178211. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új imidazol származékok előállítására
19 178211 20 hatóanyagok gyulladásgátló hatását olyan kísérletben vizsgáljuk, amelynek eredményei jó korrelációban vannak az emberen mutatott hatékonysággal. A kísérlet lényege az, hogy patkányokon egy, a későbbiekben meghatározott adjuvánssal ízületi gyulladást váltunk ki és ezután azt vizsgáljuk, hogy a kísérleti vegyület hogyan hat e gyulladásra. A Federation Proceedings, 32. kötet, 2. szám (1973) szakirodalmi helyen (a cikk címe: „Models used for the study and therapy of rheumatoid arthritis” - Symposium of the American Society for Pharmacology and Experimental Therapeutics) megállapítják, hogy ,a Mycobacterium tuberculosis ásványi olajjal készült szuszpenziójának (adjuváns) intradermális injektálása útján kiváltott patkány-poliarthritis hasznosítható olyan hatóanyagok kiválasztására, amelyek feltételezhetően reumatoid jellegű ízületi gyulladás kezelésére hasznosíthatók”. Patkányokon adjuvánssal kiváltott ízületi gyulladás Charles River Lewis törzsbe tartozó hím patkányok (súlyuk 130—150 g) jobb hátsó lábának talpi részébe szubkután 0,1 ml adjuvánst [Difco-berendezésben hővel elölt, liofilizált Mycobacterium butyricum ásványolajban szuszpendálva 5 mg/ml koncentrációban] injektálunk. Ugyanakkor 20, ízületi gyulladásban nem szenvedő kontrollállatnak ásványi olajat adunk be. Megmérjük ezután a nem injektált bal hátsó láb térfogatát, majd az adjuvánssal kezelt patkányokat kiválasztjuk és a betegség azonos mértékének megfelelően 10-10-es csoportokba osztjuk. Az ízületi gyulladásban nem szenvedő kontroliállatokat két 10-es csoportba osztjuk. A patkányoknak ezután még ugyanezen a napon, majd 6 egymásutáni napon etetőcsővel orálisan beadjuk a kísérleti vegyületet vagy úgynevezett PVA-gumiarábikumot (1%) polivinilalkoholt, 5% amerikai egyesült államokbeli gyógyszerkönyvi minőségű gumiarábikumot és 0,5% metil-parabént tartalmazó oldat), az utóbbit 10 ml/testsúlykg dózisban. Az utolsó dózis beadását követően egy nappal a bal hátsó nem injektált láb térfogatát Ugo Basile Volume Differential Meter Model 7101 nevű készüléken megmérjük. ízületi gyulladásos kontroll - kezelt csoport átlagos átlagos lábtérfogata ml-ben lábtérfogata ml-ben x ízületi gyulladásos kontroll - ízületi gyulladástól átlagos lábtérfogata ml-ben mentes kontroll átlagos lábtérfogata ml-ben x 100 = a kontroll átlagos lábtérfogatához képest mérhető százalékos csökkenés A százalékos csökkenés dózisfüggő regresszív vonalait féHogaritmusos papírra felvitt pontokból vizuális becsléssel meghúzzuk és a kontrollcsoport átlagos lábtérfogatának 50%-os csökkenését eredményező dózist, vagyis az EDSo-«t megállapítjuk. Néhány találmány szerinti vegyületre vonatkozó adat az alábbi III. táblázatban található. Látható, hogy a találmány szerinti vegyületek hatása többszöröse az Aspirin (acetilszalidlsav) vagy az Ibuprofen [2-(4-izobutil-fenil)-propionsav] hatásának patkányokon adjuvással kiváltott ízületi gyulladás kezelésében. Négy találmány szerinti vegyület hatásosabb, mint a Phenylbutazone [3,5-dioxo-l,2-difenil4-(n-butil)-pirazolidin] és egy hatásosabb, mint az Indomethacin [ l-(4-klór-benzoil)-5-metoxi-2-metil-indol-3-cetsav] ebben a kísérleti rendszerben. III. táblázat Adjuvánssal kiváltott ízületi gyulladás patkányokon Találmány szerinti ED$ 0 mg/kg-ban kísérleti vegyület (megfelelő példa sorszáma) 1. (32%) 2. 1,3 3. 0,1 4. 12,0 5. 2,2 6. 50 8. 30 9. 5 10. (34%) 11. <25 Indomethacin 0,3 Phenylbutazone 10 Ibuprofen 100 Aspirin 305 Fenil-p-benzokinonnal kiváltott rángási teszt A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek fájdalomcsillapító hatásának vizsgálatára - az embergyógyászatban való felhasználhatóságra vonatkozó jó következtetések lehetőségére tekintettel - előnyösen alkalmazhatjuk Siegmund és munkatársai módszerének [Proc. Soc., Exp. Bioi. Med., 95, 729 (1957)] egy módosított változatát. E változat abban áll, hogy az 1%-os metil-cellulóz-oldatban szuszpendált kísérleti vegyületet orálisan adjuk be 17-21 órán át éheztetett nőstény fehéregereknek, az úgynevezett kettős vak módszer szerint eljárva és 5—20 kísérleti állatot használva. 24 órával később intraperitoneáüsan 0,01% fenil-p-benzokinont tartalmazó vizes oldatot injektálunk, egy-egy egérnek 0,2 ml oldatot adva. A beadás után eltelt 30 perctől számítva 10 percen át figyeljük meg a kísérleti állatokat a fenü-p-benzokinon által kiváltott fájdalomra jellemző szindrómák, így ráng ás vagy merevedés észlelése céljából. Az egerek 50%-a esetében hatásos fájdalomcsillapító dózist, vagyis az EDjo értéket Thompson, W. R. úgynevezett mozgó átlagolási módszerével [Bact. Rév., 11, 115-145 (1947)] számítjuk ki, egyes vegyületek esetében a csúcshatás időpontját is megállapítva. A kapott eredményeket az alábbi IV. táblázatban foglaljuk össze. S 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 10
