178212. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hulladék kezelésére
7 178212 8 40—80kg/óra. A 4 keverő-víztelenítő tartályban az anyagot mechanikusan keveqük, hogy megakadályozzuk az összetapadást vagy a tartály falára történő felragadást. Miután a víztelenítés megtörtént, az iszap célszerűen csak annyi vizet tartalmaz, 5 amennyi a szivattyún át történő adagoláshoz szükséges. Általában a víz tartalom legalább 70% és legfeljebb 80%. A 4 keverő-víztelenítő tartályból a leválasztott vizet 25 szivattyú viszi 36 csővezetéken át vissza az 10 1 folyadéktartályba. Az anyagot a 4 keverő-víztelenítő tartályból a 9 kalcináló és hamvasztó tartályba juttató 5 adagoló szivattyú dugattyús szivattyú is lehet, amely szakaszosan vagy folyamatosan adagolja az iszapot a 9 15 kalcináló és hamvasztó tartályba. Adott esetben a folyamatos működtetés a kedvezőbb, minthogy a víztelenítés, adagolás és befecskendezés egymással párhuzamosan történhet. A beadagolás sebességét automatikusan lehet szabályozni. 20 A gyanta és iszap bevezetése a 9 kalcináló és hamvasztó tartályba általában az atmoszférikus nyomásnál kisebb nyomáson, célszerűen 6665-1333 Pa értékű vákuum alatt történik. Maga a 4 keverő-víztelenítő tartály célszerűen rozsdamentes acélból 25 készül. A kezelendő folyékony hulladékot az 1 folyadéktartályba vezetjük be a 37 csővezetéken keresztül. A folyadék alakú hulladékra nézve a 9 kalcináló és hamvasztó tartály kapacitása célszerűen 110-190 li- 30 ter/óra. A folyadékot az 1 folyadék tartályból 2 szivattyú segítségével juttatjuk 38 csővezetéken át a 9 kalcináló és hamvasztó tartályba. Célszerű a folyadékot itt atomizáló fúvókák segítségével befúvatni. Ugyancsak célszerű a folyadék hőmérsékletét olyan 35 értéken tartani, hogy a benne levő szilárd anyagok oldott állapotban legyenek. A hőmérsékletet ezen kívül úgy kell megválasztani, hogy az a szilárd hulladék átitatási hőmérséklete fölött legyen az adott koncentráció mellett. Ez a hőmérséklettartomány 40 általában 10 és 100 °C között van, attól függően, hogy milyen jellegűek a szilárd részecskék. A fenti hőmérséklettartomány betartása azért is célszerű, hogy megakadályozzuk az oldott szilárd részecskék kiválását és ennek következtében a csővezeték, a 45 szelepek vagy a fúvókák eltömődését. A találmány szerint kezelhető folyékony hulladékok általában 50-90% vizet tartalmaznak, ebben különböző oldott anyagokkal, mint például nátriumszulfát, ammóniumszulfát, nátriumklorid, bórsav stb. 50 Jellegzetes radioaktív hulladékanyag például a fonóvizes reaktorokból származó folyadék, amely mintegy 75% vizet, 22,9% nátriumszulfátot, mintegy 2% nátriumkloridot és 0,1% egyéb oldott anyagot tartalmaz.. Ugyancsak jellegzetes folyékony hulladék a 55 nyomóvizes reaktorokból származó anyag, amely általában 73,4% vizet, körülbelül 14,9% nátriumszulfátot, mintegy 9,6% ammóniumszulfátot, körülbelül 2% nátriumkloridot és körülbelül 0,1% egyéb anyagot tartalmaz. Gyakran előforduló folyékony hulla- 60 dék a kényszerkeringetéses párologtatókból származó bórsavas közeg, amely 87,9% vizet, körülbelül 12% bórsavat és egyéb anyagokat tartalmaz. Természetesen a 9 kalcináló és hamvasztó tartályban végzett műveletek hőmérséklete a kezelendő 65 anyag minőségétől függ és attól, hogy kalcinálásról vagy hamvasztásról van szó. Ily módon a 9 kalcináló és hamvasztó tartályba egyidejűleg csak az egyik vezetéken át áramlik kezelendő anyag. Ha tehát valamelyik fajta hulladékanyagot éppen bevezetjük a 9 kalcináló és hamvasztó tartályba, a másik két fajta hulladék beadagolása szünetel. A találmány szerint a 9 kalcináló és hamvasztó tartályban mind a kétféle művelet elvégezhető, attól függően, hogy milyen hőmérsékletet biztosítunk a tartályban. Ez úgy érhető el, hogy fluidágy anyagként olyan betétet alkalmazunk, amely legalább 1000 °C hőmérsékletig ellenáll az oxidációnak, agglomerációnak és agresszív vegyi hatásoknak. Ilyen betétanyag alkalmazása megszünteti a hagyományos berendezésekben létező problémákat, amelyek szükségessé tették a rendszer üzemeltetése során az állandó ellenőrzést. Mint mondottuk, ez azért volt elengedhetetlen, mert a lebegtetett szemcsék növekedésének és csökkenésének ütemét állandóan egyensúlyban kellett tartani a változó körülmények között. A találmány szerinti eljárás során tehát csupán olyan anyagok alkalmazhatók, amelyek a fenti tulajdonságokkal rendelkeznek. Ilyen anyag például a kvarc. A találmány szerinti eljárás során alkalmazandó fluidágy anyag tulajdonságai a következők: 1. Táblázat Mohs-keménység fajsúly száraz sűrűség hőtágulási együttható olvadáspont magas hőmérsékletű vegyhatás nagy hőabszorbció szilikózismentesség szemcsenagyság 6,0-9,0 3,2-3,9 g/cm3 1,6—2,0 g/cm3 0,015 K'1 1538-1760 °C bázikus kb. 0,5—1,5 mm A fenti táblázatban ismertetett tulajdonságokkal rendelkezik például a krizolit, olivin, kianit, korund vagy az alumíniumoxid. A legelőnyösebben alkalmazható ágy anyagok a magnézium-vasszilikátok, amelyek olivin vagy krizolit néven ismeretesek. A találmány szerinti eljárás során igen előnyösen alkalmazható olivin anyag jellegzetes tulajdonságait a következő 2., 3., 4. és 5. táblázatokban mutatjuk be. 2. Táblázat Mohs-keménység fajsúly száraz sűrűség hőtágulási együttható olvadáspont magas hőmérsékletű vegyhatás látszólagos hőátadás nedvesíthetőség olvadt fémmel kémiai reakció szemcsenagyság 6.5- 7,0 3,2—3,6 g/cm3 1.6- 2,0 g/cm3 0,015 K'1 1538-1760 °C bázikus alacsony nem általános bázikus kb. 0,5—1,5 mm 4
