178159. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új tiazolo [3,2-c]- 1,3-benzoxazin-származékok előállítására
MAGYAR ncpkOztarsasAg SZABADALMI LEÍRÁS 17815S £ Bejelentés napja: 1980. X. 03. (2424-80) Franciaországi elsőbbsége: 1979. X. 05. (79-24833) Nemzetközi osztályozás: C 07 D 513/04 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1981. VII. 28. HIVATAL Megjelent: 1983. I. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Beiger Christian vegyészmérnök, Le Plessis Robinson, Farge Daniel vegyész- Rhone-Poulenc Industries, mérnök, Thiais, Moutonnier Claude vegyészmérnök, Le Plessis Robinson, Párizs, Franciaország Wolff Gérard vegyészmérnök, Thiais, Franciaország Eljárás új tiazolo [3,&c]-l,3-benzoxazin-származékok előállítására 1 A találmány tárgya eljárás az I általános képletű új tiazolo [3,2-c]-l ,3-benzoxazin-származékok, ezek sói és az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására. 5 Az I általános képletben X oxigén- vagy kénatomot jelent, Rí és Rj egymástól függetlenül a 7-, 8-, 9- és/vagy a 10-helyzetben hidrogén- vagy halogénatomot alkil-alkoxi-, alkiltio- vagy trifluor- io metilcsoportot jelent, és Rs hidrogénatomot vagy karboxilcsoportot jelent. Az alkilcsoportok és alkilrészek értelemszerűen egyenes vagy elágazó láncú, 1—4 szénatomot tártál- 15 mázó csoportok lehetnek, és azok a vegyületek, amelyek képletében R3 hidrogénatomtól eltérő jelentésű, a cisztein L, D és DL alakjából származnak. Az I általános képletű vegyületeket a találmány 20 «érint úgy állíthatjuk elő, hogy egy II általános képletű vegyületet — ebben a képletben X a fenti jelentésű, és a két Y azonosan klóratomot vagy imidazolil-, benzimidazolil-, triazolil-, benzotriazolilvagy pirazolilcsoportot jelent — egy III általános 25 képletű tiazolidin-szármázékkai (ez adott esetben J. Pesek és J. H. Frost közleménye [Tetrahedron, 31, 907 (1975)] szerint Illa képletű „imin”-alalgá"al egyensúlyban van)- ebben a képletben R,, R2 ^ Rs a fenti jelentésűek - reagál tatunk. 30 2 Általában szerves aromás oldószerben, például benzolban, toluolban, klórozott szénhidrogénben, például metilén-kloridban, kloroformban, 1,2-diklór-etánban, vagy éterben, például dietil-éterben, tetrahidrofuránban, dioxánban, — 20 °C és a reakcióelegy visszafolyatási hőmérséklete között, bázis (például szerves nitrogénbázis, így trietil-amin) jelenlétben dolgozunk akkor, ha olyan II általános képletű kiindulási vegyületet alkalmazunk, amelynek képletében Y klóratomot jelent. Azokat a II általános képletű vegyületeket, amelyek képletében Y klóratomtól eltérő jelentésű, C. Larsen, K. Steliou és D. N. Harpp módszere [J. Org. Chem., 43, 2, 337 (1978)] szerint állíthatjuk elő. A III általános képletű tiazolidin-származékokat M. Fatome és munkatársai módszere [Chim. Ther., 5, 312 (1970)] szerint vagy a [The Chemistry of penicillins, 962. old. Princeton University Press (1949), Princeton, New Jersey (USA)] műben leírt módszer szerint szalicilaldehidből vagy ennek egy származékából és ciszteaminból, vagy L-, D- vagy DL-ciszteinből állíthatjuk elő. A III általános képletű tiazolidin-származékokat nem okvetlenül szükséges elkülöníteni azért, hogy a II általános képletű vegyülettel való reakciót végrehajtsuk. A szalicüdehid szubsztituált származékait G. Casiraghi és munkatársai módszere [J. C. S. Perkin I. 318 (1978)] szerint állíthatjuk elő. 178159
