 rendezésekben alkalmazott adagoló rendszerek kiala­kítása nyilvánvalóan mindig a kezelt hulladék minő­ségétől függ. Az éghető hulladékanyagok betáplálásának haté­konysága úgy növelhető, hogy az anyagot a betáp- 60 lálás előtt aprítjuk. A hulladék szilárd darabjainak maximális mérete természetesen kisebb kell legyen, mint a 9 kalcináló és hamvasztó tartályba vezető cső belső átmérője. Ha a beadagoláshoz nyomás alatti közeget alkalmazunk, a cső belső átmérőjének nagy- 65 ságát a bevezetett gáz szükséges sebessége szabja meg. Ezen túlmenően a betáplált szilárd részecskék mérete elég kicsiny kell legyen ahhoz is, hogy ne hulljanak le a 9 kalcináló és hamvasztó tartály al­jára, mielőtt a kezelés befejeződik. A jelenleg kidolgozás alatt álló rendszerben a betáplálható szilárd anyagok részecske átmérőit a csővezeték átmérője szabja meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az anyagnak két collos csövön bevezethetőnek kell lenni. A szilárd részecskék aprí­tása a 6 adagoló tartályban elhelyezett aprító­egységgel történhet. Ha az aprítóegységet a 6 ada­goló tartályban helyezzük el, elérhetjük, hogy az adagolás és az aprítás lényegében egyetlen művelet alatt történjék és így a sugárzási veszély is csökken. Célszerű a 6 adagoló tartályt olyan nagyra épí­teni, hogy legalább egy hónapnyi hulladékanyagot befogadjon. A 6 adagoló tartályt természetesen a környezethez képest gondosan szigetelni kell és min­den eszközzel meg kell akadályozni radioaktív szennyezésnek a környezetbe jutását. A 6 adagoló tartályba juttatott hulladék tipikusan védőöltö­zeteket, kesztyűket, rongyokat, műanyag tárgyakat, szűrőpapírokat és egyéb anyagokat tartalmaz. Az éghető hulladékot a 6 adagoló tartályból ada­goló berendezéssel, például 31 szállítócsigával lehet a 9 kalcináló és hamvasztó tartályba szállítani. A be­adagolás 32 csővezeték segítségével történik. Annak érdekében, hogy a radioaktív szennyezés­nek a környezetbe jutását minél biztonságosabban akadályozzuk meg, a 9 kalcináló és hamvasztó tar­tályt célszerű a környezeti nyomásnál kisebb nyo­máson üzemeltetni. A hulladék bevezetését célsze­rűen a legkisebb nyomású részbe végezzük. A 9 kalcináló és hamvasztó tartály működéséhez elő­nyösnek bizonyult az 1333-4666 Pa nyomású at­moszféra. Ezen belül optimális a 3732 Pa értékű vákuum. Ezen túlmenően, szükség esetén a 31 szállítócsiga zsilippel lehet ellátva, amely elzárja a 9 kalcináló és hamvasztó tartálytól, amikor üzemen kívül van he­lyezve. A 6 adagoló tartály, az aprítóberendezés, valamint a hozzájuk csatlakozó csővezetékek célsze­rűen szénacélból készülnek. A hulladék beadagolás sebessége általában a 9 kalcináló és hamvasztó tartály méreteitől függ. Számos hulladékfajta kezelésére alkalmas tartály készíthető, ha méreteit úgy választjuk meg, hogy óránként mintegy 90-140 kg hulladék feldolgozását tudja elvégezni. Gyantákat és zagyot a 33 csővezetéken át szállítunk a 3 tartályba. flyen hulladékok tipikusan a kationos és anionos ioncserélő gyantaágyak, por alakú gyantából készített szfirőanyagok, nem gyanta alapanyagú szűrők, borítóanyagok, például kovaföld vagy hasonlók és egyéb anyagok vízzel keverve. A gyanta és zagy tartalmú hulladékanyagot 34 csőveze­téken át visszük a 4 keverő-víztelenítő tartályba. A 4 keverő-víztelenítő tartályból ezután 5 adagoló szi­vattyú segítségével juttatjuk a 9 kalcináló és ham­vasztó tartályba 35 csővezetéken át. A 9 kalcináló és hamvasztó tartály kapacitása erre a fajta hulladékanyagra nézve általában 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom