178170. lajstromszámú szabadalom • Önjáró serleges kotrómű

3 178170 4 U-alakú, karjai a hányó rézsűjére merőlegesek, és az emelőkerék részben a váz karjai közötti térben van. Az eszerint kivitelezett gépnek közvetlenül a vázra szerelt emelőkereke van közbeiktatott ki­nyúlókar nélkül, úgyhogy az emelőkerék szabadon teherviselő része nagyon kicsi. Ezáltal lehetővé vá­lik az emelőkerék átmérőjének (és ebből követ­kezően a serlegek méretének) jelentős növelése. Ennek következtében az emelőkerék átmérője ak­kora is lehet, hogy leéljen a talajig és így az átlagosnál sokkal nagyobb legyen a kotrási vagy baggermagassága: a találmányból folyóan ez az átmérő 12 m is lehet. így a gép egy menetben sokkal magasabb lejtőn tud végighaladni és a ko­rábbi technika szerinti egymás fölötti járatokra sincs szükség. A találmány további jellemzője, hogy a gép váza három futóművön mozgathatóan van ágyazva, ezek egy egyenlő szárú háromszög csúcsaiban vannak, két forgatható, hajtó futómű az emelőkerék egyik és másik oldalán, a harmadik futómű pedig a váznak az emelőkeiékkel szemközti végén van el­helyezve. A találmány további jellemzőit és előnyeit kivi­teli példák alapján, a rajzra való hivatkozással mutatjuk be. A 1. ábra a serleges kotrómű vázlatos oldalné­zete, a 2. ábra vázlatos oldalnézet, a 3. ábra fölülnézet, a 4. ábra a serleges kotrómű egyik menesztési lehetőségét mutatja vázlatos felülnézetben, az 5. ábra a serleges kotrómű másik menesztés' lehetősége felülnézetben, a 6. ábra a serleges kotrómű harmadik menesztési lehetősége felülnézetben, a 7. ábra az 1-6. ábra szerinti serleges kotrómű távlati képe, a 8. ábra a serleges kotrómű egy kiviteli változatá­nak távlati képe. Az 1-6. ábrán mutatott serleges kotróműnek felülnézetben U alakú 1 váza van, la és lb karjai pedig T rézsű felé nyúlnak, ahonnan P anyagot termelünk ki. Az 1 váz 2a, 2b és 2c futóművekre van szerelve, ezek az ábrázolt kiviteli példában gumiköpenyes kerekek. A 2a, 2b és 2c kerekek az 1 vázra szerelt hidraulikus 3 munkahengerrel egy­­-egy tengely körül forgathatók. A forgástengelyek az 1 váz által meghatározott vízszintes síkot, a, b és c pontban metszik, a három pont egy egyenlő szárú háromszög csúcsain, az a pont az la karon, a b pont az lb karon vannak. Az la és lb karok által határolt 4 térben X-X vízszintes tengely körül forgatható 5 emelőkerék van. Az 5 ertielőkerék és az 1 váz között a kapcsolatot az la karra szerelt 6 keret és az lb karra szerelt 7 keret biztosítja. Mindkét 6 és 7 keretnek van 8 alsó vezetőgörgője és 9 felső veze­­tőgörgője. A 8 alsó vezetőgörgő a 6 és 7 keret függőleges, rézsű felőli oldalára, a 9 felső vezető­­görgő pedig a 6, 7 keretek 6 a, 7a vízszintes kereszttartóira van szerelve. A 9 felső vezetőgörgő és a 6a, 7a vízszintes kereszttartók közötti kapcsolatot 11 ék útján fel­támaszkodó 10 forgókar biztosítja. A 10 forgókart a 11 ékhez kapcsolódó 12 emelőkészülékkel működtetjük, ezzel emeljük, illetve süllyesztjük a 9 felső vezetőgörgőt, így állítjuk be az 5 emelőkerék helyzetét a 2a, 2b kerekekhez képest. Az 5 emelőkerék két, köztes teret bezáró 13 gyűrűből áll, amelyre 14 kotróserlegek vannak sze­relve, illetve amelyre a 6 és 7 keretre szerelt 8 alsó és 9 felső vezetőgörgők kapcsolódnak. Minden 13 gyűrűn 15 fogaskoszorú van, amely a 6 és 7 kereten levő 17a alátámasztásra forgathatóan sze­relt 16 kiskerékpárral kapcsolódik. A hajtást 17 motor látja el. Kiviteli változatként a 16 kiskerékpárt a 8 alsó vezetőgörgő tengelyére lehet szerelni. A találmány előnyös tulajdonsága, hogy az 5 emelőkerék csak két alkotó (köpenyalkotó) mentén érintkezik a 8 alsó és 9 felső vezetőgörgővel. így a három ponton való felfüggesztésnek köszönhetően sok nehézséget küszöbölünk ki. Nagyon meredek oldalfalú 18 tölcsér van a 6 és 7 keret között. A 18 tölcsérhez 19 szállítószalag csatlakozik, amely önmagában ismert és az 1 vázra oldalra és felfelé hajlítva van felszerelve. A ko^rómű mozgó részeinek meghajtását, különösen a 17 motor és a hajtott 2a és 2b kerék 21 hajtómotorjának táplálását szokásos módon hid­raulikus vagy villamos 20 aggregátról oldhatjuk meg. Fontos jellemzője a találmánynak, hogy az 5 emelőkerék X-X forgástengelye az 1 vázhoz ké­pest rögzítve és a talajban létrejövő mélyedés (a gép járósíkja) és a forgástengely közötti távolság azonos az 5 emelőkerék sugarával. Ennek ellenére a fent leírt módon be lehet állítani az 5 emelő­kerék helyzetét az 1 vázhoz, a 2a, 2b kerekekhez képest, például a 2a és 2b kerék gumitömlőinek állásától függően. Ezt a beállítást egy munkafo­lyamathoz egyszer és mindenkorra elvégezzük, méghozzá a 12 emelőkészülék működtetésével. Ez­zel meghatározzuk — a 14 kotróserlegek kotrása következtében előálló — talajszintet, ha a 14 kotró­serlegek az X—X tengelyre merőlegesen működnek. A találmány szerinti szerkezetben az 5 emelő­kereket egészen közel helyezhetjük el a 2a és 2b kerékhez, ezáltal az 5 emelőkerékkel és a 2a, 2b kerekekkel kapcsolatos szabadon teherviselő rész nagyon kicsi lehet. Ebből következően a T rézsüt iesímító 14 kotróserleg magasságában ébredő f kot­róerőt sokkal kisebb mértékben visszük át a gépre, mint a korábbi technika esetében. így például a 14 kotróserleg magasságában való 5 tonnás erő esetében a gép támasztóereje a tala­jon csak mintegy 30 tonna, ha a gép össz-súlya mintegy 25 tonna. Ezenkívül ez a megoldás sokkal nagyobb átmérőjű 5 emelőkerék használatát teszi lehetővé, mint a hagyományos gépek esetében. 12 m fölötti átmérőjű 5 emelőkereket is készíthetünk. Ebből végül sokkal nagyobb nettoteljesítmény (500 t/h fölött), kisebb súly és egyszerűbb szerkezet adódik. A 18 tölcsér meredek oldalfalainak köszönhetően pedig az anyagot akadály nélkül tud­juk továbbítani. 5 10 !5 ’0 15 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom