178195. lajstromszámú szabadalom • Nagyelemű előregyártott épületszerkezet

1/Ol*.} 4 lő liosszfalak, hanem helyükön erkélyt, loggiát, vagy ha lehet egyszerű üvegfalat tehessen alkalmazni. En­nek érdekében kísérleteztek a homlokzat síkjában olyan vasbeton keretek alkalmazásával, amely merev­ség szempontjából megközelítőleg egyenértékű a tömör panellal, de ugyanakkor a megnyitásra lehető­séget nyújt. A megoldás nem váltotta be a reménye­ket, mert minden nyílásban a tényleges harántfala­kat eltakaró kettős keretoszlqpok jelentkeznek. Korszerű, előregyártott épületszerkezetek, kö­zöttük az Univáz elnevezésű szerkezet is el van látva ún. központi maggal, amely panelokból össze­állított épület térbeli merevségének biztosítására al­kalmas. A központi mag általában monolit vasbeton­ból készült és elsősorban a vízszintes erők felvételére szolgál. Mind az Univáz, mind az egyéb ún. közpon­ti maggal rendelkező előregyártott épületszerkezeti rendszerek esetében az elemek, szerkezeti részek és azon belül a központi mag is ugyanolyan elv szerint vesz részt az erőjátékban, mind a rendeltetésszerű mind pedig a rendkívüli terhek esetében. Ez más szóval annyit jelent, hogy az egész épületszerkezet általában nagymértékű felesleges merevséggel rendel­kezik. A találmány célja az ismert panelos építési rend­szer hibáinak kiküszöbölése, és olyan nagyelemű elő­regyártott épületszerkezet létrehozása, amely elke­rüli a túlzottan merev dobozrendszer statikai hátrányait, és ugyanakkor lehetőséget biztosít az esztétikai'ag kedvezőbb és anyagfelhasználás szem­pontjából gazdaságosabb homlokzat-kialakítására és térformálásra. Pontosabban meghatározva a találmány célja, olyan épületszerkezet kifejlesztése, amely az üzemi terhek és hatásuk esetén nem okoz változást a szer­kezet erőjátékában, hanem éppen a rendkívüli ese­mények - robbanás, földrengés, talajroskadás, stb. — esetén lehet megnövelni az épület merevségét. Rendkívüli esetek ugyanis ritkán, vagy sohasem következnek be, s ezért rendkívüli esetekben szükséges nagyobb merevségre az üzemi terhek és normális hatások közepette nincs szükség. Követelmény, hogy az épületszerkezet kevésfajta, könnyen gyártható és lehetőleg csereszabatos elem­ből álljon, lehetőleg valamilyen célszerű modulrend­szerbe legyen beilleszthető, gyártássablonjai pedig a térméretek szabad formálhatósága és az alaprajzi igé­nyek különbözőségének megfelelően könnyűszerrel módosíthatók legyenek. Feladata a találmánynak, hogy a jelenlegi épü­letszerkezetek láncreakció’’-szerűen végbemenő tönkremenetele rendkívüli hatások pl. talajsüllyedés - hatására se következhessék be, és ugyanakkor a szükségtelen túlzott merevséget minden szerkezeti elemben el lehessen kerülni, mert a tapasztalat sze­rint a nem rendeltetésszerű hatásokból a nagy me­revség által „odavonzott” igénybevételek a hasznos teherből származókkal kedvezőtlenül szuperponálód­­va a tönkremenetel veszélyét fokozzák. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a hosszirányú főfal mint hosszirányú merevsé­get létrehozó szerkezet elvetendő, mert az alaprajz és a homlokzat szabad alakításának gátját képezi, ugyanakkor a nem rendeltetésszerű hatások szem­pontjából az épület érzékenységét fokozza. Ezeknek a hosszirányú falaknak kiiktatásával gyakorlatilag csupán harántfalakból és azokat vízszintes síkban összekötő tárcsaszerű födémekből álló rendszert ka­punk, amely az épület alaprajzi hossztengelye irányá­ban aránylag nagymértékű elmozdulásokra képes. Az épület alaprajzi hossztengelyével párhuzamos erők felvételére az épületben alkalmazott egy vagy több olyan merev szakasz szolgálhat. Ily módon nemcsak alaprajzi és homlokzati alakíthatóság szem­pontjából jutunk nagyobb szabadsághoz, hanem rendkívüli hatásokra (pl. talajsüllyedés) nagymérték­ben érzéketlen szerkezetet nyerünk. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti nagyelemű előregyártott épületszerkezet — amelynek hosszfalakat és harántfalakat alkotó függőleges falpaneljai, ezenkívül vízszintes födémpa­neljai, valamint legalább egy, a főablakokkal ellátott homlokzat síkjával párhuzamosan ható ún. hosszten­gely irányú erőket felvevő, célszerűen az épület tel­jes magasságában jelenlévő és adott esetben előre­gyártott stabilizáló szakasza, továbbá legalább egy, az erőket a stabilizálószakaszhoz továbbító és célsze­rűen ugyancsak panelokból kialakított tárcsája van,- oly módon van kialakítva, hogy az épület hossz­­tengelyével párhuzamosan a stabilizáló szakasztól el­tekintve legfeljebb a hosszirányú erőfelvétel szem­pontjából hatástalan falpaneljai és/vagy kiegészítő fa­lai vannak, az épület hossztengelyére merőlegesen el­helyezkedő harántfalak pedig adott esetben a hossz­­tengellyel párhuzamosan elhelyezkedő és korlátozott elmozdulást megengedő egy vagy több hosszirányú falpanellal és/vagy kiegészítő fallal vannak megtá­masztva, melyek a harántfalakhoz a rendeltetésszerű erők felvétele szempontjából hatástalan, de rendkí­vüli terhek esetén összezáródó és ezáltal a harántfa­lak és a hosszirányú falpanelok és/vagy kiegészítő fa­lak közötti erőátadást lehetővé tevő hézaggal illesz­kednek. A találmány szerinti nagyelemű előregyártott épületszerkezet további ismérve lehet, hogy a ha­rántfalak az épület hossztengelyével párhuzamos és adott esetben nyílászárót is tartalmazó egy vagy több hosszirányú falpanellal vannak megtámasztva. A hosszirányú falpanelok egy része a főablakokat tartalmazó homlokzat síkjában helyezkedik el. Ugyanazon harántfal hossszirányú falpanellal és/vagy kiegészítő fallal, egyik vagy mindkét oldalról meg van támasztva. A hosszirányú falpanelok egy másik lehetséges ki­viteli alak esetében a harántfalakhoz és/vagy tárcsákhoz hézaggal illeszkednek. A homlokzati síkban elhelyezkedő hosszirányú falpanelok a velük szomszédos harántfalakhoz hézagmentesen csatlakoz­nak, folytonosságuk azonban nyílászáróval és/vagy legalább egy darab behasítással meg van szakítva. A harántfalak és a hosszirányú falpanelok vagy kiegészítő falak csatlakozásainál utószilárduló kiön­tés van, hosszirányú falpanel vagy a kiegészítő fal homlokfelülete, s a kiöntés közé pedig rugalmas hézag kitöltő anyag van beiktatva. Ez utóbbi esetben a kapcsolási pontokon a rugal­mas hézagkitöltő anyag helyett merev kapcsolóido­mok pl. a harántfalakba és hosszirányú falpanelok­ba, vagy kiegészítő falakba bekötött rögzítő horgok és az utósziláiduló kiöntésbe belenyúló kapcsoló­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom